Lecserélték a jó magyar asszonyt, új nőideálok jelentek meg Orbán Viktor mögött a NER-ben

Első pillantásra meglepőnek tűnhet, hogy az amerikai MAGA mozgalomra jellemző, fényesített, televízió-kész női esztétika megjelent Orbán Viktor kormányfő környezetében és a NER kommunikációjában. Azonban ha mélyebben megvizsgáljuk a jelenséget, ez a fordulat nemcsak hogy nem meglepő, hanem szinte szükségszerű következménye a Fidesz politikai és kommunikációs stratégiájának – mondta a Népszavának Pető Andrea, a CEU Demokrácia Intézetének kutatója, akinek Balázs Zsuzsanna újságíróval közösen néhány hete jelent meg kötete Orbán Viktor nőügyei címmel.

A miniszterelnök október 23-i, a Békemenetet lezáró beszéde nem csak a tartalma, vagy az ellenzék és a kormánypárt rendezvényét követő „számháború” miatt volt érdekes. A Fidesz mindig is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy kik azok az emberek, akik az Orbán mögötti dísztribünön ülik végig az eseményeket, akik ilyenkor akár másfél-két órán át szinte folyamatosan képernyőn vannak és jelenlétükkel is kifejezik: támogatják a regnáló hatalmat. Ebből a szempontból a mostani nemzeti ünnepen feltűnő volt a különbség a korábbi évekhez képest. A kormányzati propaganda szócsöveként működő Mandiner kizárólag férfiakat emelt ki a tribünön ülők közül – a miniszterelnöki beszédet látványosan végig imádkozó Eperjes Károly színész mellett például Farkas Bertalan űrhajóst, Baji Balázs olimpikon gátfutót, Náray-Szabó Gábor kémikust, Varga Miklós énekest nevesítették. Viszont gyakorlatilag senkit azok közül, akik valójában a kamera képkivágásában szerepeltek: Szabó Zsófi televíziós műsorvezető és Vasvári Vivien „luxusfeleség” mellett több kevésbé ismert, hosszú szőke hajú, fiatal nő is ült a tribün első soraiban.

Pető Andrea szerint az újkonzervatív amerikai politikai körökben – különösen a Donald Trump fémjelezte MAGA mozgalomban – megfigyelhető egy jellegzetes esztétikai stílus, amely sok ellentmondást rejt magában. A „MAGA nők” megjelenésében szembetűnő a kifogástalan, hagyományosan nőiesnek tartott megjelenés. „A gondosan formázott haj – gyakran szőke vagy festett szőke –, a professzionális smink, valamint a szoknyák és ruhák dominanciája egy olyan képet közvetít, amely még hétköznapi helyzetekben is rendkívül pontosan összeállított, szinte televízió-kész benyomást kelt. Ez az esztétika a nőiesség hagyományosnak tartott jegyeire helyezi a hangsúlyt, és egyfajta kamera-tudatos professzionalizmust sugall” – fogalmazott a szakértő, aki szerint az ellentmondás abban áll, hogy ebben a körben a plasztikai sebészeti beavatkozások teljesen elfogadottak és normalizáltak, különösen a közéleti személyiségek és a tehetősebb támogatók között. A mellnagyobbítás, az orrplasztika, a Botox és különféle arcfeltöltések rutinszerű részét képezik ennek az esztétikának.

„A NER hagyományos nőképe sokáig egy konzervatívabb, a köztérben láthatatlan ideált közvetített, a családanya, a háttérben maradó, diszkrét feleség típusát idealizálta. Lévai Anikó szerepe mintaként szolgált: művelt, de visszafogott, a férj mögött álló társ, aki nem kíván önálló közéleti szerepet” ‒ folytatta Pető Andrea, hozzátéve: ez a nőkép inkább szerény, visszafogott, akár tudatosan rosszul öltözött megjelenést preferált, és a „jó magyar asszony” hagyományos értelmezését képviselte, amely távol állt a feltűnő, sok pénzbe kerülő,  látványos külsőségektől. A váltás, az ettől való eltávolodás már évekkel ezelőtt elkezdődött, Varga Judit például már sokkal „modernebb”, professzionálisan kialakított megjelenést képviselt, amely már közelebb állt a MAGA-esztétikához. Novák Katalin szintén egy gondosan kialakított imázst képviselt, amely messze túlmutat a korábbi visszafogott stíluson. Emellett fiatalabb, influencer-típusú szereplők is megjelentek a kormánypárti médiában, akik már egyértelműen ezt az újfajta esztétikát testesítik meg a kutató szerint.

Ennek a jelenségnek több oka is van, és egyik sem független a Fidesz általános trumpizálódásától. A magyar kormánypárt egyre nyíltabban és következetesebben veszi át a Trump-féle politikai stílust, kommunikációs eszközöket és narratívákat. Ebben a kontextusban teljesen logikus, hogy az esztétikai kódok is követik ezt a mintát. Ha a politikai üzenetek, a kommunikációs stílus és az ellenségképek amerikaiak, akkor a vizuális megjelenés is amerikanizálódik miközben a nemzeti és patrióta jelleget hangsúlyozza” – vélte Pető Andrea. A NER-nek most modernizációs kényszerrel kell szembenéznie – magyarázta a szakértő –, a fiatalabb szavazói generációk eléréséhez vonzóbb, modernebb arcokra van szükség, akik összeegyeztethetők ugyan az újkonzervatív értékrenddel, de vizuálisan dinamikusabbak, a régi típusú, visszafogott „magyar asszony” imázs már nem elég hatékony a mai közösségi média világában, ahol a vizuális kommunikáció dominál. A történész szerint nagyon fontos kiemelni, hogy valójában nincs is akkora ellentmondás a két nőkép között, mint amilyennek elsőre tűnhet. „Mindkét modell ugyanazt az alapvető értékrendet képviseli, csak más csomagolásban. A hagyományos nemi szerepek külsőségeihez való ragaszkodás mindkét esetben központi elem. A MAGA-típusú vagy az új NER-es nő lehet sikeres, fényesített és professzionális, de továbbra is alapvetően a férfi mellett, támogató szerepben jelenik meg. Nem feminista, nem lázadó, hanem a patriarchális alku elfogadója.”