Cser-Palkovics András: Nem személyében Magyar Péter az ellenfelünk, hanem egy társadalmi közhangulat

Látja maga előtt, hogy jövőre Magyar Péter miniszterelnökkel tárgyal polgármesterként?

Nem látok ilyet. Most Orbán Viktornak hívják Magyarország miniszterelnökét.

A mérések szerint nem sokáig, Lázár János pedig kijelentette, hogya Fidesz  „kívül-belül” megrendült.

Emlékeztetnék mindenkit, hogy 2022-ben is más eredmény született, mint amit sokan akár az utolsó napokban jósoltak. De egy biztos: van ellenfél. Nem mint párt, mert szerintem a Tisza jelenleg nem pártként létezik. Nincsen például Tisza-politikus Székesfehérváron, akivel a helyi közügyekről egyeztetni lehetne. Ezt valahol még sajnálom is a magam részéről. Azonban mint politikai mozgalom, nyilván ez létező struktúra, aminek komoly társadalmi támogatottsága van és amellyel a Fidesz bizony komoly mérkőzést vív.

Hogyan nőtt fel a Fideszhez egy ilyen népszerű kihívó?

Szerintem valójában nem személyében Magyar Péter az ellenfelünk, hanem egy társadalmi közhangulat…

És ez mitől alakult ki?

Ennek sok oka lehet egy másfél évtizedes kormányzás esetében. Most az a fontos, hogy maga a kormány és a Fidesz megtalálja a válaszokat arra a kihívásra, hogy a társadalom mely kérdéseket tartja fontosnak és mire vár kormányzati válaszokat. Meglátásom szerint több, szélesebb témák kellenének.

Fáradtságot lát?

A politikában időről-időre új helyzetekhez kell alkalmazkodni. Most új helyzet van, de a Fidesz nagyon régóta és sokszor tudott már alkalmazkodni; ez bizonyára most is így lesz.

Az úgynevezett „átláthatósági törvény” rendben van?

Ez egy parlament előtt lévő tervezet, aminek úgy látom, közvetlenül az önkormányzati világhoz nincs köze. Polgármesterként tudatosan nem szólalok meg olyan ügyekben, amelyek befolyásolására nincs jogosítványom, és amelyek szétfeszítenék a helyi közösséget ahelyett, hogy összekötnék.

Biztos, hogy a Partizánt, a 444-et, és a Telexet nagyon sokan követik Fehérváron is.

Ma reggel is felmentem ezekre az oldalakra. Azt láttam, hogy működnek, és ebben az országban továbbra is mindenki azt ír meg, amit akar. És ez így is van jól.

Most még… Ezt korlátoznák éppen.

Hogyan?

Például visszamenőlegesen elveszik a nekik juttatott egyszázalékos adófelajánlásokat.

Milyen esetben? Ha azok beleesnek a törvényben előírt szankciós előírásokba.

Amikor megkérdőjelezik a kormány politikájának bármely sarokpontját, és létezik bármilyen jellegű bevételük külföldről. De tényleg bármilyen.

Számomra a kérdésnek két oldala van: nem tartom helyesnek bármilyen politikai irányultságú média ellehetetlenítését, de azt sem, ha egy külföldi állam, vagy érdekkör bármilyen módon befolyásolja egy másik ország belpolitikáját, közvéleményét. Az persze lehet vitakérdés, hogy ennek a kettőnek mekkora a közös halmaza, illetve ennek megítélésére a Szuverenitásvédelmi Hivatal-e a legmegfelelőbb szerv. Ellenzéki médiára minden időben szükség van. Lehetne belföldi megoldást is találni: például arányosabbá lehetne tenni az állami hirdetési rendszert és onnantól kezdve nincs szükség rá, fel sem kell, hogy merüljön bármilyen külföldi finanszírozási kérdés. Mi viszont azt vizsgáljuk, hogy az önkormányzatot hogyan érintheti. Fehérváron rengeteg olyan civil szervezet van, amely nagyon fontos munkát végez. Rendszeresen kérem is a polgárainkat, hogy támogassák őket. Legutóbb is így tettem, amikor megjelentek a felhívásom alatt, elsősorban nem fehérvári, ellenzéki érzelmű kommentelők, hogy „ezek fideszesek, a Cserpa szervezetei, ne kapjanak pénzt.” Helyben azonban széles körben ismerik ezeket a civil közösségeket és pontosan tudják, hogy nem erről van szó.

A Harcosok Klubja nyitórendezvényén ott volt?

Nem. Nem vagyok a klub tagja.

A szellemiségével egyetért?

Először is tisztázzuk, hogy miért nem vettem részt. Régóta vagyok a Fidesz tagja, de polgármesterként semmilyen párttisztséget nem viselek, mert azt gondolom, a város egészét kell képviselnem. Azért nem vagyok a klub tagja, mert annak célja alapvetően egy országos pártpolitikai közösség támogatása. Nyilván követem a működését, és egyelőre úgy látom, hogy a napi tevékenysége köszönőviszonyban sincs azzal, amit a baloldali sajtóban írnak róla. Sem az agresszív jelleg, sem a szervezett kommentharc.

„Poloskázás”, „tavaszi nagytakarítás”?

Nem vagyok naiv, tudom, hogy helyi politikusként könnyebb nem megosztó üzenetekről beszélni, de mégis azt gondolom: van, amikor harcolni kell a politikában, és van, amikor megállapodni, adott esetben gesztust tenni és ezzel eredményt felmutatni. Most inkább erre lenne szükség. Mert eredmény is van bőven, csak hogy egy fehérvári példát mondjak: a kormánynak köszönhetően nemrég nálunk is megvalósult egy új, nagyszabású kórházfejlesztés, a Modern Városok Programnak rengeteget köszönhetünk, de a mi önkormányzatunknak is fontos volt a pedagógus béremelés az óvónők és bölcsődei gondozók kapcsán. Ha tehát a kampánystratégák megkérdeznének – de nem teszik, mielőtt ez felmerülne – azt mondanám, hogy az érzelmek fokozása helyett több pozitív üzenettel kellene éljünk. Mert igenis számos téren van mit felmutatni.

Az hogy tavaly szinte dupla annyi szavazatot kapott a választáson, azt jelenti, hogy valamit jobban csinál a Fidesznél?

Remélem, hogy ez Székesfehérvár sikere, nem pedig az enyém…

Egy pillanatra megijedtünk, hogy a pártot fogja mondani…

…nézze, az a tapasztalatom, hogy ha valaki helyben pártpolitikát visz városirányítás helyett, azt a választók megbüntetik. Viszont, ha egy polgármester jól végzi a dolgát, közösséget teremt, amellé a választók nagy többsége oda tud állni, pártállásra való tekintet nélkül.

Akkor szüksége van még önnek egyáltalán a Fideszre?

Hűséges típus vagyok.

És a mai Fideszbe, ha éppen most kellene róla döntenie, belépne?

Ez a kérdés 1989 végén eldőlt Cser-Palkovics András életében. De hadd hozzak ide egy sportos példát: akkor is tudok szurkolni a kedvenc jégkorong- vagy focicsapatomnak, ha az edző olyan csapatot állít fel, amely összeállítás egy részével nem értek egyet. Ettől még szurkolni fogok…

Mekkora részét cserélné a vezető csapatnak?

Ez relatív kérdés.

Videoton: eddig semmi gondja nem volt Garancsi Istvánnal? Ki kellett hozzá esniük az első osztályból?

Már 2 évvel ezelőtt is megfogalmaztam az aggályaimat. Ez másfél évtizedes történet, aminek elején az új tulajdonos megmentette a klubot, majd a szponzoroknak és a szakembereknek köszönhetően nagyon sikeres és eredményes időszak következett, hiszen bajnoki címeket, nemzetközi kupacsoportköröket szállított a csapat. Úgy, hogy ennek az időszaknak a jelentős részében a Vidi felnőtt csapatára az önkormányzatnak egy forintot nem kellett költenie, szemben a Garancsi István előtti évekkel, mikor évről-évre több száz milliós összegekkel mentette meg a klubot a város. A negatív változások az elmúlt 3-4 évben következtek be; korábban a klub főszponzora névváltoztatást kért, azt ígérve a városnak és a szurkolóknak, hogy cserébe szintlépés történik; ehhez képest 2 éve már majdnem kiestünk, a főszponzor elment, a tulajdonos pedig az elmúlt 3-4 évben mintha kisebb érdeklődést mutatott volna a klub iránt, mint korábban: értékesítette a keret sok jó játékosát, ebből finanszírozva a klub működését, ami után sajnos kiestünk az első ligából, a többit pedig ismeri a nyilvánosság: hirtelen úgy döntött, hogy „1 forintért” túlad az egészen, vagy egyenesen megszünteti azt.

Miért nem tartotta be az ígéretét? Megváltozott a politikai helyzete?

Nem beszélgettünk erről, így a motivációiról őt kell meg kérdezni.

A Lázár János-féle kullancs-jelenséget tükrözi a mostani csörtéjük?

Jelenleg tárgyalásokban vagyunk a Vidi megmentéséről, ezt semmilyen körülmények között nem fogom veszélyeztetni, ráadásul egyébként sem gondolom, hogy ez lenne a helyzet kulcsa. Az én véleményem az, hogy a kapcsolat megfáradt a klub és a tulajdonosa között, de hát ilyen van… Azt sem hinném, hogy pénzügyi kérdésről van szó, hiszen a nyilvános adatokból nem az látszik, hogy Garancsi Istvánnak ne lenne pénze egy NB II-es klub fenntartására. Amit sajnálok, az a helyzet intézésének hirtelen módja, elfelejtve a korábbi ígéreteket. Engem még úgy tanítottak, hogy az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó.

Mit szólt az egészhez Orbán Viktor? Az egyik kedvenc csapatáról van szó.

Ezt sem tudom megmondani, nem egyeztettünk és nem beszéltünk ez ügyben. Nyilván nem a kormány döntése ez.

Jövőre alig több mint 4 százalékkal adna többet az önkormányzatok működésére az Orbán-kormány, szolidaritási hozzájárulás címén 28 százalékkal többet vonna el tőlük. Mennyire tartja ezt arányosnak?

Régóta vitatom a szolidaritási hozzájárulás mértékét és elosztási módját. Úgy korrekt azonban, ha a szolidaritási hozzájárulás növekedése mellett mindig azt is hozzátesszük, hogy az iparűzési adóbevétele is emelkedik az önkormányzatoknak. Egyébként szerintem egy főre esően mi vagy Győr többet fizetünk, mint Budapest. Lehet tehát ezt a rendszert kritizálni, ezt én is megteszem, de úgy beállítani, hogy ez az ellenzéki városokra kitalált kormányzati fegyver, hamis állítás.

A kormány az elmúlt években többet költ a haderőfejlesztésre, mint az egész önkormányzati ágazatra. A polgármesterek többsége úgy véli, a kötelező feladatok ellátására sem kapnak elég pénzt. Nem jól számolnak?

Demagógia ezt a két különböző területet egy lapra venni. Olyan világot élünk, ahol a katonai erőnek, az elrettentésnek nagy szerepe van a geopolitikai stabilitás, így a béke megőrzésében, ez a NATO és a legerősebb szövetségesek álláspontja is. Az elmúlt másfél évtizedben több olyan év is volt, amikor az állami feladatfinanszírozás pontosan követte az inflációt, de akadt olyan is, mint például az idei, amikor sajnos nincs így, és az önkormányzatoknak ki kell pótolnia ezeket. S valóban lesznek olyan települések – és nem csak a főváros –, ahol lesznek, lehetnek finanszírozási gondok a működésben, fejlesztésekre pedig nem jut forrás. Egyre több olyan terület van, ahol az állami támogatás aránya csökken és az önkormányzati kiegészítés még kötelező feladatok esetén is nő. Ezt a folyamatot meg kell állítani. Ennek egyik útja lehet, hogy a településeknél kell hagyni az iparűzési adó egészét, hogy a helyi közösség abból fedezze több rábízott feladat ellátását.

Ezek szerint szolidáris Karácsony Gergellyel?

Igen, minden településsel és azok vezetőivel is szolidáris vagyok, e tekintetben mindenképp. Nem csak azért, mert alapvetően normális kollegiális viszonyban vagyunk – remélem ezzel nem ártottam neki túl sokat –, de szerintem a polgármesterek között igenis szükség van erre, hiszen vannak közös szakpolitikai kihívásaink, ami miatt egyeztetnünk kell. És igen, Budapestre is igaz, ugyanúgy probléma a szolidaritási adó mértéke, ahogy Fehérvárnak is. Hozzáteszem: a törvényi kötelezettségnek eleget kell tenni. Mi sem örülünk ennek a befizetésnek, de a mi városi költségvetésünkben szerepel az erre elkülönített összeg, és határidőre teljesítjük is.

Székesfehérvár is nettó befizető, mint a főváros?

Még nem. De azt is látni kell, ha jut telekvásárlásra, akkor jutnia kell a kötelező feladatok ellátására is. Semmilyen, akár jó cél sem veszélyeztetheti ugyanis a kötelező feladatok ellátását, a közszolgáltatások biztonságát. Az álmok csak ezek után jöhetnek. Hiába vagyunk hajlandóak átvenni a Vidit, ezt az önkormányzat csak akkor teheti meg, ha ezzel nem veszélyeztetjük a város működését, a kötelező feladatok ellátását.

Tehát nem veszik át a csapatot?

Az önkormányzat abban talán tud – legfeljebb átmeneti – segítséget nyújtani, hogy a helyi közösség időt nyerjen, és megtaláljuk az új tulajdonost, aki a jövőben az önkormányzattól átveszi és működteti a klubot. Maximum egy bajnoki idényről lehet szó, és csak akkor, ha ez érdemi önkormányzati forrást nem igényel. Ennek megvalósíthatóságára keressük most a választ az átvilágítással. Azt is vitára érdemesnek tartanám, hogy mi lenne, ha a helyi közösségek működtetnék a Vidihez hasonló csapatokat, és ki tudnánk ezt gazdálkodni a saját forrásainkból. Így nem kellene kívülről jött tulajdonos.

Akkor szükség van Mészáros Lőrincekre, Szijj Lászlókra, vagy Garancsi Istvánokra, nem ártanak inkább?

Szükség van az osztrák cégekre Ausztriában? Ott ez a kérdés fel sem merülne...

Pont a Fidesznél merülnek fel mostanában.

Ez is egy komplex kérdés. Két serpenyője van a mérlegnek, de ha az a kérdés, hogy politikailag árt-e a Fidesznek a NER-vállalkozói körnek nevezett csoport, akkor azt mondom, hogy igen, árt. De azt is látni kell, hogy amit például Garancsi István egyik cége Székesfehérváron épített, azt nyílt Európai Uniós közbeszerzésen nyerte el, ott volt a lehetőség ausztriai vagy francia cégek előtt is, akik nem indultak ezen.

Többször elmondta, hogy a szolidaritási hozzájárulásnak sem a mértékével, sem az elosztás módjával nem ért egyet. Elmondta ezt a saját pártjának is?

Az iparűzési adó-bevételünk 28 milliárd forint volt tavaly Az idén 29 milliárddal számolunk. Szolidaritási hozzájárulásként 8,7 milliárdot fizetünk. Évek óta mondom, hogy nem az a baj, hogy van egy ilyen kiegyenlítési mód, ennek a mérték a gond. A mi esetünkben 2-3 milliárd forint befizetése más települések megsegítésére akár elvárható is lenne, de ennek csaknem a háromszorosát kérik tőlünk. A Megyei Jogú Városok Szövetsége közösen kidolgozott egy javaslatot a szolidaritási hozzájárulás rendszerének átalakítására. Egyszerűbb és olcsóbb rendszert javaslunk: egyrészt az iparűzési adóbevétel 15 százalékát kellene befizetni, a többivel szabadon gazdálkodhatnának a települések. Másrészt a befizetett hozzájárulást az adott település agglomerációjában költenék el, akár a Versenyképes Járások Programhoz igazítva. Ha elfogadják, akkor Fehérvárnak nagyjából feleannyit kellene befizetnie a jövőre.

A Versenyképes Járások programot helyes iránynak tartja, ha a beszedett pénzt valóban a térség fejlesztésére költik el. Így lesz?

Az agglomerációs településekkel közösen nyújtottuk be a pályázatokat az alap forrásaira. Minden reményünk megvan arra, hogy a Fehérvár által befizetett pénzt a város, valamint a környező települések használhatják fel. Helyben kell döntéseket hozni és vállalni ezért a felelősséget. Például 2010 után sok jogkört elvettek az önkormányzatoktól, részben azért, mert nagyon eladósodtak, utána a kormánynak kellett ezt rendbe tenni. Ezzel együtt vannak olyan területek, amelyek jobb helyen lennének az önkormányzatoknál – például az építéshatósági feladatok. Érdemes lenne feladatról-feladatra átgondolni, hogy mi hol működne jobban.

Az Orbán-kormány társfővárossá fejlesztené Debrecent. A koronázóváros Székesfehérvár polgármestereként mit szól ehhez?

A történelem ezt eldöntötte. Magyarországnak egy fővárosa van, Budapest, amire büszkék lehetünk. Azt viszont érdemes átgondolni, hogy Budapestnek van országa, vagy az országnak fővárosa. Miért kell mindig mindennek Budapesten lennie? A koronázópalást például miért nem Székesfehérváron van, holott itt készült, itt használták a legtöbbször és egyetlen város neve van rajta, Fehérváré. Ha a főváros finanszírozásáról beszéltünk, akkor kiemelném a közösségi közlekedést, ami egyetlen településen, Budapesten kötelező önkormányzati feladat, a hozzá biztosított finanszírozással. Ha a kultúra területét nézzük, akkor is hány olyan állami intézmény működik ott – részben vagy egészében – állami fenntartásból, ami a főváros kulturális életét színesíti. Folyamatosan veszítünk el például színészeket, mert egy budapesti színház jobb lehetőségeket tud biztosítani. Összegezve: ez az egy központúság az élet minden területén szerintem Budapestnek se jó, hiszen, ha minden ott van, akkor mindenki oda akar jutni autóval, vagy közösségi közlekedéssel, ezt pedig, ahogy látom, Budapest egyre kevésbé bírja el.

A települések önazonosságukra hivatkozva akadályozhatják a nem kívánatosak beköltözését. Székesfehérvár használni fogja ezt az eszközt?

Létező probléma, városfejlesztési és üzemeltetési szempontból például Érden, de mi nem fogunk élni vele. Üdvözlöm, hogy ebben a kérdésben maguk az önkormányzatok dönthetnek. Ilyet kívánok minél több területen.