Ártatlanságát, szakmai és emberi makulátlanságát hangoztatja ellentmondásoktól hemzsegő könyvében Kónya Endre – írja a bicskei gyermekotthon elnöki kegyelemben részesített egykori igazgatóhelyettesének nemrég megjelent, Vesszőfutás című kötetéről a 24.hu.
„Nem gondoltam volna, hogy miután már egyszer keresztre feszítettek, másodjára is megteszik, pedig ez történt, miután a sajtó kirobbantotta a kegyelmi botrányt”
– fájlalja Kónya Endre.
Mint ismert, Novák Katalin államfőként elnöki kegyelmet adott Kónya Endrének, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon pedofilügyben kényszerítésért elítélt igazgatóhelyettesének, ami az ő és az elnöki kegyelmet végül ellenjegyző Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter bukásához vezetett. Távozásuk után robbant a közéletbe az ellenzék későbbi vezetője, Magyar Péter, akit előzőleg csak mint Varga Judit volt férjét ismerte a nyilvánosság.
Magyar Péter azt állítja, hogy Orbán Viktor vagy az egyik családtagja lobbizott az elnöki kegyelemért Kónya EndrénekNovák Katalin szerint nincs jelentősége annak, hogy nyomásra vagy nem nyomásra adott elnöki kegyelmet Kónya EndrénekAz indítékokról máig nem lehetett tudni érdemben semmit, már azon túl, hogy Balog Zoltán református püspök sugallatára születhetett meg a volt államfő bukását eredményező döntés. A lap beszámolója szerint kötetében Kónya Endre rögzítette: nem gondolja, hogy „el kéne tűnnie” a közéletből. Azt állítja, hogy ügynek az első pillanatól „súlyos politikai háttere” volt, és azt is kifejti, hogyan látja Balog Zoltán és Novák Katalin – szerinte dicsőséges – szerepét a történetben.
„Fél év börtönben eltöltött idő után beleegyeztem, hogy feleségem a rehabilitációm érdekében a köztársasági elnökhöz forduljon. Mivel tudomása volt arról, hogy Balog Zoltán püspök úr volt az egyetlen igaz ember, aki nem fordította félre a fejét, feleségem tájékoztatta a püspök urat, hogy a megszokott szolgálati úton kegyelmi kérvényt nyújtott be, amit a püspök úr tudomásul vett”
– írja Kónya Endre.
Majd azzal folytatja: „Novák Katalin elnök asszony, feleségem részletes, tényszerű, bizonyítékokkal alátámasztott, a leírtak hitelességét ellenőrizhető tények és dokumentumok alapján ismerhette meg az ügyemet, nem gondolom, hogy látatlanban írta alá a kegyelmi kérvényemet. Ami a Balog Zoltán püspök úr szerepét illeti, azt gondolom, hogy ő hite szerint, az Igének a fényében cselekedett, amikor az államelnök asszonynak elmondta, hogy érdemesnek tart az elnöki kegyelemre.”
Balog Zoltán: Kegyelmet kértem egy embernek, egy lelkésznek az a dolgaA Kegyelem című fejezet a lap értékelése szerint kiábrándítóan rövid és felületes, mindössze 14 oldal. Kónya Endre leírja azt is, hogy nem voltak fideszes kapcsolatai, hiszen érvelése szerint ha lettek volna, nem került volna ekkora bajba. Úgy véli, „a bulvársajtó” szándékosan és összehangoltan támadta, éppen 2024 februárjára időzítve, hiszen ekkor már közel volt az EP-választás, de teóriája szerint ebbe beszálltak a jobboldali médiumok is, tehát az egész politikumnak érdekében állt a botrány – hogy miért, azt nem fejtette ki. Úgy látja, hogy súlyos eljárásjogi hibákat követett el mind az első- és másodfokú bíróság, mind a Kúria az ügyében, egy előre megírt ítéletet fogadtak el.
Kónya Endre ugyan nem vonja kétségbe a bicskei pedofil igazgató bűnösségét, de utalgat rá, hogy ugyanannak a koncepciós eljárásnak az áldozatai mindketten.
Azt állítja, hogy korábban sejtelme sem volt arról, hogy évtizedeken át milyen dolgok történnek az igazgatói irodában , annak ellenére, Kónya 25 évig dolgozott az intézményben, és közeli kapcsolatot ápolt az igazgatóval. „Igen, hibáztam” – írja a könyv zárszavában, aztán hamar kiderül: szerinte csak a túl nagy a szíve okozta a vesztét, hogy engedékeny és segítőkész volt az emberekkel.
