Alkotmánybírósági eljárások sora indulhat meg, a gyerekek iskoláztatása is veszélybe kerülhet, miután a rasszista, szegényellenes attitűd alkalmazását áttolta a kormány a települési önkormányzatokra - mondta lapunknak a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke. Meleg Sándor emlékeztetett arra, hogy Navracsics Tibor minisztériuma által előterjesztett, a helyi önazonosság védelméről szóló, júliusban életbe lépett törvény alapján az önkormányzatok megválogathatják, kiket engednek be az adott közösségbe, és kiket nem. A jogszabály elvileg a település saját kultúrájának védelme, illetve az agglomerációs betelepülés megfékezése érdekében született, valójában rendkívül káros, diszkriminál. Nehéz nem észrevenni, hogy a roma, illetve szegénységben élők teljes kiszorítása a cél.
A szakember szerint azok a családok kifejezetten nehéz helyzetbe kerülhetnek, amelyek lakcím-bejelentés nélküli albérletben vagy szívességi lakáshasználóként élnek egy olyan településen, ahol alkalmazzák a törvényt. Tőlük akár megtagadhatják a további ott élést is, vagy a hivatalos bejelentkezést, amivel tovább nőhet a hajléktalanok száma. Ha ezt a szigorítást nem alkalmazzák, akkor is megtagadhatják a gyerekektől az óvodába, iskolába járást. Úgy fogalmazott: a jogszabály alkalmazása káoszt, és kirekesztést hoz magával.
Főként a fideszeseknek tetszik a kitiltósdi, de a magyarok többsége szerint semmi szükség nem volt az „önazonossági” törvényreMegjegyezte: olyan települések alkottak rendeletet, amelyek nagy részében csökken a lakosság száma. Közülük mindössze kettő városi rangú, a legnagyobb is mindössze 13 ezer fős lélekszámú, többségükben viszont ezren sem élnek. Szerinte a településvezetők arra számítanak, ha szabályozzák, kik vehetnek lakást, és kik nem, akkor majd jobb eséllyel érkeznek hozzájuk magasan kvalifikált, akár Budapestről költöző értelmiségiek, sikeres szakmunkások. Csakhogy a korlátozást bevezető települések többségében nem megfelelő a közszolgáltatás, nincs orvos, iskola. Kijelentette: a diszkrimináció miatt alkotmánybírósági eljárások sora indulhat meg.
„Nagy okosan nem írták bele a szövegbe, de ez a cigányok miatt van”Mint mondta, eddig 16 település élt a lehetőséggel, ebből 15 bevezette az elővásárlási jogot. Ez azt jelenti, hogy az eladó ingatlan csak akkor adható el kívülről érkező vevőnek, ha az önkormányzat, vagy a már településen élő lakó nem akarja azt megvenni. Összesen 11 település betelepülési hozzájárulást kér, ennek összege fejenként 5-től 500 ezer forintig terjedhet. Kijelentette: ez egészen extrém elvárás, hiszen nem reális, hogy egy nógrádi vagy borsodi kistelepülés ingatlanjáért bárki plusz százezreket fizessen. Szociális szempontból kifogásolható - mondta, hogy a 16-ból 7 település nem enged be büntetett előéletű lakót, 6 település pedig köztartozás mentességet vár el, amit igazolniuk is kell a költözőknek. 7 település az iskolai végzettségét szabályozta. Van, amelyik legalább középfokú végzettséget kér. Más helyen konkrétan leírják, mely szakma képviselőit részesítik előnyben.
Mezőkeresztes már nem „önazonos”, az önkormányzat visszavonta saját jogszabályátIlyen például a borsodi Detek, ahol valamivel több mint 200-an élnek. Ezentúl ott lakcím csak azzal a feltétellel létesíthető, ha a betelepülő legalább középfokú szakképesítéssel, különösen egészségügyi, elektronikai és elektrotechnikai, élelmiszeripari, építőipari, épületgépészeti, fa- és bútoripari, gépészeti, oktatási, rendészeti és közszolgálati, szociális ágazatokba tartozó szakképzettséggel, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Hasonló feltételeket szab a szintén borsodi Alsógagy is, ahol még kevesebben élnek, vagy Sátoraljaújhelyen ezentúl nem lehet új lakcíme annak, aki nem rendelkezik legalább érettségi bizonyítvánnyal vagy középfokú szakképesítést tanúsító okirattal, a 108-fős zalai Kallósdra pedig a minimum középfokú végzettségűek költözhetnek.
Nem költözhet Sátoraljaújhelyre, aki büntetett előéletű vagy nem tud magyarulVan ennél még furcsább elvárás is, aki a csaknem 1000 fős borsodi Kenézlőn tervezi folytatni az életét, köteles ötven óra társadalmi munkát vállalni, illetve részt venni a település rendezvényein. Legtöbb településen, összesen 14-nél nem az eladó, hanem a képviselő-testület elsősorban személyes meghallgatás alapján dönt arról hogy az adás-vétel megtörténhet-e a két magánszemély között. Összesen 8 településen 200 ezer forint bírságra számíthat, aki a feltételek hiányában mégis oda költözik.
