Az "akáckoalíciót" megszervező Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: javaslataik célja, hogy Magyarországon semmi se akadályozza az akáccal való gazdálkodást. Példaként említette a 2009-es erdőtörvényt és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet módosítását, mert ezek "abszurd" módon azt mondják ki, hogy az akác egy veszélyes idegenhonos fafaj. Mellesleg kártékony, a magyar tájtól idegen növénynek nevezte Kövér László is az akácfát egy 2002-es interjúban. Az Orbán kormány pedig 2012-ben jogszabályban rögzítette, az akác eltávolításához a természetvédelmi területeken nincs szükség engedélyre.
Glattfelder Béla felidézte, azt már sikerült elérni, hogy hungarikummá nyilvánítsák az akácfát és az akácmézet. (Ez azonban senkit nem kötelez semmire.) Most a hazai jogszabály-módosítások következnek, az ezt követő időszakban pedig az EU-ban kell megvédeni az akácot - mondta, emlékeztetve, hogy az Európai Bizottság nagyjából másfél év múlva határoz majd arról, mely fajok kerülnek fel a veszélyes idegenhonos fajok listájára, és hogy ezekkel szemben milyen intézkedéseket követel meg a tagállamoktól.
Szakemberek hangsúlyozták, a veszélyes idegenhonos fajok listáját a tagállamok javaslatai alapján állítja majd össze a Bizottság, vagyis arra csak akkor kerül föl az akác, ha például a magyar kormány azt javasolja.
A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. tegnap támadást indított a bálványfa ellen az unió invazív özönfaj visszaszorítását szolgáló forrásának felhasználásával a Bőny-Szőlőhegyen. A bálvány, vagy népiesen ecetfa lapzártakor még nem szerepelt a hungarikum listán.
