– A legnagyobb és leghatékonyabb jogvédő szervezet a liberális jogállam – idézte Horváth Aladár az 1999-ben elhunyt Bogdán Jánost, Európa első cigány középiskolája, a pécsi Gandhi Gimnázium és az Roma Polgárjogi Alapítvány egyik alapítóját. – A romák jogvédelme, az emberi és kisebbségi jogokért és a polgárosodásért küzdő mozgalom tehát akkor válhat igazán sikeressé, ha működnek a jogállam intézményei – egészítette ki a gondolatmenetet.
Horváth Aladárt, a Roma Parlament – Polgárjogi Mozgalom vezetőjét annak apropóján kérdeztük, hogy pontosan harminc évvel ezelőtt, 1995. május 9-én szintén az ő vezetésével alakult meg a Roma Polgárjogi Alapítvány. Visszaemlékezése szerint abban az időszakban Magyarország valódi demokráciát szeretett volna létrehozni. Az állam működése fölött független jogintézmények őrködtek, és bármennyire is akadtak velük gondok, alapvetően tiszteletben tartották az alkotmány és a törvények által megszabott kereteket.
– Az 1995-től 2006-ig tartó időszak fénykora volt a magyar jogállamiságnak és a magyar jogvédelemnek is – jelentette ki.
A folyamatnak 2006 őszén a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „őszödi beszéde” nyomán kirobbant utcai zavargások vetettek véget. Horváth Aladár szerint erőszakos hatalomátvételi kísérlet zajlott, amit a korábbi és jelenlegi kormányfőhöz, Orbán Viktorhoz köt. Ekkor bebizonyosodott az is, hogy Magyarországon nem sikerült kellően megszilárdítani a jogállamiságot. Kiütköztek a gazdasági problémák, a vidék magára hagyatottsága.
„A 2004-es EU-csatlakozás után az MSZP által vezetett kormány nem volt képes arra, hogy azokat a pénzeket, amelyek az előcsatlakozástól kezdve Magyarországra érkeztek, a vidék felzárkózására fordítsa”
– állapította meg Horváth Aladár. Ez még akkor is így van, ha abban az időben nagyságrendileg kevesebb uniós forrás állt rendelkezésre, mint 2010 után. A pénzek jelentős részét – tette hozzá – pályázatíró centrumok, kistérségi központok és önkormányzatok nyúlták le.
Fokozta az indulatokat, hogy 2006 őszén történt az olaszliszkai lincselés is, amikor egy tragikus félreértés, egy vélt baleset miatt helybéli romák agyonverték az autóval arra haladó Szögi Lajost, egy tiszavasvári tanárt. 2006 és 2010 között, ahogyan Magyar Bálint és Kozák Márton cikke fogalmazott, a politika a szürkeségből átment a sötétségbe. 2008-ban és 2009-ben bekövetkezett a legszörnyűbb: a cigányok elleni fegyveres terrorhullám során a lesből támadó rasszista gyilkosok hat ártatlan embert öltek meg. Tatárszentgyörgyön egy ötéves kisfiú, Csorba Robika is életét vesztette.
Országos emléknapot szeretnének a roma áldozatoknak„Csak annyit tudtunk mondani a cigányoknak, hogy ne vegyék fel az eléjük dobott kesztyűt. Világos volt, hogy a terroristák háborút akarnak kirobbantani cigányok és nem cigányok között”
– idézte fel Horváth Aladár.
Folyamatosan esett szét a jogállam, a jobboldali és szélsőjobboldali médiumokban elképesztő mértékben megnőtt a cigányellenesség. A Jobbik összejátszott a Fidesszel, a Fidesz pedig úgy használta a Jobbikot, ahogyan most a Mi Hazánk nevű alakulatot – vont párhuzamot Horváth Aladár. Az MSZP is jobbra tolódott, szociálpolitikai javaslatokat vett át a Jobbiktól: például a „gyermekvállalási biznisz” megállítását követelte. A szélsőjobboldali narratíva vált a politika centrumává, a Fidesz, de bizonyos fokig még az MSZP is ebbe az irányba tolta az országot.
Közben egyre több és több kilakoltatás történt az országban, a roma jogvédelem helyett a jobbikos Magyar Gárda és a szélsőjobboldali fajvédő mozgalmak erősödtek meg.
„2009-2010 körül eljutottunk oda, hogy azt mondtuk: elfogytak a polgárjogi mozgalom erőszakmentes eszközei”
– számolt be a végjáték körülményeiről Horváth Aladár. A Roma Polgárjogi Alapítványra csőstül jött a baj. Pénzügyileg ellehetetlenült egy uniós pályázat miatt, mert nem tudta fizetni az előfinanszírozást, ráadásul lejárt a Nefelejcs utcai székházának a bérleti szerződése is, amit a VII. kerületi önkormányzat szocialista vezetése nem volt hajlandó megújítani.
„Azt kellett megéljük, hogy kilakoltattak minket abból az épületből, amit saját erőből újítottunk fel, és ami olyan ikonikus helyszíne volt a roma polgárjogi mozgalomnak, mint a józsefvárosi Tavaszmező utca 6., ahol a Roma Parlament működött, és amit hasonlóan vett el tőlünk az állam 2016-ban”
– mondta Horváth Aladár. A Nefelejcs utcai bérleti szerződés felmondásával a Roma Polgárjogi Alapítvány által létrehozott két másik szervezet, a Roma Sajtóközpont és a roma egyetemistákkal foglalkozó Romaversitas is iroda nélkül maradt.
A Roma Polgárjogi Alapítvány nem látott más lehetőséget: 2010-ben a megszűnés mellett döntött.
A Fidesz kétharmados győzelme után a roma jogvédelemnek volt még egy fellángolása, amikor az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány sikerrel végződő antiszegregációs pereket indított. Aztán ennek a szervezetnek a működése is ellehetetlenült.
„A Fidesz kormányzása idején mindenfajta támogatási lehetőség megszűnt, a roma jogvédelem eljelentéktelenedett, felszámolódott”
– konstatálta Horváth Aladár.
Örömtelinek tartja, hogy a parlamentben vannak tehetséges ellenzéki roma politikusok, összességében mégis úgy látja, a cigányságnak ma nincs semmifajta – sem politikai, sem jogi – képviselete. A roma jogvédelem jövőjét Horváth Aladár attól teszi függővé, sikerül-e újra megteremteni a demokratikus rendszerváltás feltételeit, és egy olyan társadalmat, ahol a civil szervezeteknek nem kell tartaniuk attól, hogy a hatalom „kisöpri” őket az országból.
Ha 2026-ban nem jön gyökeres változás, akkor szerinte végképp bezárulnak a kapuk, Magyarország a cigányok és a nem cigányok számára is élhetetlen marad.
Megemlékezés
A Roma Polgárjogi Alapítvány megalakulásának harmincadik évfordulóján, május 9-én pénteken délután egy órától a Roma Parlament – Polgárjogi Mozgalom a Nefelejcs utca 39-ben Bogdán Jánosra, majd a Fiumei úti Sírkertben Csalog Zsolt íróra, szociológusra és Setét Jenő roma polgárjogi aktivistára emlékezik. Az évfordulós program részeként délután fél négytől kerekasztal-beszélgetés lesz az Üllői úti Roma Polgárjogi Központban, este 7-től pedig az újpesti roma központban adnak át Polgárjogi Díjakat.
