A számítás politikája

„Adóbeli kötelezettségemben lelki könnyebbülést találok…” – Az első önként adózó magyar nemes és tettének visszhangja

A Pesti Hírlap 180 éve, 1845. január 2-án Bezerédj István önkötelezése az adó tárgyában címmel a vezércikk előtt közölte a nevezetes tényt, e megjegyzéssel: „Szebb adattal nem nyithatnék meg lapjaink ez évi folyamát, mint a következő oklevéllel.” (Az egykorú szövegeket korszerűsített helyesírással közöljük.)

A hazafiság színeváltozása

A hamis patriotizmus arról ismerszik meg, hogy legfontosabb működési terepein katasztrófahelyzet uralkodik.

Kigolyózó

Széchenyi, a gyáva

A szabadság és a tehetség vonzásában - Emléktöprengések Oplatka András halálának első évfordulóján

Kismagyarok

A legfantasztább magyar

2022

MTA: kezdetektől a politika szorításában

Széchenyi imája

A hazát szolgálta

Széchenyi mást tenne

Pro bono publico

Egekbe nyúló hármas pyramid! – írja magyar irodalmunk kerek 200 esztendeje született egyik legismertebb és legjelentősebb alakja, Arany János Széchenyi emlékezete című költeményében. Hitel, Világ, Stádium – e három nagy mű Széchenyi Istvánnak a köz javáért való munkálkodásának gyűjteménye. „Egy magányos ember semmi, csak egyesületeknek van hosszú élete és igazi súlya” – áll a Hitelben, majd ezt továbbgondolva a szintén máig ható Széchenyi-gondolat: „Az egyesületi eszme az emberek között a legnagyobb és egyben legszelídebb erő és hatalom...”

Széchenyi intelmei Béla fiának

Széchenyi az elmesúrlódásról

A szelíd herceg emlékezete

Régen is voltak, ma is vannak emberek, akik nagy értékű adományokkal hozzájárulnak köz- és magáncélok megvalósításához, értéket teremtenek, közügyet szolgálnak, ők maguk viszont háttérben maradnak. Dicséretes tettüket nem őrzi meg az emlékezet.

Mire van szüksége a nemzetnek?

„Hála azon fényes elméjű és nemes nagylelkű honfiaknak, kik vezérlették honunk s némileg az Emberiség szent ügyét…” - állnak közel százhetven esztendővel ezelőttről Bolyai Jánosnak, a jeles magyar tudósnak Jegyzőfüzetében a sorok. Valóban „fényes elméjű és nemes nagylelkű honfiak” emelkedtek ki abból az időszakból; abból az oly sok politikai vitától hangos csodálatos korszakból (1825-1848), amely "reformkor" néven maradt meg nemzetünk emlékezetében. Olyan nagy magyar államférfiúi személyiségek tűntek ki akkor, akik irányt tudtak mutatni a jövőnek.

Letakart tükrök

Városban élő ember vagyok. Nem tudhatom, él-e még az a szokás, hogy a haláleset után a szobákban letakarják a tükröket. Az a sejtelmem, nálunk már véghez vitték a szertartást, holott még nincs ok a gyászra. A spalettákat becsukták, a rolókat lehúzták, hogy ne lehessen látni, aki tájékozódni szeretne, sötétben tapogatódzik, s miközben az akadályok között botladozik, ijedten kérdezi: mi történik itt?

Koszorúzás Széchenyi István születésének évfordulóján

 Koszorúzási ünnepséggel és emléküléssel tisztelegtek Széchenyi István (1791-1860) előtt születésének 223. évfordulója alkalmából pénteken Budapesten.