Több probléma is akadályozza a fejlesztési források Magyarországra érkezését: Brüsszel több operatív programot befagyasztott az útépítési pályázatoknál tapasztalt hiányosságok miatt ("aszfaltkeverő-ügy"), az Európai Bizottság változatlanul nem elégedett a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer legutóbbi átalakításával, és ugyanezért a Norvég Alapokat is befagyasztotta Oslo. Emellett gőzerővel kellene dolgozni a kormánynak a következő hétéves fejlesztési ciklus előkészítésén, hiszen ott is lehetnek még a partnerségi megállapodással kapcsolatban nézeteltérések Brüsszel és Budapest között.
Ebben a költségvetési ciklusban ugyanis már csak olyan projekteket lehet uniós forrásból támogatni, amelyek az Európa 2020 stratégia által kitűzött célok és az országspecifikus ajánlások teljesülését szolgálják. A magyar kormánynak ez utóbbival kapcsolatban meglehetősen kritikus a hozzáállása: rendre csak szőrmentén teljesít néhány brüsszeli ajánlást. Eddig ezt minden ország büntetlenül megtehette, az új költségvetési ciklusban azonban ez nem lesz ilyen egyszerű. Márpedig célszerű lenne októberig dűlőre jutni Brüsszellel az operatív programokról, hiszen novemberben alakul meg az új Európai Bizottság, és ha októberig nem állapodunk meg Brüsszellel, akkor ismét hónapokat csúszik az új ciklus forrásainak elosztása.
Az uniós források felett diszponáló Lázár János legfontosabb feladatának most a civilek abajgatását érzi. A hivatalos közlés szerint azért, mert a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) forrásaiból a kormány gyanúja szerint ellenzéki pártokat támogattak. Lázár János, a bombát robbantó, norvég külügyminiszternek írt levelében - legalábbis annak magyarul közreadott fordításában - kifejtette, hogy Oslo nyilván örül, hiszen az LMP jó eredményt ért el a parlamenti választásokon. Ez a diplomáciában szokatlanul erős hangvételű passzus a levél angol változatából valamilyen különös véletlen folytán kimaradt.
A Miniszterelnökség később egy listát is közreadott: olyan szervezetekről, amelyek támogatása szerintük aggályos. A listán felsorolt civil szervezetek nagy része úgy reagált, hogy büszke rá, hogy ebben a felsorolásban szerepelhet, hiszen a civil szervezetek színe-javát sorolta fel a kormány. Ezt követően a kabinet kiadott egy listát azokról a személyekről, akik részt vettek a pályázatok elbírálásában, és a kabinet szerint pártkötődéssel rendelkeznek. Az Ökotárs alapítvány szerint ennek a listának a nyilvánosságra hozatala is jogsértő volt. Minden, az értékelésben részt vevő személy - beleértve a támogató országok illetve az Emberi Erőforrás Minisztérium által delegált megfigyelőket is - titoktartási nyilatkozatot írt alá minden, a folyamattal kapcsolatos adat, így az értékelők, bíráló neve tekintetében is.
Ezek tehát csak a nyilatkozatok, azaz magán- és üzleti titok megsértése útján kerülhettek nyilvánosságra. Ezért az Ökotárs Alapítvány ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, remélve, hogy így kiderül az információk forrása. Az Ökotárs az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához is fordult az ügyben. Norvégia szerint ezzel az eljárással Magyarország szakít az európai értékekkel, míg a Human Rights Watch azt is felveti, hogy ideje lenne Brüsszelnek is megszólalnia a magyar civilek védelmében.
Eközben a Norvég Alapok fennmaradó 35 milliárd forintja nem érkezik Magyarországra: köszönhetően annak, hogy a kormány átalakította a hazai forráselosztás intézményrendszerét, ezzel pedig megszegte az Osloval kötött szerződést. Ha nyárig nem sikerül megegyezni a norvég kormánnyal, hazánk eleshet a támogatástól. Lázár mégsem erről beszél a hazai közvéleménynek, hanem a civileket listázza.
Közbevetve - Civilek között
Egy a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott rendezvényen jártam. Ha hinnék Lázár Jánosnak, akkor ezt úgy képzelném el, hogy összegyűlik néhány közeli rokon, és pártközeli lapok szerkesztői, civilnek adva ki magukat, majd megjelennek az ellenzéki pártok prominensei és kitalicskázzák a helyiségből a norvég támogatást, amit északi barátaink mind a tízmillió magyarnak adtak.
Szerencsére nem csak a közmédiából tájékozódom, úgyhogy az egészségesnél egy kicsivel több kritikával kezelem Lázár úr kérdéseit is, nemhogy a kijelentéseit. Mindenesetre a saját szememmel szerettem volna megnézni, mire megy a norvég pénz. Persze ezt megtehetné Lázár is, de ehhez nem jár kétmilliós útiköltség-térítés, és szállodai luxuslakosztály, úgyhogy inkább kihagyja.
El kell keserítsek mindenkit: nem találkoztam pénzt talicskázó ellenzéki képviselőkkel a Magyar Pszichodráma Egyesület projektzáró eseményén. Volt viszont 50-60 valódi civil, akik munkájuk jelentős részét fizetés nélkül, vagy nagyon szerény díjazásért végzik. "Én az ő helyükben… és tényleg!" című projektet a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozta: összesen 9389 euróval.
Ez összesen 2,8 millió forint, öt civil szervezet egy-egy napos szociodramatikus szervezetfejlesztési tréningjére. Ennyi dolgot lehet csinálni 2,8 millió forintból: Lázár János ennyiből titokzatos "tolmácsával" 10 éjszakát tölt el valahol. Egy ekkora összeget Lázár miniszter úr az elmúlt hetek tapasztalatai alapján kihúz a mellényzsebéből is. Sőt, ha nem derül ki, kifizetteti az adófizetőkkel. Ha kiderül, akkor meg kirúgatja azt, aki megírta.
Lázár szállodai szobájával ellentétben itt nem volt fényűzés: a résztvevők hoztak süteményt és pogácsát, főztek kávét, a nevemet is magam írtam fel a kitűzőre. Így van ez rendjén: egy ilyen szociodramatikus szervezetfejlesztés nem a külsőségekről, hanem a társaságról, egymás- és önmagunk megismeréséről szól. Mellettem egy fiatal nő mesél egy másik hölgynek a legújabb projektjéről.
Reméli, elnyeri a norvég alap támogatását, "bár amilyen helyzet most van, semmit sem lehet tudni" - teszi hozzá. Néhány játékban részt veszek, majd el kell indulnom dolgozni. A főszervező, Kökény Vera megkér, írjak egy búcsúmondatot az ajtó mellett kiragasztott papírra. Picit gondolkodtam, majd a jellegzetes kerek betűimmel felírtam: "Amíg vannak civilek, reménykedem."
A felelősség is Lázáré
Ha Lázár János magához vonja az uniós pénzek elosztását, a felelősség is az övé - véli Hadházy Ákos, LMP-s önkormányzati képviselő. Emlékezetes, a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítása alá került az uniós pénzek elosztása, az irányító hatóságok pedig a minisztériumokba olvadtak. A hazai fejlesztéspolitikai irányításrendszer átalakítása miatt állította le Oslo a Norvég Alapok folyósítását - kivéve a civilek forrásait. Az uniós források elosztását illetően pedig továbbra is vizsgálódik Brüsszel.
Hadházy Ákos, korábbi fideszes szekszárdi polgármester akkor lett országosan ismert, amikor nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt arról, hogyan osztották Fideszes kötődésű vállalkozókhoz a trafikkoncessziókat. Most pedig egy olyan uniós pályázat adataival állt elő, amely felveti a hűtlen kezelés gyanúját. Hadházy Ákos azt állítja: "extrém címeken" csorgattak ki uniós pénzeket magánkézbe, például 15 millió forintot költöttek teremfoglaltsági szoftverre, de ugyanennyit fizettek ki egy gyerekek számára rendezett kétnapos rendezvényre is.
Hozzátette: az LMP jogászai több közbeszerzési ügyet is megvizsgáltak, sok esetben egyértelműen bizonyítható a hivatali visszaélés és a hűtlen kezelés tényállás. Az LMP a héten ezen ügyekben feljelentést tesz. A képviselő, aki 130 közbeszerzést nézett át, az mondta: 120 esetben szinte fillérre megegyezett a városvezetés által a projektre szánt becsült ár és az ajánlattételi összeg.
Schmuck Erzsébet, a párt parlamenti képviselője hozzátette: 2010 előtt is komoly problémák voltak az uniós pénzek felhasználásában, 2010-ben pedig az addig némi átláthatóságot garantáló civilek kikerültek a pályázatértékelő bizottságokból, s helyükre - az LMP szerint vélhetően Fideszhez közeli - szakértők kerültek.
Norvégia: A magyar kormány elszakadt az európai értékektől
"Mélységes aggodalmamat fejezem ki a magyar hatóságok civil társadalom ellen tett intézkedései, valamint a szólásszabadság korlátozásának kísérlete miatt" - jelentette ki pénteken Vidar Helgesen, európai ügyekért felelős miniszter. Helgesen felidézi: a magyar hatóságok ellenzéki csoportok támogatásával vádolják a Norvég Civil Alapot, és példaként olyan társaságokat neveznek meg, mint a Transparency International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), vagy egy oknyomozó újságíró szervezet.
A magyar hatóságok ezért elrendelték a Norvég Civil Alap programjainak a vizsgálatát, ami ellentmond az EGT és Norvég Alap kezelését szabályozó egyezménynek, melyet Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel kötöttek. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrei 2014. június 2-án reggel megjelentek az alapkezelő székhelyén, továbbá a konzorcium két másik tagjánál, és különböző dokumentumok átadását követelték. A norvég miniszter hozzátette: elmondták a magyar kormánynak, hogy a Kehi vizsgálata ellentétes a megkötött szerződésekkel.
A Norvég Civil Alap működtetéséért és auditálásáért a donor országok, Norvégia, Izland és Liechtenstein felelősek, ami a magyar kormánnyal kötött egyezményben világosan le van fektetve. Magyarországon összesen 131 szervezet kapott támogatást a Norvég Civil Alaptól olyan programok megvalósítására, melyek a demokratikus értékeket érvényesülését, valamint a kisebbségi és társadalmilag sérülékeny csoportok jogait erősítik.
A programokat idén ősszel fogják auditálni: ennek eredménye nyilvános lesz - emeli ki a norvég tárca. Ha a magyar hatóságok a Norvég Civil Alap kezelését dokumentáló iratokba szeretne betekinteni, azt a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Irodától (FMO) kell kérni, szögezte le Helgesen.
Az EGT és Norvég Alap 2014. május 8-án felfüggesztette a magyarországi kifizetéseket. - a Norvég Civil Alap kivételével. Ismeretes: a magyar kormány néhány hete kardoskodott, hogy ezt is állítsák le a norvégok. A magyar kormány megszegte az alapok lebonyolítására és monitorozására vonatkozó, az egyezményekben lefektetett kötelezettségeit - szögezte le Helgesen. A norvég tárcavezető szerint a szerződésszegés is azt jelzi, hogy a magyar kormány elszakadt az alapvető európai értékektől.
Brüsszel hallgat
A magyar kormány európai uniós tagállamhoz méltatlan módon zaklatja a civil szférát, Brüsszel pedig egyelőre hallgat az ügyben - írta Lydia Gall. A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet Balkán- és Kelet-Európa-kutatója szerint a magyar kormány "antidemokratikus hajlamainak újabb jele" a civil szervezetek ellenőrzése. "Miközben Norvégia vélhetően ellen tud szegülni a magyar kormány nyomásának, addig a magyar civil szervezetek sokkal sebezhetőbbek.
A kormány által célba vett szervezetek jól ismert és köztiszteletben álló emberi jogi, demokráciapárti és korrupcióellenes szervezetek. Az ellenőrzések természete és a civil szervezek nyilvános rágalmazása aggodalmakat kelt a magyarországi civil szférán belül azt illetően, hogy ezután mi következhet még, különösen annak fényében, hogy a kormány már korábban is törekedett a végrehajtó hatalom feletti fékek és ellensúlyok gyengítésére" - olvasható a jelentésben.
A szerző megjegyezte, hogy "az emberi jogok védelme és az emberi jogvédők támogatása elvileg az Európai Unió alapvető értékeinek középpontjában áll. "Hogy tud az EU világszerte más országokra hitelesen nyomást gyakorolni, ha megengedi, hogy saját tagállamai semmibe vegyék ezen értékeket? - teszi fel a költői kérdést a szerző.
A Kehi vizsgálat felfüggesztését kéri az Ökotárs
Hivatalos levélben kérte az Ökotárs alapítvány a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatának felfüggesztését. Az Ökotárs a norvégokkal együtt azon az állásponton van, hogy csak a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) jogosul ellenőrizni a civil források elosztását, hiszen tőlük nyerte el a magbízást az Ökotárs és három konzorciumtása. Nem mellesleg a Fidesz közeli Századvég elől nyerték el a megbízást. Az Ökotárs vezetője, Móra Veronika lapunkhoz is eljuttatott levelében kifejtette: a Kehinek csak akkor lenne ellenőrzési joga, ha a nemzetközi szerződés alapján a másik szerződő állam arra vállal kötelezettséget, hogy támogatását közvetlenül a magyar államnak nyújtja.
