Karácsony Gergely: Szerintem nincs is Zsolti bácsi, az ellenzéknek felesleges lyukra futnia, amikor a valódi ügyek is gyomorforgatóak

Kaptak már időpontot Gulyás Gergely kancelláriaminisztertől a főváros pénzügyi helyzetének rendezését célzó tárgyalás folytatására?

Nem. Ostromoljuk a kormányzati kapcsolatainkat. Más miniszterekkel sikerült egyeztetni, de ismerve a kormány működését, a kérdés azon áll vagy bukik, hogy Orbán Viktor mikor és mit dönt. Budapest bedöntése szolgálja jobban a politikai érdekeit vagy a működőképesség fenntartása.

Kikkel egyeztetett és mire jutottak?

Gulyás Gergellyel többször is beszéltem a nyáron, de találkoztam Navracsics Tibor és Lázár János miniszterekkel is. Mind a hárman egyöntetűen úgy fogalmaztak, hogy a város működőképességét semmi sem veszélyeztetheti, illetve az állam semmilyen szolgáltatást nem akar átvenni, ami főként a közlekedési miniszter esetében fontos kijelentés. Ebből nem következhet más, minthogy számtalan bírósági és számvevőszéki jelentés után az állam visszaadja az alaptörvény-ellenesen elvont milliárdokat. A kormánynak nem érdeke a konfliktus eszkalálása a választások előtt. De fontos tisztázni: ez nem valamiféle segítségnyújtás. Jogerős bírósági döntésünk van arról, hogy jogtalanul vették el a város pénzét. Ha méltóztatnak visszaadni ezt a pénzt, akkor az nem támogatás, hanem a józan észt legalább nyomokban tartalmazó kormányzati politika.

Domokos László fővárosi átvilágító pénzügyi diktátornak nevezte. Mennyire lepte meg?

Fel kellett habosítani az Állami Számvevőszék jelentését. Ezzel együtt vicces, hogy a veszélyhelyzeti kormányzás sokadik évében egy kormányzati átvilágító azért nevez engem pénzügyi diktátornak, mert a közgyűlés által jóváhagyott projektről szóló támogatási szerződést aláírom, illetve a vámosmikolai idősotthonnál több egyszereplős közbeszerzést talált.

November közepére a város fizetésképtelenné válik, ha így megy tovább. Mi lesz azután?

Különféle pénzügyi manőverekkel talán el tudunk vergődni az év végéig, de az államháztartási törvény által megkövetelt adósságmentes zárást bizonyosan nem tudjuk így összehozni, ami azt eredményezheti, hogy a bank felmondja a folyószámlahitelünket. Márpedig alig pár nap van az évben, amikor nem hitelből gazdálkodunk. Ha nem lesz hitelünk, nem lesz miből nyitni a boltot januárban. Az állami normatívák folyósítását csak a költségvetés és a zárszámadás hiányakor függesztik fel. Nagy kérdés persze, hogy csődhelyzetben lehet-e érvényes költségvetést készíteni 2026-ra.

A múlt heti közgyűlésen a Fidesz és a Tisza is azt kérte, ne büntesse a budapestieket a BKV újabb leállításával. Maradt bármilyen más eszköze, amivel jobb belátásra bírhatná az Orbán-kabinetet?

Kissé furcsa azt hallani a Fidesz fővárosi képviselőitől, hogy én ne büntessem a budapestieket, miközben az elmúlt években a kormány vett el mintegy 400 milliárd forintot a várostól. Ráadásul ebben a játszmában nemcsak politikusok vesznek részt, hanem 27 ezer munkavállaló is. Láttuk egy nap kukás sztrájk milyen riadalmat okoz. Nem csak mi vagyunk pattanásig feszülve. Az pedig nehezen megjósolható, hogy egy ilyen helyzet hová fejlődik különösen egy választási kampányban. Nem javaslom, hogy bárki szórakozzon a sok ezer budapesti munkavállalóval.

Lemond, ha valóban bekövetkezik a csőd ?

Nem. Miért tenném? Nem én idéztem elő ezt a helyzetet. A kormány fosztotta ki a várost. Ha azt a 400 milliárdot nem vették volna el, akkor most arról beszélgetnénk, hogy hol építünk új metrót Budapesten. Az én politikai felelősségem abban áll, hogy ezt a harcot végigharcoljam. Ha a kormányt nem sikerül a saját politikai érdekére sem rávezetni, mert valamelyik nagyokos arról győzi meg Orbán Viktort, hogy nekik ez jó a választások előtt, akkor nincs mit tenni. Holott aligha akad bárki is, aki elhiszi, hogy a városvezetés szórta el ezt a pénzt, miközben a kormány jól gazdálkodik. A központi költségvetés reálértéken is több bevételt tudott elkönyvelni az elmúlt években, miközben rekordszintű az államadósság. A nemzetközi hitelminősítők politikai lökdösődésnek látják a jelenlegi helyzetet, hiszen Budapest működésképtelenné válása hihetetlen károkat, elszabaduló kamatokat, leminősítést hozna. Az így keletkező veszteség többszöröse annak, amit vissza kellene adniuk Budapestnek.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány feloszlassa a Fővárosi Közgyűlést vagy pénzügyi gyámot rendeljen ki?

Meglepő lenne. A pénzügyi gyámmal magára venné a kormány a politikai felelősséget is, amit aligha akar. Pénz nélkül a pénzügyi biztos se tehet semmit, ha pedig hozza a pénzt, olyan lenne, mint amikor a betörő visszaviszi a lopott tv-t. Ezt a csatát szívesen megvívom. Ezzel együtt ebből a közgyűlésből bármit kinézek, akár azt is, hogy feloszlassa magát, de egy új önkormányzati választás egyik oldalnak se jönne most jól. A céltábla közepén nem én vagyok, hanem Magyar Péter. Nem én készülök beülni a kormányfői székbe, hanem ő.

Egyeztetett Magyar Péterrel a szolidaritási hozzájárulásról, az önkormányzati rendszer átalakításáról, ha a Tisza nyer?

Nyáron találkoztunk utoljára, akkor átbeszéltük a dolgokat. Én komolyan veszem a Tisza ígéretét a szolidaritási hozzájárulás kivezetéséről, azzal együtt, hogy valamiféle kiegyenlítésre a jövőben is szükség lesz az önkormányzatok között. Másrészt ez önmagában nem oldja meg a helyzetet, a rendszer egészét kell átalakítani. A Magyar Önkormányzatok Szövetségével közösen készítünk egy átfogó reformtervet a következő kormánynak. A kormányváltás egyik értelme épp az lenne, hogy oldjuk ezt a borzasztó centralizáltságot. Tarthatatlan, hogy az európai átlagnak alig a fele, a GDP 5 százaléka jut a szektorra A Tisza által vizionált működő ország alapját az adná, ha több közszolgáltatás kerülne vissza az önkormányzatokhoz, közte az oktatást. Ezzel párhuzamosan pedig újra kell gondolni a finanszírozást is. Az Orbán Viktor típusú emberek rendszeresen visszatérnek a hatalomba, különösen a mi régiónkban. Ha le akarjuk fékezni ezt a politikai ingát, akkor a centralizáltságot le kell bontani és alapjaitól újraépíteni a magyar államot.

A fővárosban viszont mintha továbbra is elbeszélne egymás mellett a városvezetés és a Tisza…

A Tisza politikai stratégiája hozza nehéz helyzetbe a fővárosi képviselőit, akiknek egyszerre kell elhatárolódni az általuk óellenzékinek nevezett pártoktól és a Fidesztől. Próbálnak okos lányként viselkedni, mintha itt lennének, de mégse. Ezzel együtt, amikor vízválasztó ügyekben kellett színt vallani, mint például a költségvetés, mindig Budapest mellett tették le a voksot.

Vitézy Dáviddal hol közösen adnak be előterjesztéseket, hol durván egymásnak feszülnek. Nincs középút?

A középút az, amikor Rákosrendező ügyében egyet gondolunk, de a méltatlan politikai támadásait nem tudom szó nélkül hagyni. Így például amikor Budapestért sokat dolgozó sikeres nőket támad, legyen szó akár Ámon Adáról, akár Walter Katalinról.

Éppen Vitézy Dávid javaslatára a BKK két volt vezetőjén, például Walter Katalinon hajtanák be a 200 milliós közbeszerzési bírságot. Mennyiben zavarhatja ez meg a cégvezetői pályázatokat?

Már várom azt a közgyűlési előterjesztést, hogy a Föld lapos és a többség esetleg meg is szavazza, mondván így kevesebb bicikliutat kell építeni, mert nincs emelkedő. Nem elviccelve, legutóbb a XII. kerület kapott közbeszerzési bírságot, holott nyilvánvaló, hogy nem a jelenlegi polgármester lopta szét a kerületet. A BKV és a BKK esetében szerencsére vannak érdemi jelöltek, így reményeim szerint az októberi közgyűlésen kiválaszthatjuk az új cégvezetőt. Mondjuk ez a közgyűlés könnyedén kirúg bárkit, de nagyon nehezen választ a helyére új embert. Nincsenek felügyelőbizottsági tagjaink, így a cégbíróság holnap törölhetné valamennyi cégünket. Érdemes lenne megbecsülni azokat a cégvezetőinket akik még itt vannak és jól dolgoznak. A BKM épp most vásárolta vissza a közvilágító cégünk német tulajdonrészét és indítja a térgondnoki szolgálatot, a gyógyfürdők megtermeltek 5 milliárd forintos osztalékot és megkezdődött a Gellért fürdő és a Széchenyi fürdő felújítása. Miért kellene mindenáron mindenhová új vezetőt választani a cég élére?

Nem kellene végre tenni valamit az ellen, hogy Sára Botond nevezze ki a helyettesét?

Megtehetném, hogy felterjesztem az összes közgyűlési tagot, hogy azután egyenként leszavazzanak mindenkit, de nem látom értelmét. Annak sincs sok, hogy Sára Botond kijelöljön valakit, aki rögvest le is mond.

Vitézy Dávid valóban bejelentette, hogy ezt tenné, de vajon Szentkirályi Alexandra sem élne a lehetőséggel?

A Fidesz-frakcióvezetőjét nem tartom számon a lehetséges helyettesek között.

Nem érdekli, kicsoda Zsolti bácsi? Néhány napja azt mondta: nem az a kérdés ki volt Zsolti bácsi, hanem az, hogyan működik az állam.

Szerintem nincs is Zsolti bácsi. Hallottunk egy interjút erről, de senki nem tudja mi az igazság. De ennél is rosszabb, hogy elviszi a fókuszt a valós kérdésekről. Az persze felháborító, hogy Juhász Péternél házkutatást tartottak, csak mert elmondta a véleményét. De a lényeg mégiscsak az lenne, hogy nagyon sok mindent tudunk biztosan a gyermekvédelmi rendszerről, amelyek önmagukban kétségbeejtőek. Nekem, aki semmilyen módon nem vagyok érintett a 2026-os választáson, engedtessék meg felvetnem az ellenzéknek, hogy amikor a valódi ügyek is gyomorforgatóak, akkor felesleges lyukra futni.

Ezzel csak adunk egy lehetőséget a Fidesznek arra, hogy átkeretezze a történetet. Azt tudjuk, hogy volt egy vezető, aki sok éven át visszaélt a rábízottak bizalmával és szörnyű bűnökkel vádolják a hatóságok, hogy a gyermekvédelemben dolgozók mennyire alulfizetettek, ezek önmagukban elegendőek a felháborodásra.

Egyre több önkormányzat alkot önazonossági rendeletet, ön viszont hétköznapi fasizmusról beszél. Miért?

Az önkormányzatok évek óta frusztráltak amiatt, hogy képtelenek megvédeni a településüket a befektetőktől, állami beruházásoktól, az erős emberektől és most kaptak egy szelepet, hogy ezt a gőzt kiengedjék. Eszköztelenek a külvilággal szemben, így most vadul forgatják azt a kardot, amit a hatalom adott nekik, hogy szembeforduljanak a honfitársaikkal. Ez valójában a kiszervezése a társadalmi indulatoknak, amelyeket a kormány nem tud kezelni. A jobbára célzottan vagy burkoltan romaellenes helyi rendeletek szerintem kivétel nélkül alkotmányellenesek. Ha az önkormányzatok visszakapnák a jogaikat és nem éreznék úgy, hogy mások döntenek a fejük felett, akkor nem hoznának kirekesztő döntéseket. Ennek a törvénynek a hatása azonban sokkal súlyosabb: leszalámizza és egymás ellen fordítja a politikai közösségeket. Mi lesz a vége? Ma a településekről zárjuk ki a romákat, holnap az országból? Most kell abbahagyni.

Vannak nem romák is, akik egyre inkább kirekesztve érzik magukat saját otthonaikból. A Belső -Erzsébetvárosban élők el akarnak szakadni, mert élhetetlenné vált számukra a negyed és ezért részben a fővárost okolják…

A sok turista által felkeresett történelmi negyedekben kódolva van ez konfliktus. A világ számos pontján láthatunk erre példákat. A sétáló utcák egyelőre leginkább a turistákat szolgálják, nem a helyieket. De nem lehet visszafordulni, nem lehet újra parkolókat kijelölni és ráengedni az autókat a belvárosra. Megnyugtató megoldást az Airbnb korlátozása, illetve a belső városrészek túlhasználtságát oldó turisztikai stratégia kidolgozása hozhat. Fontos, hogy a helyben lakók ne érezzék páriának magukat a saját településükön. Az is tagadhatatlan, hogy a kocsmalobbi iszonyatosan erős. A bulinegyedben elért profitból fel lehet vásárolni politikusokat, lehet finanszírozni politikai kampányokat. Ezeket a problémákat szét kell szálazni: az elefántot nem egyszerre kell lenyelni, hanem darabonként.

A profitorientált befektetőkkel való küzdelem Rákosrendezőn is éles lesz. Hogyan tud majd ellenállni a nyomásnak a főváros?

Van egy nagy különbség: Rákosrendező esetében mi vagyunk a tulajdonosok. Ez erős garancia arra, hogy az épüljön ott, ami a város érdekét szolgálja. Az önkormányzatoknak állandóan mérlegelniük kell, hiszen a beruházó túlzott nyomás esetén átmehet egy másik kerületbe vagy megfelelő zsebek megtömésével kiemelt státuszt kaphat, kikerülve ezzel a települési korlátozások alól. Itt nincs ilyen lehetőség. Az új negyed létrejöttének alapfeltétele, hogy elkészüljenek azok az infrastrukturális beruházások, amelyeket a kormány szerződésben vállalt. Nyilván ki is táncolhat belőle. Volt már erre példa. Akkor van piaci verseny, ha erős a közhatalmi szereplő, aki ezt kikényszeríti. A főváros erős alku helyzetben van, amit a projekt iránt érdeklődő befektetői kör is tud.

Többször is elhangzott a tulajdonlás, de a főváros egyelőre nem fizette ki a teljes vételárat. Miből tud törleszteni, ha a csőd szélén táncol?

Egy ilyen hatalmas projekt indításához Budapest pénzügyi helyzetében kétségtelenül kell bátorság. De legalább bátrak legyünk, ha már pénzünk nincsen. A hiányzó összeg előteremtésének legegyszerűbb módja, ha a Budapesti Közművek jelzáloghitelt vesz fel. Ehhez szükség lesz a kormány engedélyére. De még nem tartunk itt, hiszen a területnek csak egy kis részénél fejeződött be a birtokba adás. Ezt most bérbe adjuk, ebből fedezzük a projektiroda működését.

Sokat utazik mostanában, hol Beregszászon, hol Temesváron, hol Brüsszelben van. Nem találja idehaza a helyét?

Valójában nem szeretek utazni, de a Budapest Büszkeség Menete felértékelte Budapestet és kicsit az én szerepemet is. Megnyíltak olyan ajtók is, amelyek korábban nem. Megsokszorozódtak a meghívások. Ki akarom használni ezt a megnövekedett lobbierőt a város érdekében.

A Fidesz éles hangon bírálta amiatt, hogy együttműködik bizonyos ukrajnai városvezetőkkel. Ön mégis elment Beregszászra…

A bírálat egy uniós tudásátadásra vonatkozó projekt okán ért, holott ehhez kevés köze van a politikának. Az általam indított városdiplomáciai stratégia fő célja, hogy Budapest visszakerüljön a nemzetközi porondra. Vannak városok, például Bécs, amely hatalmas külképviseleti kapcsolatrendszerrel bír. Mi nem vagyunk Bécs, de elementáris érdekünk, hogy jelen legyünk Brüsszelben, különben az uniós pénzosztásnál a szőnyeg szélére szorulnánk. Mélységesen megvetem, hogy a kormány milliárdokból hergeli az embereket Ukrajna ellen. Beregszász Budapest testvérvárosa, számunkra pedig fontos a határon kívüli magyar kisebbségekkel való kapcsolattartás. Lehet velem vitatkozni Ukrajna uniós csatlakozása okán, de nemcsak velem vitatkoznak, hanem az ukrajnai magyar szervezetekkel is.

Ebben az uniós pénzügyi ciklusban cirka 300 milliárd forint támogatás járna Budapestnek fejlesztésre, de ebből a kormány lassúsága miatt alig 56 milliárd forintról van támogatási szerződése a városnak. Van még esély a teljes forrás elérésére?

Ez a 300 milliárd nem kegy vagy jutalom, ez jár nekünk, lévén három oldalú megállapodásról van szó, amihez mi ragaszkodunk. Brüsszel elvárta a kormánytól, hogy mutassa be Budapest hozzájárulását az operatív programokhoz, amit azért adtunk meg, hogy megkapjuk, ami jár. Nagyon fogy az idő, nagy a forrásvesztés kockázata, 2029-ig le kell ezeket a programokat zárni. A CAF villamosok és a bringasztrádák ügyében sikerült aláírni a támogatási szerződést. Döntés született a 25 milliárdos egészséges utca programról. Nagyon várjuk ugyanezt a 20 milliárd forintos lakhatási csomag, illetve és a CAF villamosok 38 milliárd forintos infrastruktúra fejlesztése ügyében is.

Mi az elkövetkező hónap legfontosabb feladata?

Félreverni a harangokat. Jól látható: ha nincs erős nyomás a kormányon, akkor hajlamos elfelejteni, hogy mivel tartozik a nemzet fővárosának.