„Ma az önkormányzatok váltak a hétköznapi fasizmus helyszíneivé”

„Semmit róluk nélkülünk!” – a szervezők ezt a máshonnan is ismerős követelést választották az idei Roma Büszkeség Napja mottójául. A Blaha Lujza tértől a Rákóczi úton át a II. János Pál pápa térig vonultak szombat délután a rendezvény nem kizárólag roma résztvevői. „Egy Magyarország, ide tartozunk!” – skandálta a mintegy félezres tömeg, amely hatalmas roma és magyar zászlót vitt magával. „A cigányt is anya szülte!” – olvashattuk az egyik táblán.

„Be kell állni a sorba, cigányok!” – buzdított öblös hangon csatlakozásra egy nézelődő roma társaságot a menet egyik résztvevője, de nem járt eredménnyel. A vonulók Setét Jenő fényképét ábrázoló papírzászlókat lengettek, így emlékezve a mindössze 50 évesen, 2022-ben elhunyt civil jogvédőre és aktivistára, aki a rendezvény megálmodója, haláláig fő szervezője volt. A Roma Sajtóközpont felsorolása szerint a mostani eseményt a Méltóságot a Romáknak Mozgalom, a Civil Bázis, az Új Roma Innováció Alapítvány, a Farkas Gyula Tradíció Egyesület és a fővárosi önkormányzat szervezte.

A II. János Pál pápa téren az első szónokként színpadra lépő Karácsony Gergely főpolgármester is Setét Jenőtől, Budapest díszpolgárától vett idézettel kezdte beszédét: „Ha szót emelek a cigányok jogaiért, akkor Magyarországért emelek szót”. A főpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy két okból is ki kell állni a romák mellett: egyrészt azért, mert a romákat éri a legtöbb hátrányos megkülönböztetés, nekik kell a legtöbbet küzdeniük és a legtöbb terhet cipelniük, amikor érvényesülni akarnak. Másrészt pedig azért, mert a szabadság és a szolidaritás nem porciózható, az nem lehet egyedül a többségé: ha nem mindannyiunké, akkor egyikünké sem.

Sok önkormányzati vezető ennek szellemiségében dolgozik nap mint nap, mégis – tette hozzá Karácsony Gergely – „szégyellem magam azért, hogy ma az önkormányzatok váltak a hétköznapi fasizmus helyszíneivé”. Az úgynevezett önazonossági törvény szerinte az üzeni az önkormányzatoknak, hogy ugyan nincs joguk megvédeni a településüket egy kiemelt állami beruházástól, nincs joguk meghatározni, mi épülhet a településükön, nem szállhatnak szembe a hatalommal, a profittal és a tőkével, de arra jogot kapnak, hogy szembeszálljanak a honfitársaikkal.

Bármi volt is a törvény szándéka, az biztos, hogy ez ma az egyik leggyalázatosabb jogszabály, és főleg azok a helyi rendeletek azok, amelyeket azért hoztak, hogy a romákat távol tartsák saját hazájuktól – jelentette ki Karácsony Gergely. Ezt a törvényt vissza kell vonatni, ezeket a rendeleteket meg kell semmisíteni, mert hadat üzennek annak a jövőképnek, amelyben a humanizmus és az emberi méltóság alkotja a szabályokat. Ha ilyen jogszabályokat lehet hozni Magyarországon, akkor Magyarország soha nem lesz egy ország – zárta felszólalását a főpolgármester.

Rózsa András zuglói polgármester, a Momentum elnöke az általa első zsidótörvénynek nevezett 1920-as numerus clausus törvényből olvasott fel részleteket. Az akkori törvény célja az volt, hogy a zsidóságot kiszorítsa a magyar felsőoktatásból. A mai Magyarországon olyan törvény született, amely a politikai hatalom gyakorlóit felruházza azzal a joggal, hogy eldönthessék, kit engednek be egy településre. Ahogyan a numerus claususról szóló törvénynek, úgy az önazonossági törvénynek is van egy másik neve, ami jobban fedi a valóságot: cigánytörvénynek hívják – mondta.

Ez a törvény ugyanis – folytatta – „egyértelműen és világosan egyetlen kisebbségnek lesz kiemelten kárára, megássa a kirekesztés árkát és visszahozza a röghöz kötés feudális gyakorlatát”. Amennyiben ezt a törvényt a kormány nem vonja vissza, olyan társadalmi károkat okoz, amelyek felszámolása évtizedes, generációkon átívelő feladat lesz. Amennyiben a kormány ezt a törvényt nem vonja vissza, akkor a kormányt kell visszavonni a kormányzásból – fogalmazott Rózsa András.

A szervezők nevében szintén a törvény visszavonását követelte Oláh József „Pöli” józsefvárosi önkormányzati képviselő, és bejelentette, hogy tüntetést is rendeznek majd ennek érdekében. Egyebek között az oktatási és lakóhelyi szegregáció megszüntetését követelte. Hiszen – állapította meg – a romák emancipációja nélkül nem lesz sikeres Magyarország.