László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a nemzetiségek parlamenti képviselete, bár a cél akár nemes is lehetne, valójában a választási rendszer machinációinak egyik eszköze. A német kisebbség mellett jövőre először a roma nemzetiség is kedvezményes mandátumhoz juthat. Nem lenne ezzel semmi baj – hangsúlyozta –, ha ez ténylegesen a nemzetiségi képviseletet virágoztatná fel, és nem a Fidesz szerezne magának két extra mandátumot.
A Political Capital közösségi oldalán László Róbert felhívta a figyelmet arra, amiről lapunk is többször írt: miközben elvileg mind a 13 bejegyzett nemzetiség számára biztosított a lehetőség a kedvezményes mandátum betöltésére, lélekszámából adódóan erre csupán a roma és a német nemzetiségnek van tényleges esélye. Ha mind a kettőnek sikerül kedvezményes mandátumot szereznie, akkor kettővel csökken a pártok számára elérhető listás mandátumok száma.
Elindulnak a romák a parlamenti mandátumért 2026-ban2018-ban és 2022-ben csak a német nemzetiségi lista szerzett mandátumot. Ezt egy volt fideszes polgármesterjelölt, Ritter Imre birtokolja, aki – jegyezte meg László Róbert – minden jelentős ügyben együtt szavaz a kormánypárttal. Ugyanez várható abban az esetben, ha 2026-ban nemzetiségi képviselőként egy roma politikus is bekerül az Országgyűlésbe.
Az a nemzetiség, amelyik nem tud szavazati joggal rendelkező teljes jogú képviselőt választani, szavazati joggal nem rendelkező úgynevezett szószólót küldhet a parlamentbe. A szószóló megválasztásához egyetlen szavazat is elég, míg a képviselői mandátumhoz mintegy 20-30 ezer voksra van szükség. Egész pontosan – konkretizálta László Róbert – a kedvezményes német mandátum megszerzéséhez a korábbi választásokon elegendő volt 22-24 ezer szavazat, de ha jövőre kiemelkedően magas lesz a részvételi arány, akkor ez a szám 1-2, maximum 3 ezerrel emelkedhet.
Azért beszélünk kedvezményes mandátumról, mert egy pártlistás képviselői hely elnyeréséhez négyszer ennyi szavazatra van szükség.
Mivel a listaállításra jogosult országos roma önkormányzatban nagy többséget alkotnak a fideszes politikusok, garantálható, hogy a roma nemzetiségi listát is fideszes kötődésű jelölt fogja vezetni.
A romák eddig megelégedtek a szószólói tisztség betöltésével, sőt: belső viszályok miatt 2022-ben listát sem sikerült állítaniuk, ezért sem parlamenti képviselőjük, sem szószólójuk nem lett. Ezzel együtt logikusan hangzik László Róbert érvelése, hogy 2026-ban a Fidesz már nem fog veszni hagyni két ilyen „olcsón” megszerezhető (német és roma) mandátumot.
A választási szakértő prognózisát erősítette Aba-Horváth István, az országos roma önkormányzat elnöke is, aki nemrég azt nyilatkozta a Népszavának: egyetértés van arról, hogy 2026-ban elindulnak a parlamenti mandátumért, a roma nemzetiségi listát pedig elnökként ő fogja vezetni. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a parlamenti képviselőséget végül átengedi valaki másnak.
Aztán kiderült, hogy mégsem teljes az egyetértés. Aba-Horváth István ellenlábasa, Tatai Ferenc arról beszélt lapunknak, hogy nem a parlamenti mandátumot, hanem a szavazati jog nélküli szószólói posztot szeretnék megcélozni,
és ennek a tisztségnek ő a várományosa. (Tatai Ferenc a kormánypárti Cigány Közösségek Szövetsége, a CiKöSz frakcióvezetője az országos önkormányzatban, Sztojka Attila romaügyi államtitkár „embereként” tartják számon. A CiKöSz-t Sztojka gründolta, államtitkári kinevezése előtt a szervezet elnöke volt. Aba-Horváth István a közelmúltban összerúgta a port az államtitkárral, ezt követően szervezetével együtt kilépett a CiKöSz-ből. A Fidesz iránti elkötelezettsége azonban változatlan.)
„Cigánynak a legnagyobb ellensége a cigány” – Egymásnak estek a fideszes romák, az önkormányzati elnök lerázná a pártérdeketAz, hogy a Sztojka Attilához közel álló romák miért elégednének meg a szószólói poszttal, egyelőre nem világos. A nemzetiségi listára kizárólag a nemzetiségi névjegyzékben szereplők szavazhatnak, akik viszont a nemzetiségi névjegyzékben szerepelnek, nem szavazhatnak pártlistára, csak egyéni jelöltre. A névjegyzékben regisztrált roma választók száma pillanatnyilag 40 ezer körül mozog. Elképzelhető, hogy a Fideszben valamilyen oknál fogva úgy kalkulálnak, fontosabbak a pártlistás szavazatok, mint a roma mandátum. Ha így van, akkor a kormánypártnak elemi érdeke elérni, hogy minél kevesebben legyenek a névjegyzékben.
A Political Capital létrehozott egy honlapot, amely nyomon követi, hogyan alakul a nemzetiségi névjegyzékben nyilvántartott választópolgárok száma. László Róbert kérdésünkre elmondta: ennek változásából fogjuk megtudni, hogy mi a Fidesz valódi szándéka. Ha ugyanis a kormánypárt azt szeretné, hogy a fideszes romák ne képviselőt, hanem csak szószólót küldjenek a parlamentbe, akkor a választáshoz közeledve a névjegyzékben szereplők száma rohamosan csökkenni fog.
