Ön összességében hogyan értékeli az állami egészségügy teljesítményét? - kérdezte a Publicus Intézet a szeptemberi reprezentatív kutatásában, amely lapunk megbízásából készült. Az összesített eredmény - egy ötös skálán a hármas -, azaz a közepes megfelelt a legtöbb válaszoló (46 százalék) saját tapasztalatának. Kevesen voltak, akik nagyon jóra (6 százalék) vagy nagyon rosszra (7 százalékra) értékelték a helyzetet.
Noha a megkérdezetteknek csupán mintegy negyede (23 százalék) ítéli meg egyértelműen negatívan az állami egészségügy teljesítményét, a polgárok döntő többsége a legsúlyosabb társadalmi problémák között tartja számon az egészségügy helyzetét. Az erre vonatkozó kérdésre a válaszadók 93 százaléka foglalt állást úgy, hogy az egészségügy javítása benne van a három legfontosabban, sőt, a polgárok negyede (25 százalék) szerint ez áll a problémalista élén. E tekintetben még a pártszimpátiák is a szokásosnál kevésbé polarizálják a közönséget: a Fidesz-KDNP támogatóinak 18 százaléka, az ellenzékieknek 23 százaléka, a pártválasztásukban bizonytalanoknak pedig 29 százaléka tartja a legfontosabb feladatnak az ágazat feljavítását. A politikai pozícióknál sokkal megosztóbbak egyes demográfiai jellemzők. Az egészségügy elsőbbsége mellett voksolók aránya a férfiak között 18 százalék, míg a nőknél 30 százalék, a 18-59 éveseknél 18-20 százalék, a 60 felettieknél 38 százalék, az aktív dolgozóknál 19 százalék, a nyugdíjasoknál 40 százalék.
Magyar Péter bemutatta a Tisza egészségügyi programját, és meg is nevezte a párt szakminiszter-jelöltjétAz ellenzéki pártok szinte már hagyományos ígérete az ágazat megjavítására az önálló egészségügyi minisztérium felállítása. Mint a Publicus kutatásából is kiderült, ezzel - a politikai haszon szempontjából - aligha tévedhetnek, a közönség túlnyomó része vevő a tervre. Ugyan a válaszadók 19 százaléka szerint „nem ezen múlik”, szinte ugyanennyien (18 százalék) csak csekély pozitív eredményt várnak tőle, a magyarok mintegy fele (48 százalék) szerint ez jelentős szolgáltatás-javulást hozhatna az állami egészségügyben. Itt külön is érdekes a Fidesz-KDNP támogatóinak álláspontja, akik a jelek szerint nehezen tudják követni az Orbán-kormányok e tekintetben következetesen elutasító politikáját. Közel felük (46 százalék) szerint hasznos lenne, sőt harmaduk (32 százalék) szerint jelentős javulást is hozna az önálló egészségügyi tárca. E mellett a kormánypártiak feltűnően sokan (25 százalék) nem tudtak/akartak véleményt nyilvánítani e kérdésről.
Bármennyire is erős egy leendő önálló szaktárca támogatottsága, a polgárok sem hiszik, hogy a kormányzaton belüli pozíciók átrendezése valamilyen páratlan csodafegyver lenne. A Publicus ugyanis azt is megkérdezte: „Ön szerint javítana az állami egészségügy szolgáltatásain, ha a betegeknek lenne a mindenkori kormánytól független érdekképviselete?” Erre kísértetiesen hasonló válaszok érkeztek, mint az önálló tárcában rejlő potenciált firtatóra. E szerint egy ilyen független képviselő/ellenőrző szervezet tevékenysége csak 19 százalék szerint lenne hatástalan, 18 százalék szerint kismértékben, míg 45 százalék szerint jelentős mértékben javítaná az állami egészségügy szolgáltatásait. Még a kormánypártok támogatói között is relatív többségben vannak, akik szerint hasznos lenne egy ilyen intézmény (40 százalék), s csak 36 százalékuk szerint irreleváns, míg 24 százalék tartózkodott a véleményalkotástól.
A kutatás kitért arra is, hogy a közelgő parlamenti választáson milyen szerepet fog játszani a polgárok döntésében a jelöltállító pártok egészségügyi programja.
A válaszadók ötödének (20 százalék) választásában ez döntő tényező lesz, míg közel felüknél (47 százalék) ugyan számít majd, de nem ez lesz a legfontosabb szempont.
E mellett a polgárok ötöde (21 százalék) számára ez a téma érdektelen, ők már most tudják, hogy más szempontok alapján fognak dönteni. A demográfiai bontás itt nem mutat feloldhatatlan véleménykülönbségeket, ám a politikai alapállás igencsak megosztja szavazókat. Míg a kormánypártiak csupán hatodának (16 százalék) kulcskérdés a választottjának egészségügyi programja, addig az ellenzékiek több mint harmadának (36 százalék). Az ágazat jövő iránt közömbösen voksolók aránya éppen fordított: a kormányoldalon 32 százalék, az ellenzékin 17 százalék.
A magyarok több mint fele rossz döntésnek tartja az ápolói pályát, együtt lép fel, nagyobb megbecsülésért küzd három egészségügyi szervezetElkészült a felmérés, három és félszer annyi magyar tartja jobbnak a magánorvosokat, mint az államiakat