Bár a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata csak pár hónap múlva, várhatóan októberben hoz hivatalos határozatot a parlamenti választásra állítandó nemzetiségi listáról, a döntés puszta formalitásnak tűnik.
Aba-Horváth István, az országos önkormányzat elnöke legalábbis azt nyilatkozta lapunknak, hogy ebben a kérdésben teljes az egyetértés a testületben.
„Ha már belevágunk, akkor szeretnénk képviselőt küldeni a parlamentbe, ahogyan a németek. Másnak nincs értelme”
– jelentette ki.
A törvényben elismert tizenhárom nemzetiség mindegyike választhat egy-egy szavazati joggal rendelkező nemzetiségi parlamenti képviselőt, és ehhez csak negyedannyi szavazatra van szükség, mint egy pártlistás mandátum megszerzéséhez. Kecsegtetően hangzik, de a nemzetiségek létszáma alapján a kedvezményes mandátum elnyerésére csak a romáknak és a németeknek van esélyük.
Nemzetiségi listát csak az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak. Fontos körülmény, hogy nemzetiségi listára kizárólag a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok szavazhatnak. Azok pedig, akik a nemzetiségi névjegyzékben szerepelnek, nem szavazhatnak pártlistára.
Elmarasztalás Strasbourgból
Több ponton is kifogásolta a nemzetiségi választásról szóló szabályokat a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. A 2022 végén született ítélet aggályosnak tartotta, hogy a nemzetiségi listára szavazni kívánóknak le kell mondaniuk a pártlistára való szavazás lehetőségről, vagy például azt, hogy a nemzetiségek túlnyomó többségének még a kedvezményes mandátum elérése is teljesíthetetlen feladat – írta meg annak idején az elmarasztaló döntésről beszámoló hvg.hu.
A strasbourgi perben eljáró ügyvéd, az időközben elhunyt Karsai Dániel a lapnak azt mondta: az ítélet nem szabott határidőt a magyar törvényhozásnak a jogsértés felszámolására, és ajánlást sem tett a jogalkotónak arra, miként valósítsa meg a mostaninál jobb, jogilag rendezett helyzetet. Aba-Horváth István a Népszava kérdésére közölte, nincs tudomása arról, hogy a kormány rövid időn belül változtatna a törvényen, így a 2026-os választáson az eddigi szabályok vonatkoznak majd a nemzetiségekre.
Miközben Ritter Imre, a Fidesszel amúgy rendre együtt szavazó német képviselő már a második ciklusát tölti az Országgyűlésben, a romáknak eddig csak szószólót sikerült választaniuk. Legutóbbi alkalommal, a 2022-es választás előtt – az országos önkormányzatban uralkodó kaotikus állapotok miatt – még listát sem tudtak állítani. A nemzetiségi szószóló nem rendelkezik szavazati joggal a törvényhozásban. A romáknak azonban jelenleg nemhogy saját jogon megválasztott parlamenti képviselőjük, szószólójuk sincs.
Aba-Horváth István ennek ellenére kifejezetten bizakodó, amire – úgy érzi – az országos önkormányzatban „régóta nem tapasztalt egység” teremt alapot. A kedvezményes parlamenti mandátum elnyeréséhez legfeljebb 25 ezer érvényes szavazat kell (néhány ezerrel kevesebb is elég lehet). A szavazásra jogosultak névjegyzékében napjainkban 40 ezer roma választót tartanak nyilván.
„Ha a németek meg tudták csinálni, akkor a jóval nagyobb lélekszámú cigányság miért ne tudná?”
– kérdezte.
Biztosra vehető – derült ki Aba-Horváth István szavaiból –, hogy a roma választási listát az országos önkormányzat regnáló elnöke, tehát ő maga fogja vezetni. Ebből nem következik automatikusan, hogy beül az Országgyűlésbe.
Ez sok mindentől függ – mondta –, elsősorban a parlamenti választás eredményétől. Ennek függvényében dönt arról, hogy „melyik pozícióban tudok nagyobb hasznára lenni a cigányságnak”, azaz átveszi-e mandátumát, vagy marad az országos önkormányzat elnöke.
Utóbbi esetben a parlamenti képviselőségét átengedi a lista második helyén lévő roma politikusnak.
Aba-Horváth István a kormánypárti Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) színeiben politizál. Nem titkolta, hogy akár ő, akár valamelyik politikustársa kerül be a parlamentbe, a roma nemzetiségi képviselő mindenképpen a Fideszt fogja támogatni. Hiszen – tette hozzá – a CiKöSz-nek az is célja, hogy a 2026-os kampány során a Fidesz oldalán minél nagyobb mértékben részt vegyen a mozgósításban.
„Közéleti szereplőként illik őszintén elmondanom: ha az ég a földdel egybeszakad, mi akkor is fideszesek maradunk”
– fogalmazott Aba-Horváth István. Ha kell – folytatta – „együtt nyerünk, ha kell, együtt veszítünk a Fidesszel. Azért dolgozunk, hogy a Fidesz újra kormánypárt legyen. Őrült nagy munkát fogunk végezni, felszántjuk a telepeket, elmegyünk mindenhova”. Politikai alkukat szeretne kötni a cigányság helyi képviselőivel, abban a reményben, hogy a Fidesztől garanciát kap arra: lesz lehetősége teljesíteni a megállapodásokban vállalt programot.
Az országos önkormányzat elnöke arról is beszélt, hogy a cigányságon belüli politikai nézetkülönbségek ellenére a roma közösség egységének megőrzésében érdekelt.
„Most is együttműködök azokkal a cigányokkal, akik nem úgy gondolkodnak, mint én, ha tudom, segítem őket”
– állította. Aba-Horváth István szerint az eltérő pártpolitikai szimpátiáknak csak a választás napján van jelentősége, reggel héttől este hétig, amíg nyitva tartanak a szavazóhelyiségek: előtte és utána viszont együtt kell „síkra szállni a romák és a nemzet érdekében”.
Rejtett előnyök
László Róbert, a Political Capital választási szakértője régóta arra számít, hogy a Fidesz ambicionálni fogja a roma parlamenti mandátum megszerzését, kihasználva azokat az előnyöket, amelyeket elrejtett ugyan a választási rendszerben, de még nem vett igénybe. László Róbert már évekkel ezelőtt kifejtette a Népszavának: ha egy politikai erőnek megvan hozzá a befolyása, az eszköze, akkor a nemzetiségi lista vezetőjén keresztül egy „olcsóbb mandátumot” tud szerezni magának. Aba-Horváth István elmondása szerint az országos roma önkormányzat nem egyeztetett a Fidesszel, és nem a Fidesz nyomására vagy kérésére, hanem saját elhatározásából szeretne parlamenti mandátumot. Más kérdés, hogy ezzel a Fidesz is jól jár.
