Az Orbán-kormány úgy állítja be a Versenyképes Járások Programot, mintha az állam támogatná, ám valójában a települések finanszírozzák

- Tavaly az előzetes egyeztetések során a Pénzügyminisztérium úgy kalkulált, hogy Százhalombatta cirka egymilliárdot, Törökbálint 600 milliót, mi pedig 300 milliót rakunk majd a közös kasszába, ehhez képest az 500 milliós minimumkeret csak úgy jött össze, hogy nagyjából a 40 százalékát az állam kénytelen kipótolni – állította a Versenyképes Járások Program (VJP) érdi járási büdzséjéről László Ferenc, Érd kommunikációs vezetője.

– Pedig az ország egyik legtehetősebb járásáról beszélünk, a Mol-központ Százhalombattával, továbbá Törökbálinttal, Érddel, Diósddal, Tárnokkal, Pusztazámorral, illetve - az ipari parkjában megannyi építőipari vállalkozásnak, köztük olyan NER-cégeknek, mint például a zuglói városközpontot építő vagy a Club Aligát átalakító Balázs Attila-féle Bayer Constructnak otthont adó - Sóskúttal. Ehhez képest Törökbálint 250 milliót, míg Diósd 60 milliót rakott a közös kasszába, a többieknek nem volt miből.

Mint arról beszámoltunk, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter tavaly ősszel jelentette be, hogy minden járás garantált éves fejlesztési forrásban részesül a VJP keretében: az iparűzésiadó-bevételek egy részét, konkrétan az 2024-eshez képest keletkezett idei többletet egy külön alapba irányítják, ahonnan a járások pályázatokkal szerezhetnek pénzt saját keretük terhére. (Ez a teher pluszban jön bizonyos települések esetében ahhoz a másik elvonáshoz, amit szolidaritási hozzájárulás címszó alatt von el az állam).

A Pénzügyminisztérium előzetesen nagyjából 65 milliárd forinttal számolt, melyen a 173 járás osztozhat: 135-en 250 milliót, hat megyeszékhely félmilliárdot, a többi térség pedig ennél is többet kap elvileg, s ha egy járás adótöbblete nem éri el a fenti összeget, azt az állam kipótolja.

– jelentette ki Vágó Csaba, az ellenzéki irányítású budaörsi önkormányzat kabinetvezetője. – Ráadásul semmi garancia, hogy a befizetett összegeket mind az adott járásban használják fel, sőt, a miniszternek ahhoz sem kell tartania magát, amiben a települések megegyeztek.

A hivatalos verzió szerint a program célja, hogy növelje a területi felzárkózást. Hogy ne fordulhasson elő, hogy egy nagy önkormányzat elviszi a keret nagy részét, a pályázati előírások között szerepelt, egy projekthez minimum három település konzorciuma szükséges, vagyis a pénzelosztás meglehetős konstruktivitást és toleranciát kívánt.

Már ahol engedték. Több olyan, ellenzéki vezetésű település is akadt, melynek már a végleges, minisztériumi döntés előtt elkaszálták a terveit.

Horváth Richárd, a közös kasszába nettó befizető járásszékhely független polgármestere a helyi tévének állította, személyes beszélgetésekből kiderült, a választókerületben „nem ajánlott” velük együttműködni. Hasonlóképpen járt a gyöngyösi járásban Nagyréde is – a két település sorsában közös, hogy a fideszes országgyűlési képviselő Szabó Zsolt körzetéhez tartoznak, aki közismerten rossz viszonyt ápol a két polgármesterrel.

– tájékoztatta lapunkat Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, aki többször is tiltakozott az eljárás ellen, emellett 720 európai parlamenti képviselőnek (Ez az EP teljes létszáma) küldött nyílt levelében hívta fel a figyelmet a kormány jogállamisággal és az önkormányzatisággal teljesen összeegyeztethetetlen tevékenységével kapcsolatban. A járás – köszönhetően Vásárhely megyei jogú város titulusának – 500 milliós kerettel kalkulálhat, a járásszékhely mind a négy település infrastrukturális fejlesztését szolgáló projekteket tervezett, ám minden ötletüket elutasították, így már csak a miniszter jóindulatában bízhatnak.

A politikai okokból kihagyott-mellőzött települések száma persze ennél jóval nagyobb. Több forrásunk arról beszélt, hogy a kormánypárti polgármesterek, összejátszva a főispánokkal, a megyei közgyűlési elnökökkel – utóbbiak közül mind Fidesz-KDNP-s –, s persze megerősítve a hatalmon lévő országgyűlési képviselőkkel a kormányhű településeket részesítik előnyben, készülve a jövő évi választási kampányra. Előfordult, hogy egy, csak kormánypárti polgármestereket tömörítő társulás döntött a járási projekttervekről, teljesen kihagyva a független, s pláne ellenzéki településvezetőket.

Mindez nem meglepő, hiszen – mint arról lapunk elsőként beszámolt – hónapokkal ezelőtt, a megyei egyeztetések kezdetekor Gelencsér Attila kaposvári fideszes honatya arról beszélt a somogyi polgármestereknek, hogy jövőre választás, ezért arra bíztat mindenkit, olyan fejlesztéseket válasszon, melyek legalábbis látszanak a ’26-os választás előtt, mert a miniszteri döntésnél ez prioritást élvez majd.

Beszéltünk olyan borsodi polgármesterrel, aki elmondta: túl sok a hűhó ezért a kevés pénzért, hiszen a települések vezetői, a kormányhivatalok, a megyei önkormányzatok tisztségviselői hetek óta dolgoznak azért, hogy „csurranjon-cseppenjen” valamicske, amiből már most jól látható módon semmiképpen sem a versenyképességüket fokozzák, legfeljebb néhány toldozásra-foldozásra futja a keretből. Ráadásul, miután az önkormányzatok közel harmada elképesztő forráshiánnyal küzd, s a napi feladataik ellátása is veszélybe került, elképesztő harc alakult ki minden egyes forintért, komoly konfliktusokat generálva a települések között.

Végül is azon a pénzen osztozkodunk, amit mi, a nagyobb települések befizettünk, ez a mi esetünkben például 192 millió forint – mondta lapunknak Tóth József, a Hajdú-Bihar megyei Polgár vezetője. Hajdúnánás 79 millió forintot kért egészségügyi, prevenciós és rekreációs feladatokra, Polgárnak 80 millió jutna kerékpárút felújításra, Görbeházán a piactér rendbetételére és parkolóhelyekre, Újtikoson az óvodára költenének, Tiszagyulaháza a művelődési házat újítaná fel, a legkisebb település, Folyás pedig a temető kerítését tenné rendbe.

– mondta Horváth Jácint, az elvileg 122 milliót a közösbe befizető Nagykanizsa ellenzéki polgármestere. – Ezek mind térségi jelentőségűek, olyan oktatási és szociális intézményekkel kapcsolatosak, melyek a környező települések időseit, diákjait is szolgálják. Miután lakosságarányosan a járás 60 százalékát adjuk, így javasoltam, hogy ha nem is arányosan a keret sorsáról, de egy bizonyos összegről mi dönthessünk, ám a fideszes megyei elnök javaslatára a többiek ezt egyeztetés nélkül leszavazták.

Az észak-nógrádi balassagyarmati járás 29 települése közmegegyezéssel, de más elvek mentén döntött: valamennyi ugyanakkora összeget kapna – 8,6 milliót – a rájuk eső 250 millió forintból. Csach Gábor, Balassagyarmat fideszes polgármestere lapunknak elmondta:

Ebben a térségben jellemzően kisebb, egyedi beruházásokra költenének: Balassagyarmaton az ebrendészeti telepet újítanák fel, máshol járdát, buszmegállót, kisebb intézményeket csinosítanának.

– jelezte az anomáliát a már említett Vágó Csaba. – Láthatóan a VJP-ban semmi sem jár a településeknek, maximum jut valamennyi abból az összegből, melyet elvettek az önkormányzatoktól. Ugyanúgy, mint a szolidaritási adónál, ami a mi esetünkben az idei évre több, mint 6 milliárd forint, országosan pedig 360 milliárd, s erről az összegről meg végképp nem tudni, mire használják fel.