Különösen jól dolgoztak Egyiptomban a kutatók, akik újraírták a történelmet felfedezve Szakkara ősi nekropoliszában egy korábban ismeretlen királynő, Neith sírját. Ugyanitt előkerült 300 koporsó és 100 múmia is. Előkerült egy nő múmiája tömör arany maszkkal, és az ősi senet nevű táblás játék darabjai is. Az egy évszázaddal ezelőtt felfedezett Tutanhamon, a „fiú fáraóként” emlegetett Tut király sírjának környéke is még mindig gazdag lelőhely. A régészek a közelmúltban egybefüggő kamrákat találtak, bennük koporsókat, papíruszokat és egyéb tárgyakat. A legújabb leletek nemcsak a 9 évesen trónra került Tuthoz, hanem Teti fáraóhoz, a hatodik dinasztia első királyához is kapcsolhatók. Ugyancsak egyiptomi hír, egy templom alatti ősi alagút felfedezése, amely Kleopátra sírjához vezethet. Az alagút egy része víz alatt van, talán a földrengések miatt, amelyek i. e. 320 és 1303 között sújtották a régiót. A régészek csaknem húsz éve kutatnak a Tapuziris Magna templom környékén VII. Kleopátra egyiptomi fáraónő és férje, Marcus Antonius végső nyughelye után. A helyszínen találtak egy aranynyelvű múmiát is. Egy másik Kairó melletti ókori temetőből több hasonló múmia is előkerült, i.e. 300-ból. A balzsamozás során a nyelveket eltávolították, és emberi nyelvre emlékeztető aranyfólia darabokkal helyettesítették. Ennek az általános gyakorlatnak állítólag az volt a célja, hogy segítsenek a halottaknak beszélni Ozirisz (az alvilág egyiptomi istene és a halottak bírája) udvara előtt. A Kairótól 75 mérföldre délnyugatra fekvő Gerzában feltárták az első színes portrékat is az egyiptomi múmiákról.
Az amerikai földrész is megjutalmazta a kutatókat. Karácsony előtt nem sokkal Guatemalában lézersugárral kutató tudósok szeme előtt eddig ismeretlen maja település körvonalazódott. I.e. 1000 évvel működött sportlétesítmények, utak, víztározók és ceremóniahelyszínek kerültek napvilágra a Mirador-Calakmul Karst Basin nevű terület átvilágítása nyomán. Ugyancsak majákhoz kapcsolódó hír, hogy nemrég ősi sókonyhákat fedeztek fel Belize vizeiben. A maják megélhetésében fontos szerepet játszott a só, a Paynes Creek-i területen a Louisiana Állami Egyetem antropológusai szerint tíz ismert sókonyha működött, 24 ezer ember számára biztosította a sóellátást. Felfedezték az amerikai kontinens legrégebbi bányáját, ahonnan vörös okkert hoztak a felszínre 13 ezer évvel ezelőtt. A vörös okkert, vagy más néven hematitot az ókoriak rituális szertartásokon, rovarriasztóként, fényvédőként, valamint gyógyászati célokra is használták.
Európában a párizsi Notre Dame felújítási munkái okozták a legnagyobb izgalmat a régészek körében: korábban ismeretlen, valószínűleg XIV.századi sírokat és két titokzatos szarkofágot is felfedeztek a katedrális alatt. A szarkofágokban rejtőző holttestek egyikét főpapként, míg a másikat egy lovagként azonosították, de részletes eredményeket 2023 első felére ígérnek csak. Speciálisan északi lelet egy 5000 éves „láptestet”, a neolitikus csontvázat Dániában találták. Egy évezredekkel ezelőtti rituális hagyomány szerint mocsárba helyezett holttestek maradványait nevezik „láptesteknek”, amelyek köszönhetően a mély lápok savasságának, alacsony oxigéntartalmának, jól konzerváltak. A kontinensen folyó feltárások egyik vitathatatlanul legérdekesebb eredménye Posszeidón mesés templomának előkerülése, amelynek létezésére az ókori görög történész Strabo utalt először. A Geographicában a tengeristen szentélyét az egymással szomszédos államok vallási és etnikai központjaként említi Strabo, akinek jegyzetei i.u. 20-ból származnak. A Peloponésoson, a Samikon, vagy Samicum néven ismert helyen, az i.e. 700 és 480 közötti időkre datált maradványokra görög és osztrák archeológusok találtak rá.
Újraírhatja Róma történelmét a Toszkánában talált 24, több mint kétezeréves bronzszobor, melyre régészek bukkantak San Casciano dei Bagni városában, amely Rómától 150 kilométerre található északra. A szobrok etruszk alakokat ábrázolnak, és egy ősi toszkán termálforrásnál találtak rájuk. A részben víz alá merült szobrok kiváló állapotban maradtak fenn. Az időszámításunk előtti első évezred egyik legfejlettebb kultúráját kiépítő etruszkok i. e. 400 körül kezdtek beolvadni a római civilizációba, de a történészek között rengeteg vita van az etruszk társadalomról, hiszen nem hagytak hátra történeti dokumentumokat, így leginkább csak a sírhelyeik és a művészetük vizsgálatával lehet betekintést nyerni a civilizációjukba.
Kína is feliratkozott az év régészeti szenzációi közé, a Téli Olimpia munkálatai közben az ősi Jin-dinasztia (1115–1234) palotájának maradványaiba botlottak Taizicheng közelében. A 800 éves épületmaradványok előbukkanása zavart okozott, a játékok szervezőinek az olimpiai falut át kellett át kellett költöztetni az utca másik oldalára, hogy megőrizzék a császári palota romjait.
Igaz, nem a föld alól, hanem egy múzeumból került elő, világ legrégebbi, évezredek óta elveszett csillagtérképe, egy ókori görög csillagász Hipparkhosz munkájának eredménye. Az amerikai Museum of the Bible gyűjteményében leltek a kéziratra, amelyről az eredeti tintát gondosan levakarták, az alapul szolgáló pergament újból felhasználták, ám az eredeti szöveg nyomai még elegendőek ahhoz, hogy megfejthessék tartalmukat.
Újragondolás
Régebbi leletek tüzetesebb elemzései is szolgáltak több újdonsággal is az elmúlt esztendőben.
- Márciusban jelentették be a kutatók, hogy felfedezték Stonehenge valódi célját, szerintük a kövek egyfajta naptárként is szolgáltak, jelezve a szökőnapokat is.
- Az antik festészet tanulmányozása során pedig megdöbbentő következtetésekre jutottak a tudósok, eszerint az ókori művészek között szép számmal voltak 2-12 év közötti gyerek alkotók.
- Kiderült az is, hogy az Észak Amerikában talált legrégebbinek hitt emberi lábnyomok mégsem olyan régiek mint gondolták. Az új-mexikói White Sands Nemzeti Park Otero-tó medencéjében 2009-ben lelt megkövesedett lábnyomokat eredetileg 22 800-21 130 közöttire datálták, a bennük talált, most tüzetesebben átvizsgált növénymaradványok jóval fiatalabbak, mindössze 7000 évesek.
- A tudósok megfejtették a közel-keleti sivatagban talált hatalmas őskori minták, a „sivatagi sárkányok” eredetét is. Az 1920-as években a Brit Királyi Légierő pilótái rögzítették az általuk sivatagi sárkányoknak nevezett, földbe vájt hatalmas mintákat, amelyek azóta is vita tárgyai. Most megerősítették a hipotéziseket, amelyek szerint a sivatagi sárkányok valójában tömeges vadászcsapdákként szolgáltak, lehetővé téve a sivatag korai lakóinak, hogy egyszerre egész vadcsordákat öljenek meg.
- Japán régészek pedig több mint 150 új Nazca vonalat fedeztek fel Peruban drónokkal. Embereket, teveféléket, madarakat, gyilkos bálnákat, macskákat és kígyókat ábrázolnak az i.e. 100 és i. e. 300. közötti alkotások.
- Dekódolták a világ legrégebbi ábécéjével írt mondatát. Egy 2016-ban Izraelben előkerült elefántcsont fésű véséseit fejtették meg a jeruzsálemi Héber Egyetem tudósai. A 3700 éves tárgyon 17 jelet találtak, vélhetően a valaha talált legrégebbi teljes mondatot, amely kanaánita nyelven íródott, mai fejjel talán viccesnek értékelhető: „Ez az agyar kipiszkálja a tetveket a szakállból és a hajból” – üzente az időszámításunk előtt 1700-ban élt vésnök.
