Már másnap látszott a pénzintézet képviselőjén, hogy a Kúria hétfői jogegységi határozatának fényében másképp állt az adóshoz - mondta lapunknak Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint az állásfoglalás nagyban elősegítheti a peren kívüli megállapodások elérését is. A Kúria hétfőn megállapította: tisztességtelen volt a devizahiteleknél az árfolyamrés alkalmazása. Emellett arról is döntöttek a bírák, hogy a bankok csak nagyon szigorú feltételek mellett módosíthatják egyoldalúan a szerződéseket.
Annak a tisztességtelensége azonban a Kúria szerint nem vizsgálható, hogy az árfolyamingadozás hatásait az adósoknak kellett viselni. Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség korábbi elnöke az ATV-nek nyilatkozva kifejtette: ha mindkét tisztességtelenséget jogszabállyal rendezi a kormány, az adósok törlesztőrészlete 10-15 százalékkal csökkenhet.
Barabás szerint első lépésként a kormánynak le kellene állítania a devizahitelek miatt indult végrehajtásokat, ezekben az ügyekben ugyanis nem lehet egyelőre pontosan megállapítani a követelés összegét. A Magyar Bírósági Végrehajtási Kamara adatai szerint a végrehajtási eljárásoknak mindössze 1 százaléka indul a devizahitelek miatt. A kormány nyilatkozataiból körvonalazódik, hogy elsősorban azoknak a hiteleseknek segítene a kormány, akiknek a lakóingatlana szolgál fedezetül. A Kúria hétfői jogegységi határozata ezzel szemben például az autóhitelesekre éppúgy érvényes. Ha az ő esetükre nem hoz jogszabályt a parlament, akkor nekik egyenként kell perelniük az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések miatt.
A Kúria felhatalmazta a parlamentet és a kormányt, hogy igazságot szolgáltasson a devizahiteleseknek - jelentette ki tegnap Rogán Antal. Az "igazságtétel" mellett a fideszes politikus szerint végleg ki kell vezetni a devizahiteleket. A frakcióvezető szerint "nemcsak azt kell megnézni, hogy a bankok valóban tisztességtelenül jártak-e el az árfolyamrés vagy az egyoldalú kamatemelések ügyében, hanem az árfolyamkockázat kérdését is egyszer és mindenkorra le kell zárnunk". Ezzel szemben a Kúria döntése szerint a kormánynak nem kell megnéznie, hogy az árfolyamrés esetében tisztességtelenül jártak-e el a bankok, hiszen a Kúria megállapította, hogy igen.
Az árfolyamkockázat kérdéséről pedig azt szögezte le a testület, hogy annak adósra hárítása a főszolgáltatás része, ezért nem vizsgálható a tisztességtelensége, csak akkor, ha az adós nem kapott megfelelő tájékoztatást. Ebben az esetben azonban az adósnak kell bizonyítania a félrevezető tájékoztatást. Kérdés, hogy azokra is érvényes lesz-e a készülő jogszabály, akik már visszafizették a hitelüket - Rogán erről úgy nyilatkozott, hogy a végtörlesztőkkel kivételt tennének. De a részletekről az ősz eleji kihelyezett frakcióülésen dönthetnek - tette hozzá. Emlékezetes: az áprilisi parlamenti választások előtt több fideszes politikus sürgette a Kúriát, hogy hozza meg a döntést.
Akkor azt mondták, már másnap elő tudnának állni egy új mentőcsomagról szóló törvényjavaslattal. Ezzel szemben most, kezükben a Kúria döntésével és az Alkotmánybíróság felhatalmazásával, mégsem tesznek őszig semmit. Így közvetlenül az önkormányzati választások előtt léphetnek. Barabás Gyula úgy fogalmazott: a kormány számára minden adott, hogy segítsen a devizahiteleseknek, úgy tűnik, csak az akarat hiányzik.