Orbán Viktor: Amikor Donald Trump azt mondta, hogy Magyarország nem kap szankciómentességet, akkor már tudtam, hogy megadja

Amikor Donald Trump azt mondta, Magyarország nem kap engedményt az orosz szankciók alól, már akkor tudtam, hogy megkapjuk a szankciómentességet – jelentette ki Orbán Viktor kedden az ATV Mérleg című műsorában.

A kormányfő úgy fogalmazott, nem tudott erről előzetesen, hanem „kigondolta”, mivel ha egy üzletember valaminek felnyomja a tétjeit, akkor meg akar állapodni. Neki azzal érvelt: – Nézd, elnök úr, az a helyzet, hogy te ezt megcsinálod, tönkreteszed Magyarországot. (...) Térdre esik a magyar gazdaság, (...) vannak vezetékek, (...) vannak kiegészítő kisebb vezetékek. Hogy oldjam én ezt meg? Ha te ezt megcsinálod – mondtam –, háromszorosára fog nőni minden magyar háztartásban az energiaárak – mesélte a műsorvezetőnek, Rónai Egonnak.

Kijelentette, Donald Trumpnál nem érdemes blöffölni, ráadásul az elnök nem szereti, ha átverik. Az időkorlát nélküli szankciómentességre pedig kezet fogtak, az lényegtelen, mit mond az amerikai külügyminisztérium. – Ő azt mondja, hogy rendben van, megértettük, megállapodtunk, így dolgozzátok ki.

– jelentette ki. (Donald Trump a második elnöki ciklusát tölti, 2029 januárjáig lehet az Egyesült Államok elnöke.)

Orbán Viktor azt mondta, nem üzletet akart kötni: „Azt mondtam az elnöknek: elnök úr, kérlek, lásd be. Ezek a magyarok, itt vagyunk mi tízmilliónyian.” Szerinte az amerikai–magyar kapcsolatokban nem az a kérdés, hogy az amerikai elnök támogat-e engem, és egyáltalán, ennek milyen hatása lehet a választásra, hanem az a kérdés, hogy mi jó a magyaroknak. A magyaroknak az a jó, ha Amerika – amely még mindig a világ legerősebb hatalma – jó viszonyt ápol, baráti viszonyt ápol, sőt, lehetőleg mély baráti viszonyt ápol Magyarországgal.

2010-ben, az első kétharmad után volt egy beszélgetése, ahol a „nagy öregekkel” tartott egy megbeszélést – itt Martonyi János korábbi külügyminisztert emelte ki –, akikkel a hatalmi rendszer átalakításának lehetőségeiről beszélt. Felvetette annak lehetőségét, hogy legyen-e elnöki rendszer, netán „a Horthy-korszakot idéző kormányzói rendszer”. Több hosszú, intellektuális, politikatörténeti beszélgetést folytattak, de végső soron abban maradtak, hogy „nekünk” a parlamentáris rendszer passzol. Ezt minden egyes kétharmados győzelem után felvetette, de nem változtattak rajta. Legutóbb négy éve merült fel ez a kérdés. Mindezt azzal magyarázta, hogy a politika tapasztalatból épül, és mindig új kérdések jönnek elő. Mivel a kérdés mindig az asztalon van, ezért azt javasolta a magyaroknak, sose tekintsék véglegesen lezártnak ezeket a kérdéseket. Szerinte az a kérdés, hogy „itt és most, ezzel a történelemmel, ami nekünk van, azzal a tudással, amivel rendelkezünk, és azokkal a kihívásokkal, amik előttünk vannak, vajon mi a legjobb a magyaroknak?!”

A miniszterelnök kapott kérdést azzal kapcsolatban is, hogy az elmúlt években rengeteg támadást kapott az orosz kitettség miatt. Ez Orbán Viktor olvasatában inkább történelmi kérdés: a magyar politikai döntésekre az oroszok nem tudnak befolyást gyakorolni.

 – tette hozzá.

Felidézte a Vlagyimir Putyinnal tartott 2009-es találkozóját, amelyen jelezte, hogy várhatóan ő vezeti majd Magyarország kormányát 2010-től. Felvetette, hogy az orosz expanzió lezárult, és együttműködési keretekről kell megállapodni. Megállapodtak abban, hogy történelmi kérdéseket – például 1956-ot – nem vitatják, valamint közvetlen kapcsolatot tartanak fenn fontos ügyek esetére. Ez ma is él. Emellett megállapodtak abban is, hogy évente egyszer elnöki szinten tartanak csúcstalálkozót Moszkvában vagy Budapesten, hogy a kapcsolat transzparens legyen.

– fogalmazott.

Közölte azt is, hogy „napirenden van az orosz–amerikai csúcstalálkozó Budapesten, egy nagy békekonferencia Budapesten”, a békemissziót pedig nem adta fel, és azt is látja, hol akadt el a folyamat.

A gazdasági kérdésekről szólva azt mondta, szerette volna a költségvetési hiányt 3,7 százalékra csökkenteni, azonban ez a háború miatt nem valósult meg. Ha a háború nem lenne, és a növekedésünk a 3 százalékos tartományban lenne az 1 százalékos helyett, akkor plusz 800 milliárd forintunk lenne, de az most nincsen – tette hozzá. Emlékeztetett, 2002-ben több célt is megfogalmazott, és ezek közül egyet sem kíván feladni. Bár a háború, a béke hiánya, a rossz szankciók és Brüsszel hibás döntései nehezítették a helyzetet, továbbra is kitart a céljai mellett, amiről nem hajlandó lemondani – legfeljebb az ütemezésen változtat, és lassabban halad tovább. A 3,7 százalékos hiány miatt választania kellett volna, melyik célt adja fel, de mivel számos vállalás már bejelentésre került, leginkább azok a tervek kerültek veszélybe, amelyekről még nem esett szó. Ezeket azonban továbbra is el kívánja érni, mert 2000-ben vállalta őket – ismertette.

A beszélgetésben szóba került az is, hogy 2024-ben a magyarok közel 19,4–20,2 százalékát érintette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés súlya, ráadásul minden ötödik gyerek mélyszegénységben él, vagy ezzel fenyegetett. Nem értett egyet azzal a felvetéssel, hogy az Európai Unióban ez lenne a legrosszabb helyzet; szerinte a helyzet nem jó, de jobb, mint volt.

Elmondása szerint két szempontot vizsgál: önmagukban az adatokat, valamint azt, hogy ezek miként viszonyulnak az uniós adatokhoz. Ha mindkettő rendben van, akkor jó pályán vagyunk – nem értük el a célunkat, rengeteget kell dolgozni – magyarázta.

Arra a kérdésre, hogy miért lehet ennyi szegény gyerek, azzal válaszolt, hogy egy későbbi alkalommal szívesen felkészül a konkrét számokból.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodásával kapcsolatban azt mondta, zajlik egy vita arról, mi történt az intézményben, mindenesetre nem néz ki jól a helyzet, és nem azt látja, amit szeretne, ugyanakkor megvárná a vizsgálatok végét. „Az nem úgy van, hogy maga bemegy oda egy pajszerral, fölfeszíti a páncélszekrényt, bepakolja a lóvét a táskához és elmegy” – fogalmazott.

A Tisza Párt applikációjáról kijelentette, túlzásnak érzi, hogy a személyes adatok nyilvánosságra kerülése befolyásolná a parlamenti választást. Arra a felvetésre, hogy a kormánymédia több adatot is nyilvánosságra hozott, meglehetősen ingerülten azt mondta – szavait a műsorvezetőnek címezve –, hogy

A kérdés újbóli felvetése után érdemi választ nem adott, mindössze annyit mondott, hogy az adatgazdának meg kell védenie az adatokat.

Kapott kérdést arról is, hogy miért nem akar vitatkozni kihívójával. Erre azt mondta, hogy az ő kihívóját nem Tisza Pártnak, hanem Brüsszelnek hívják. „A Tisza egy projekt, amelyet Brüsszelből építettek föl. Onnan is finanszírozzák, onnan tartják fenn, ott vannak az erőközpontok, amelyek életben tartják. Aki a Tisza Pártra szavaz, az Brüsszelre szavaz (...)” – fogalmazott. Egy műsorvezetői közbevetésre válaszolva azt mondta, érti, hogy a Tisza Párt szavazói azt gondolják, a szervezetet Magyar Péter találta ki, ám

Hangsúlyozta, ő azokkal vitatkozik, akik Magyarország ellenfelei, és akik egy másik kormányt akarnak, mint a nemzeti kormány – egészen pontosan egy brüsszeli kormányt. „Ennek a kígyónak a feje Brüsszelben van. Én Brüsszellel vitatkozom” – fogalmazott, hozzátéve: ezért nem megy el olyan médiumnak se interjút adni, amelyet külföldről finanszíroznak.

A kegyelmi botránnyal kapcsolatban az fáj neki a legjobban, hogy kicsorbult az ítélőképessége. „Az történt – ha jól értem, amit a köztársasági elnök elmondott, mert többre nem hivatkozhatott, csak arra, amit az elnök asszony mondott –, hogy ő kegyelmet adott egy embernek, akiről azt gondolta, hogy nem követte el azt, amiért elítélték” – fogalmazott, jelezve, ez mindennek a kiindulópontja.

A kormányfő szerint a kegyelmi botránnyal a rendszer fontos tartóoszlopai estek ki – utalt itt Novák Katalinra és Varga Juditra, akiket fantasztikus tapasztalatokkal rendelkező politikusként jellemzett. A korábbi igazságügyi minisztert saját bevallása szerint nem hívta vissza. Őt utódjának is el tudta volna képzelni – mint fogalmazott – „közvetlenül nem, de a második lépésben igen.” Később azt mondta, hogy Varga Judit benne van abban a körben, akikből a következő két évtizedben miniszterelnök lehet.

Magyar Pétert azért nem akarta jellemezni, mert nem az ő táborában van. Arra a felvetésre, hogy méltó kihívó-e, azt felelte a műsorvezetőnek: kérdezze meg az ellenzéki politikus korábbi feleségét.

Szankciómentesség

Mint ismert, Orbán Viktor a pénteki washingtoni sajtótájékoztatóján állt nyilvánosság elé azzal, hogy Magyarország „általános, időkorlát nélküli” szankciómentességet kap az Egyesült Államoktól az orosz kőolaj és az orosz földgáz vásárlásának tilalma alól. Az Egyesült Államok nevében ezt ezután a Fehér Ház, vagyis a Trump-adminisztráció cáfolta többször is, mondván, Magyarország csak egy évre kapta meg a szankciómentességet, az ATV-interjújában most mégis csak a washingtoni külügyminisztérium cáfolatáról esett szó. Hangsúlyozta, hogy az adatgazdának morális felelőssége van.

Arról, hogy a szankciómentességről szóló bejelentésnek semmi értelme, ebben az elemzésünkben írtunk részletesen.

A miniszterelnök némiképp váratlanul kedd délelőtt állt nyilvánosság elé azzal, hogy interjút adott Rónai Egonnak az ATV Mérleg című műsorában. A nyáron már felröppentek hírek arról, hogy bemegy a kereskedelmi televízió stúdiójába, de ezt akkor még cáfolták. 

Orbán Viktor  a legutóbb 2010-ben adott interjút a tőle hivatalosan független sajtónak, akkor ugyancsak az ATV-nek. Akkor az Egyenes beszéd vendége volt, Kálmán Olga kérdezte.