Fél a Magyar Nemzeti Bank, hogy a lakossági forinthitelezés nem egészséges szerkezetben fog bővülni, ezért új szabályok bevezetését tervezi a jegybank a hitelek mögé állított fedezet számításáról és a jövedelemarányos törlesztésről. Erről a Portfólió.hu tegnapi konferenciáján beszélt Nagy Márton. Az MNB ügyvezető igazgatója kifejtette: nagyon magas, 20 százalék körüli a lakossági és a vállalati szektorban is a nem teljesítő hitelek aránya. Ennek csökkentésére Nagy szerint a lakossági szegmensben alkalmas a Nemzeti Eszközkezelő, a vállalati körre azonban nincs ilyen eszköz. Az eszközkezelő révén valóban megszabadulhatnak a bankok a nem teljesítő hitelek egy részétől, ám ez csak a devizahitelekre vonatkozik, holott a forinthitelek között szintén magas - 18 százalék körüli - a bedőlt hitelek aránya. Az új, jövedelemarányos törlesztőrészletre és a hitelfedezet arányára vonatkozó szabályozás egyfajta féket jelentene a lakossági hitelezésben. Az új forinthiteleknek ugyanis komoly kamatkockázata van - hívta fel a figyelmet a jegybank ügyvezető igazgatója.
Jelenleg a lakossági forinthitelek kamata nagyon alacsony - köszönhetően a rekordszintre vágott jegybanki alapkamatnak. A kölcsönök kamata viszont emelkedni fog a jegybanki alapkamattal együtt - ez pedig hosszútávon meg fogja emelni a törlesztőrészleteket - hasonló problémát okozva, mint most a devizahitelek megemelkedett törlesztőrészlete.
Normál banki működés mellett semmi szükség ilyen új szabályozókra - véli Zdeborsky György. A közgazdász hozzátette: a bank jó esetben maga is megvizsgálja a hitelfelvevő jövedelmi helyzetét. Az, hogy ezt egyes bankok nem tették meg a válság előtt a devizahitelekkel, az felelőtlen hitelezés volt - tette hozzá a közgazdász. Ezek a bankok jócskán vesztettek is az ilyen hitelkihelyezésen. Az új szabályozás akkor nem árt, ha ésszerű határokat húz meg - ez azonban az eddigiekben nem volt jellemző a túlszabályozott orbáni rendszerre.
Nagy Márton azt is kifejtette a tegnapi konferencián, hogy mit vár az MNB a bankszektortól: szeretnék, ha a hitelezésben trendforduló következne be, ennek motorja pedig a kkv-hitelezés lehetne. Úgy tűnik azonban, hogy a kkv-hitelezésnek komoly akadályai vannak a keresleti oldalon is. Szintén a tegnapi konferencián számolt be Vonnák Balázs, a jegybank igazgatója a növekedési hitelprogram második szakaszának eddigi eredményeiről. Eszerint május 12-éig a bankok 138,6 milliárd forintnyi "ingyenhitelt" helyeztek ki, ebből 104 milliárd ment új beruházásra.
Ugyanakkor a jegybank arra számít, hogy számos bank elhagyja Magyarországot. A piacra bízott konszolidáció rossz struktúra kialakításához vezet - fejtette ki az ügyvezető igazgató. Egy nappal korábban Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a Napi Gazdaságban megjelent interjúban úgy fogalmazott: valószínűbb, hogy a bankok kivonulás helyett inkább visszafogják a működésüket, kisebb kockázatvállalással, fókuszáltabb ügyfélkörrel működnek majd. Hasonlóképp látja a helyzetet a lapunknak nyilatkozó Zdeborsky György is, aki szerint a nagybankok kivonulása csak a kormány álmaiban létezik. Nem olyan egyszerű a kisebbek kivonulása sem: veszíteni nem akarnak az anyabankok a magyar érdekeltségükön, eladni pedig aligha tudják - tette hozzá a közgazdász. A spekulációkban korábban megjelent 4-5 bank rendre cáfolta az esetleges kivonulásáról szóló híreket. Patai Mihály szerint ugyanakkor már néhány nagyobb szereplő visszahúzódásával és más pénzintézetek térnyerésével megvalósulhat az 50 százalékban magyar tulajdonú bankszektor.