1922. november 4-én botlott bele Howard Carter brit régész abba az omladozó lépcsőbe, ami - IV. Ramszesz sírjának ásatása során keletkezett törmelékből csak félig látszott ki, és ami a világ talán legcsodálatosabb régészeti lelete - Tutanhamon fáraó sírjának bejáratához vezetett. A sírból mintegy ötezer tárgy került elő, köztük a fiatalon elhunyt fáraó arany halotti maszkja, a világ egyik legismertebb műtárgya. A felfedezéssel könyvek sora foglalkozik, a leletek bizonyos darabjait világkörüli utakra vitték, viszik. Budapesten néhány éve másolatokból volt látványos kiállítás.
Sokáig azonban csak mesének, a körülmények véletlen összejátszásának vélték a “fáraó átkát”, vagy is azt, hogy kilencen, de akár több, mint húszan is azok közül, akik részt vettek az ásatásokon, meglátogatták a sírt, vagy később kapcsolatba kerültek a múmiával, hamarosan meghaltak, köztük Lord Carnavon, az ásatások pénzelője is. Az átok, amely szerint ,,sújtson le a halál azokra, akik a fáraó nyugehelyét bolygatják" állítólag egy agyagtáblára volt írva a sírban. Ezek közül a történetek közül több biztosan kiszínezett, szenzációhajhász újságírói lelemény, de hasonló esetek a múlt század hetvenes éveiben is történtek, amikor régészek a krakkói Wawel székesegyházban feltárták IV. Jagelló Kázmér csaknem ötszáz éves sírját. Négyen - akik közvetlenül vettek részt az exhumálásban napokon belül meghaltak, hatan, akik ezután foglalkoztak a sírral, vagy az onnan előkerült leletekkel, néhány hónap múlva betegedtek meg és hunytak el.
Lord Carnavon, az egyiptomi ásatások finanszírozója öt hónappal azután halt meg, hogy Carterrel együtt először belépett Tutanhamon sírkamrájába, az akkori vélekedés szerint tüdőgyulladásban. Azonban Caroline Stenger-Phillip 1986-ban már felvetette, hogy egy, a sírban tenyésző penészgomba lehetett a bűnös. 1999-ben a német mikrobiológus, Gotthard Kramer konkrétan rámutatott, hogy az Aspergillus Flavus spórája - amely állatokban légzőszervi megbetegedéseket okozhat, és legyengült immunrendszerű emberek számára végzetes, allergiás reakciókat is kiválthat - lehetett a halálozások oka, a tünetek hasonlóak a tüdőgyulladáséihoz. Az Aspergilusnak több veszélyes fajtája van, amelyek mérgeket termelnek, jelen lehetnek múmiákban, de sok lehetett a fáraó sírjában elhelyezett gabonamaradványokban is.
Michael Wise ausztrál mikrobiológus 2017-es kutatási eredményei alapján a Newsweeknek azt nyilatkozta, hogy az ilyen hosszú ideig a gazdatesten kívül létező mikrobák még halálosabbá is evolválódhatnak, mint azok, amelyek bejutnak szervezetekbe, mert nekik nem érdekük a gazdatest megölése. Mindenesetre bizonyíték Carnavon halálára nincs.
A szkeptikusok állítják, a statisztika azt mutatja, azoknak a régészeknek, látogatóknak a körében, akik a frissen feltárt ó-egyiptomi sírokat kutatják, egyáltalán nem magasabb a halálozási aránya az átlagnál - olvasható a skeptoid.com cikkében
