Ismét erős emberek kezdik uralni a politikát, ám ez önmagában még nem jelent történelmi nagyságot

Nagy Mihály régész, aki a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársaként fontos szerepet játszott a Balaton környékén feltárt, késő római Seuso-kincs kutatásában és a magyar tulajdonjogáért folytatott sikeres küzdelmekben, érdekes utat választott a téma népszerűsítésére: belevágott egy történelmi regénysorozatba a kincs keletkezési időszakáról. Az első kötet, a Konstantin császár korával foglalkozó Nyugaton kelt fel a nap nemrég jelent meg a Kalligram kiadónál. A művet olvasva rengeteg áthallást érzünk a jelenünkkel, ami a szakember számára nem meglepő, mert szerinte valahol minden kor rímel egymásra. A történelmi folyamat lényege éppen az, hogy bárhol kapaszkodunk fel rá, elvezet a máig.

„Van néhány hun kori sírunk, de ez vajmi kevés az elméletekhez”

A Science Advances című vezető nemzetközi tudományos folyóiratban december 18-án jelent meg egy magyar tudósok összefogásából megvalósult kutatás angol nyelvű közleménye. A fő megállapítás az, hogy a Bajkál-tó vidékéről érkezett avar elit vezetésével ideérkezettek hoztak magukkal valakiket, akiket az idefelé úton szedtek össze. Ami nagyon érdekes, hogy közöttük folyamatosan kimutatható a keveredés, ugyanakkor itt, a Kárpát-medencében, a Kárpát-medencei európai lakossággal szinte egyáltalán nem.

Fáraókat kezelő orvos 4100 éves sírját fedezték fel

Különleges sírt fedezett fel egy svájci-francia régészcsoport a Kairótól 30 kilométerre délre található Szakkara közelében elhelyezkedő ókori temetkezési területen. 

Csodálatos freskókat találtak Pompeii romjai között

Az ókori görög mitológia alakjai kelnek életre azokon a falfestményeken, amelyekre nemrégiben bukkantak a Vezúv kitörése által elpusztított településen.

„Csalódást kell okoznom a turbószittyáknak”

A Tihanyi alapítólevél helyneveinek régészeti környezete címmel jelent meg nemrég Révész László tanulmánya a Debreceni Egyetem nyelvészeti tanszékének kiadásában. A szerző, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, s egyben a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa szerint tudomásul venni, hogy ennek a rég letűnt időszaknak csak töredékeit ismerjük és ezek a töredékek a hajdani valóságnak más-más szeletét tükrözik.

A nőiség különböző arcai - Polgár Anikóval alvilágról, mennyországról

A mindennapokban az antik irodalommal egyetemi oktatóként és fordítóként is foglalkozó Polgár Anikó költői műveiben is izgalmasan és előszeretettel keveri az antik mítoszokat az egészen hétköznapi témákkal. Legújabb könyvében Eurüdiké és Orpheusz alvilági történetébe ágyazva beszél az anyaság, a női test, a család, a gyermeknevelés vagy éppenséggel a betegség és a halál kérdéseiről. És közben sorra vonulnak el az ókori mítoszok szereplői. A Fordított Gorgó szerzőjével a visszatérés lehetőségeiről, női szerepekről, emlékezet és mítosz kapcsolatáról, valamint a görög vázafestészetről is beszélgettünk. 

Százmillió forint értékű régészeti leletet foglalt le a rendőrség

Hét megyében 91 rendőr részvételével összesen 28 helyen tartottak összehangolt akciót.

Egyedülálló római kori mauzóleumot tártak fel London déli részén

A régészek úgy vélik, a sír a római társadalom előkelőségei számára készült. 

Árpád népe – A legújabb ásatások legfrissebb eredményei

Megtalálhatták az eddigi legősibb temetkezési helyet

A felfedezéssel legalább százezer évvel korábbra datálhatók a temetkezési szokások első nyomai.

A teljes zodiákus 2000 éves ábrázolását fedezték fel

Újabb fáraókori sírt találtak Egyiptomban, Ehnaton és Tutanhamon családjának egyik tagjáé lehet

Valószínűleg egy fáraó feleségének vagy egy hercegnőnek a végső nyughelyét találták meg.

Régészek a megszokottnál kevesebb kézzel fogható tárgyat, viszont több olvasnivalót találtak 2022-ben

A tudósok újra értelmeztek régebbi leleteket, megfejtettek több rejtélyt, kiigazítottak néhány téveszmét.

Százéves a híres átok

Az ókori egyiptomi sírokból nem csak csodás tárgyak, múmiák kerülhetnek elő, hanem veszélyes kórokozók is, állítják komoly tudományos cikkek is. Van-e a tudománynak válasza a titokra?

„Nem úgy történt, hogy a törzsi tanács elhatározta, holnap költözünk” – A honfoglalástól az államalapításig (2.)

Ha a magyar történelem hiteles információkban legszegényebb évszázadát vizsgáljuk, óhatatlan, hogy ne a honfoglalással kezdjük és az államalapítással zárjuk a témát. Interjúnk második részében Révész László professzor, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa világít bele a régészet fényszórójával ennek az évszázadnak a sűrű homályába.

Bizánci mozaikra bukkant birtokán egy palesztin gazda

Egy, a bizánci korra datálható mozaikra bukkant egy palesztin gazda birtokán. 

Ötzi és az Altáji Jégleány genetikája – Elődeink bennünk vannak (5.)

Mire használható az archeogenetika? Elődeink bennünk vannak (2.)

A hibajavító (Borislav Pekić: Hogyan veszejtsük el a vámpírt. Szatírjáték)

Üzenetek az ókorból

Arany maszkoktól elveszett városokig sokmindenre leltek tavaly a régészek, akik Írország mocsaras tájaitól az egyiptomi sivatagig számtalan helyszínen kutattak, puszta kézzel és a legkorszerűbb technikák segítségével.

Jégbe zárt hercegnő - A múmia síron túli titkai

Ószövetségi próféták, klasszikus görög filozófusok, Buddha és Konfuciusz kortársa volt. A fiatal nő óriásnak számított a maga mintegy 165 centijével. Népének kivételezett lánya, talán papnő. Még harmincéves sem lehetett, amikor meghalt mellrákban. Sokat tudunk róla, de még több titkot rejt a múlt század végének szenzá­ciós régészeti lelete, a szibériai Jéglány.

Ezeréves arany fülbevalót találtak Dániában

Az ékszerre fémdetektorral bukkant rá Jütland nyugati részén Frants Fugl Vestergaard.

Odze György: Ízisz Hórusszal

Lerombolni a múltat egy metróért

Görögország a régészek számára mind a mai napig valóságos kincsesbánya. Újabb és újabb csodák kerülnek elő a föld mélyéből. Ezek megőrzése azonban egyre nehezebb feladat bizonyos gazdasági érdekek miatt.

Mélyre ásni a múltban

Nemrég az egyiptomi Luxor nyugati partján egy régészeti misszió rálelt a 3000 éves „elveszett aranyvárosra”, mely III. Amenhotep fáraó korába nyúlik vissza. A hivatalos „reklámmondás szerint a rejtett települést korábban sok expedíció kereste, ám a próbálkozások sorra kudarcba fulladtak. A szolidabb valóság az, hogy a rommező már korábban a kutatók látóterébe került, de igazán intenzív feltárása csak most kezdődött. Az viszont biztos, hogy emberes feladat – interjú Horváth Zoltán egyiptológussal, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Osztályának munkatársával.

Kit temettek el Sutton Hoo-ban

Az egyik legnagyobb britanniai régészeti lelet csodával határos módon minden sírrablónak ellenállt, és végül egy középkorú hölgy kíváncsiságának köszönhetően sikerült megtalálni.

Régészeti leleteket próbált Nyugat-Európába csempészni egy szerb férfi

A tompai határátkelőhelyen találták meg a csaknem nyolc és félmillió forint értékű kincset.

Tartogat még meglepetéseket Szakkara –képek az egyiptomi feltárásról

Több mint félszáz szarkofágot és egy több mint 2500 éves halotti templomot fedeztek fel a szakkarai nekropoliszban, amely már tavaly is szenzációs felfedezésekkel lepte meg a tudósokat – jelentette be az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium. Az egyiptomi hatóságok már a 2020-as év felfedezésének bejelentésekor hangoztatták, hogy Szakkara még távolról sem fedte fel minden titkát. A régészek egyebek közt egy nagy koporsógyártó műhely felfedezését remélik a közeljövőben. A műemlékvédelmi minisztérium szerint eddig csak 1 százalékát tárták fel Szakkara kincseinek, most újabb 52 szarkofágot találtak a Dzsószer-piramis lábánál fekvő ősi temetőben.

Művészi kővéseteket találtak a rejtélyes észak-izraeli dolmenekben

Úgy vélik, hogy sematikus emberi formák vagy az elhunyt lelkének szimbolikus ábrázolásai lehettek a művészi vésetek.

I. Ptolemaiosz Szótér idejéből származó mészkőtömbökre bukkantak Egyiptomban

A kövekre vésve három sorban jelenetek és titulusok láthatók és olvashatók, köztük „a Nap fia”, valamint „Alsó- és Felső-Egyiptom királya”.