Szicíliában a nők többsége otthon marad, mert megbecsülik a családért végzett munkát, a nőközpontú társadalom egészségesebb, boldogabb is a magyarnál
Tizenhat éve él Szicíliában a magyar származású Hedvig Toth Antonino Mazzola. Bár több szakmája van (köztük varrónő is), itthon ezekből egyedülálló anyaként, családfenntartóként nem tudott megélni. Kiment Észak-Olaszországba, majd leköltözött Nápolyba, innen férjhez ment Palermo megye Széll Tamásához, Antonino Mazzola szicíliai mesterszakácshoz, akit baráti társaságán keresztül már több éve ismert. Castelbuono városkában uniós és banki hitelből felépítettek egy háromszintes panziót, amit családi vállalkozásban visznek. Arrafelé kivételes, hogy egy nő ennyit dolgozik, a többség számára a legnagyobb karrier és életfeladat a család gondozása, összetartása. Cserébe nagy megbecsülés övezi a háztartásbeli nőket, mert munkájuk befektetés a jövőbe, az egész közösség jólétének záloga. Szívesebben is maradnak otthon, mert ez nem lemondás, inkább kölcsönös kényelmi berendezkedés. Innen nézve a nőcentrikus délolasz világ jobban közelít a családbarát, keresztény nemzetállam eszményéhez, egészségesebb is, mint a férfiközpontú, a nők vállára kettős terhet helyező rend, amit mi építünk.
