Főként a fideszeseknek tetszik a kitiltósdi, de a magyarok többsége szerint semmi szükség nem volt az „önazonossági” törvényre

Az emberek 63 százaléka szerint nem volt szükség a „helyi önazonosság védelméről szóló törvény” elfogadására – derült ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készült reprezentatív, június végi felméréséből. A nyár elején fogadta el az országgyűlés, és júliusban már hatályba is lépett a jogszabály, amelynek értelmében az önkormányzatok korlátozhatják, kik és milyen feltételekkel költözhetnek be a településekre. Mint azt a benyújtó Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter korábban nyilatkozta, a törvény „azt fogja szolgálni, hogy ha a közösség úgy érzi, már nem tud több beköltözőt befogadni, tehessen az alkotmányos rendnek megfelelő lépéseket ennek megakadályozására”. A „betelepülési törvénynek” is nevezett jogszabály értelmében a települések helyi rendelet alapján elővásárlási jog biztosításával, a lakcímlétesítés tilalmával vagy feltételhez kötésével és az adóztatás kiterjesztésével korlátozhatják a beköltözést.

Csupán az emberek 28 százaléka gondolja, hogy szükséges volt ez a jogszabály. A támogatók aránya a Fidesz szavazóinak körében a legnagyobb (56 százalék), az ellenzékiek 14, a bizonytalanok 29 százaléka vélekedik így. Még kevesebben értenek egyet a betelepülési törvény azon kitételével, amelynek értelmében az önkormányzatok akár meg is adóztathatják az újonnan beköltözőket – ezt az intézkedést 22 százalék tartja helyesnek. Ez az arány a kormánypárt szavazói körében 38 százalék, de még közülük sem ért egyet az adóztatással minden második ember. Az ellenzékiek 13, a bizonytalanok 23 százaléka véli helyesnek a betelepülők esetleges megsarcolását.

Ugyanakkor tízből négy ember szeretné, ha települése élne a törvény adta lehetőséggel és megakadályozná bizonyos személyek, vagy csoportok beköltözését, esetleg feltételekhez kötné azt. 53 százalék válaszolt erre a kérdésre határozott nemmel. A kormánypárti szavazók körében 68 százalék azok aránya, akik örülnének a „kitiltósdinak”, az ellenzékiek között ez csak 28, a bizonytalanok körében 38 százalék. Ebből a csoportból azért néhányan meggondolják magukat, ha megtudják: szakértők szerint a törvény adta lehetőséggel élő településeken akár csökkenhet is az ingatlanok értéke. Azok közül, akik az előző kérdésben azt mondták, szeretnék, ha az önkormányzatuk távol tartana bizonyos csoportokat, 28 százalék visszakozik az árcsökkentő hatás ismeretében.

A törvény szövege szerint alkalmazás során kerülni kell az emberi méltóság megsértését és az indokolatlan megkülönböztetést, ugyanakkor „az egyes betelepülő csoportok előnyben részesítése vagy egyes csoportokra eltérő feltételek megállapítása” önmagában még nem jelenti ennek az előírásnak a megsértését. Éppen ezért a kutatásban arra is rákérdeztek, hogy azok a települések, amelyek élni fognak ezzel a lehetőséggel, vajon kiknek a betelepülését akadályozzák majd meg. (A válaszlehetőségek „igen” és „inkább igen” mellett a „nem” és az „inkább nem” voltak.) A válaszok tanúsága szerint a legtöbb ember úgy véli: az önkormányzatok az egyébként is sérülékeny, nehéz helyzetben lévő emberek ellen fogják fordítani ezt a fegyvert.

A 13 lehetőség közül a legtöbben (51 százaléknyi „igen” vagy „inkább igen” válasszal) a menekültek távoltartását valószínűsítik, de közel ugyanennyi „szavazatot” (50 százalék) kaptak a romák is. Az arab országból érkezők és afrikaiak 48 százaléknyi szavazatot kaptak, és 46 százaléknyian jelölték meg az ukránokat. A válaszolók 44 százaléka szerint az önkormányzatok az ázsiaiakat, 39 százalék szerint a vendégmunkásokat, 38 százalék szerint pedig általánosságban a külföldieket fogják távol tartani a törvény adta lehetőséggel, az emberek kicsit kevesebb mint egyharmada pedig azt gondolja, hogy a szegényeket szorítanák ki. A legkevésbé azt tartják valószínűnek, hogy a nagycsaládosoktól (19 százalék) az egyedülállóktól (19 százalék) vagy a gazdagoktól (16 százalék) próbálják majd megvédeni az „önazonosságukat” a települések.

Bár fentebb tízből négy ember mondta, hogy szeretné, hogy az önkormányzat alkalmazza a törvényt, ha neki kellene a döntést meghoznia, csupán kicsivel több mint tízből két ember (22 százalék) akadályozná meg, hogy a közelébe, szomszédjába költözzenek „valakik”. Ezt a kormánypárti szavazóknak pontosan egyharmada, a bizonytalanoknak negyede, az ellenzéki szavazóknak pedig 13 százaléka mondta. Azok körében, akik élnének ezzel a lehetőséggel, a legtöbben az arab országból érkezőket (61 százalék), az afrikaiakat és a menekülteket (59 százalék), a romákat és az ukránokat (55 százalék) tartanák távol a településükről. Minden második úgy általában a „külföldieket” nem látná szívesen a szomszédjában és majdnem ennyien (48 százalék) jelölték meg az ázsiaiakat a „kitiltáspártiak” közül. A vendégmunkásokat tízből négy ember nem látja szívesen (39 százalék), 36 százalék pedig valamilyen „egyéb” csoport ellen táplál ellenérzéseket a törvény hívei közül.