A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tett a Szabadság téri székházának felújítása ügyében – jelentette be rövid közleményben a jegybank sajtóosztálya. A feljelentés alapjául az MNB felügyelőbizottságának felkérése alapján készített szakértői jelentés szolgál, amely a székház felújítását jogi, műszaki, műemléki és építésgazdasági szakértők bevonásával vizsgálta.
A szakértői jelentés emellett azt is rögzíti, hogy a Magyar Nemzeti Bankot vagyoni hátrány érte, amely alapján a jegybank igazgatósága a rendelkezésre álló valamennyi jogi eszközt igénybe veszi a felmerült kár orvoslása érdekében – olvasható a közleményben.
A hűtlen kezelés gyanúja azt feltételezi, hogy az MNB vezetősége a jegybankon belül talált szabálytalanságokat, vagyis a gyanú volt jegybanki vezetők és munkatársak ellen irányul.
Az MNB székházfelújítása, illetve az MNB balatonakarattyai nyaralójának zöldmezős megépítése – amelyet álcázásképpen MNB Oktatási és Konferencia Központnak neveztek (BOKK) – a Matolcsy-féle jegybanki vezetés legnagyobb beruházásai voltak. A korábbi évtizedekben összesen nem költöttek annyit beruházásra, mint 2019–2023 között, amikor is százmilliárdot meghaladó költekezések folytak az azóta súlyosan veszteségessé vált jegybankban. Az MNB székházfelújítás szükségességéről megoszlottak a szakértői vélemények, ugyanakkor a balatonakarattyai üdülőkomplexumra semmi szükség nem volt. Ezt jól jelzi, hogy Varga Mihály vezetésével az idén márciusban felálló új jegybanki vezetés egyik első döntése volt a nyaralóprojekt lezárása és értékesítése.
A jegybank felügyelőbizottságának (fb) idén júliusban készült jelentése melegítette fel a székházügyet: a kivitelezést nettó 55 milliárd forintért az a Raw Development Kft. végezte el, amelynek tulajdonosa Somlai Bálint, aki a volt MNB-elnök, Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak baráti–üzleti köréhez tartozott.
Feljelentést tett a Szabadság téri székház Matolcsy-féle felújításának ügyében a Magyar Nemzeti BankA felügyelőbizottság jelentése szerint a felújításra szükség volt, ám a költségét az előzetes becslés még 2019-ben nettó 41,1 milliárd forintra tette. Ennek ellenére a nyertes Raw Development 2020 októberében nettó 55 milliárd forintért kapta meg a beruházást.
„A 2019 szeptemberében elfogadott költségbecslés és a 2020 októberi szerződésben foglalt kivitelezési költség között kirívó, 13,3 milliárdos – 32 százalékos – eltérés mutatható ki, ami megdöbbentő. Különösen kirívó, hogy a drágulás ténye, indoka, magyarázata soha nem merült fel egyetlen ezt követő igazgatósági előterjesztésben vagy háttéranyagban”
– olvasható a jelentésben.
A felügyelőbizottság információi szerint a székház kivitelezői szerződést az MNB igazgatósága soha nem tárgyalta meg, amit „érthetetlennek” neveztek. Ha igaz az FB állítása, akkor a túlárazott szerződésről feltehetően egyszemélyi döntés született. Az felügyelőbizottság szerint a nyertes Somlai-cégnél számos más, megfelelőbb cég lett volna a kivitelezésre, miközben a Raw Development Kft. megbízásával az MNB „indokolatlanul nagy” kockázatot vállalt.
Ráadásul a Matolcsy családhoz köthető cég nemcsak az MNB székházfelújítását, de a Postapalota felújítását is megnyerte, valamint kulcsszereplője volt a BOKK kivitelezésének is. A jelentés szerint „a Somlai-csoport vizsgálatba vont tagjai pénzügyi teljesítményének meghatározó részét az MNB megbízások adták a vizsgált 2020–2023-as időszakban, így jelentős részben a jegybanki megbízások révén realizáltak ezen időszakban összesen közel 35 milliárd forint üzemi eredményt, 10,5 milliárd forint pénzügyi eredményt, és halmoztak fel 2023 fordulónapjára közel 35 milliárd forint saját tőkét.”
Ment a pazarlás az MNB-ben, a székházfelújításból főként a haveri kör gazdagodottA jelentés megállapítja, hogy az MNB vezetése a székházfelújítás során „nem a belső dokumentumaiban rögzítetteknek és a hivatkozott jogszabályok szellemének megfelelően járt el, amikor a döntési hatáskörök nagy részét átengedte leányvállalatának, az MNB-Ingatlan Kft.-nek. Ezzel sérültek az átláthatósági és ellenőrizhetőségi követelmények, (…) nem tudta megfelelően kontroll alatt tartani a takarékosságra vonatkozó jogszabályi elvárásokat, továbbá súlyos és indokolatlan kockázatot vállalt a beruházás fővállalkozójával való szerződéskötéssel és annak alvállalkozóival kapcsolatban” – állították.
Ez utóbbi megállapítás lehet a hűtlen kezelés egyik támasza, vagyis hogy az MNB korábbi vezetése nem törődött a beruházás költségeivel, annak felügyeletét a leánycégnek adta, és nem utolsósorban túlárazott lehetett az épületfelújítás.
A jegybank az elmúlt napokban megpróbálta csökkenteni kárát: a Telex.hu információi szerint hibák és késedelmes teljesítés miatt lehívta a Raw Development bankgaranciáját – ennek mértékéről azonban nem tudni.
Túl nagy a csend alapítvány-ügyben
A székházfelújítási csalás- és korrupciós ügyek függetlenek a jegybanki alapítványok szintén korrupciógyanús ügyleteitől, amelyek akár 200–300 milliárd forintos kárral is zárulhatnak a hibás és korrupt gazdasági döntések miatt. A jegybanki alapítványok csalárd működéséről az Állami Számvevőszék adott ki jelentést idén márciusban – néhány nappal Matolcsy György mandátumának lejártát követően. A számvevők feljelentést is tettek, de az elmúlt fél évben érdemi nyomozati cselekményről a hatóságok nem tájékoztatták a közvéleményt. Nem lehet kizárni – ismerve az ügyészség és a rendőrség függetlenségének hiányát –, hogy a 2026-os választásokig a kormány számára kínos ügyben nem is lesz előrelépés.
