Kafka, Kleist, satöbbi

Sok világirodalmi klasszikus „magyar hangjával”, Forgách Andrással beszélgettek csütörtökön az Írók Boltjában, ahol negyedik alkalommal rendezték meg a Könyvtolmácsok-eseményt.

Bovaryné lánya nem kedveli Flaubert-t - Több dimenzióban Kamocsay Ildikóval

Szomory Dezső lehetséges reinkarnációjának az utóbbi években öt kötetben hét regénye is megjelent. Van mit bepótolnia, hiszen hosszú ideig hiába ostromolta kézirataival a kiadókat. Legújabb, Helycsere című könyve kapcsán beszélgettünk Kamocsay Ildikóval. 

Nem hülyék, csak kicsik - Patat Bencével a szókimondó skandináv gyerekversekről

Sokak számára az északi országokról leginkább a hideg, a sarki fény, a gyorsan összerakható polcok és a húsgolyók mellett már a morózus bűnelkövetők és még morózusabb üldözőik is eszükbe jutnak, köszönhetően az igazi sikersztorinak elkönyvelhető skandináv irodalmak valóságos bummjának. Ez a lelkesedés azonban egészen kicsiben indult, mégpedig a gyerekversektől. Ezek az őszinte, szókimondó szövegek egészen gyorsan meghódították a hazai olvasók szívét, no meg a hazai alkotók képzeletét. Mint interjúnkból is kiderül, Patat Bence, a skandináv irodalom szorgos tolmácsolója két nagyregény közt szintén szívesen kikapcsolódik könnyedebb, játékos versek fordításával. Sőt összeállított egy egészen új kötetet, Szólj, ha kell egy barát címmel, amelyhez hasonló, friss antológia még Skandináviában sem létezik.

Betiltva, elégetve - Győri Lászlóval az Ebek harmincadjáról

Először olvasható magyarul Erich Kästner Fabian, avagy egy moralista története címen közismert regényének ősváltozata, az Ebek harmincadja. A főszereplő, Jakob Fabian történetén keresztül megismerjük az 1920-as évek Berlinjének szexuálisan túlfűtött, politikailag pattanásig feszült légkörét. A szöveget a regény 1931-es első megjelenése előtt Kästner kiadója maga „ártalmatlanította” a legprovokatívabbnak gondolt részek kihagyásával, a könyvet a könyvet a náci hatalomátvétel után mégis máglyára vetették. A fordítóval Győri Lászlóval beszélgettünk.

Meghalt Lator László

A Kossuth-díjas költő, műfordító 95 éves volt.

Vátesz az eszperantó nyelvben

A bicentenárium alkalmával elkészült Petőfi Sándor Az ítélet című versének friss, formahű eszperantó fordítása.

Petőfi Törökországban - Tasnádi Edit turkulógus-műfordítóval a török nyelvű Petőfi-kötetről

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából jelent meg Törökországban Tasnádi Edit és Dursun Ayan közös műfordítói munkája eredményeként a költő válogatott verseskötete (Doğumunun 200. yılında Türkçede Sándor Petőfi) a török Kitabevi Kiadónál, ezer példányban. Tasnádi Edit turkológust a versválogatásról és a fordítási munkálatokról kérdeztük. 

Helyére billenti a világot nap mint nap - Márton Ágnessel az Én, az iguána című kötetről és Johnny Deppről

„Mindenhol figyelmeztető táblák jelezték: Vigyázat, jegesmedve! Puskával felszerelkezett medveőr nélkül egy lépést sem tehetett az ember…” – osztja meg sarkvidéki útjának élményét az első magyar verseskötetével jelentkező Márton Ágnes. Az Én, az iguána szerzőjével a világ tágasságáról, a költészetről – és Johnny Deppről is beszélgettünk. 

Kuriózumirodalom karnyújtásnyira

Álnapló, melyben sosem látott állatok pontos leírását találjuk, a meddőség témáját feldolgozó képeskönyv – a Peťovská Flóra műfordító által kiadott könyvek minden képzeletet felülmúlnak.

Aki négy nyelven álmodik

Sok külföldi olvasó a magyar származású, világhírű műfordító, Adan Kovacsics tolmácsolásában ismeri a magyar irodalmat. Munkájáról, valamint a háború és a nyelv viszonyáról kérdezte a Népszava.

Egyenjogúság és szakma – nagy port kavart Amanda Gorman kötetének fordítása

A történet túlmutat önmagán: a kisebbségi közösségekhez való viszonyulásunkat, és a kiadói gyakorlatokat is megkérdőjelezi.

Ismerjük fel a fordítást!

Kiemelkedő műfordítóink vannak, a támogatások és a kiadói attitűd terén ugyanakkor van hová fejlődni. Az aktuális helyzetről Nádori Lídia és Pál Dániel Levente beszélt lapunknak.

Charles Bukowski versei – Erdődy Kristóf fordításában

Tovább északnak! – Interjú Ferencz Mónikával

A különösen sikeres debütálás, a Hátam mögött dél című verseskönyv után még kísérletezőbbre ígéri Ferencz Mónika készülő új kötetét. A költőt a klímatudatosságról, a műfordításról és a lehetséges alkotói stratégiákról is kérdeztük.

Kilátó a világra – Interjú Szőllőssy Balázs költővel

Majd' egy évtized eltelt, mire kézbe vehettük új verseskötetét – de megérte várni. A könyv minden várakozásunkat felülmúlja: a magyar mellett angolul is olvashatók a versek, az illusztrációk pedig izgalmas párbeszédet folytatnak a szövegekkel. Szőllőssy Balázsnál Isztambulban csörgött a telefon.

Hovatovább női szeszély – Anna Butrym, a magyar irodalom lengyel fordítója

Márai verhetetlen a lengyel könyvpiacon – mármint a magyar szerzők közül. A Nobel-díjas Kertész Imre művei már nem elérhetők, Péterfy Gergely Kitömött barbárjának lengyel kiadása pedig még várat magára. A többek között Tóth Krisztina-, Tompa Andrea- és Berg Judit-könyveket fordító, a magyar kultúrát vlogján is közvetítő Anna Butrymot Varsóban értük utol.

Nemek vershelyzetben - Interjú Lesi Zoltán költővel

Magasugrás című kötete előbb jelent meg német és szlovák nyelven, mint magyarul – és ez még csak a kezdet, hiszen a Dora Ratjen és Gretel Bergmann történetét dokumentarista levélversekben feldolgozó kötet jellegénél fogva nemzetközi érdeklődésre tart számot. Lesi Zoltán költővel beszélgettünk arról, hogyan lehet poétikailag hasznosítani többek közt a nemi politikát.

Meghalt Bart István

Az ismert író, műfordító 75 éves volt, hosszas betegeskedés után hunyt el.

Emberek a hóban – Egyed Veronika műfordítót kérdeztük mennyről és pokolról

Jón Kalman Stefánsson neve nem ismeretlen a magyar olvasók előtt, az izlandi költő-író A halaknak nincs lábuk című regénye tavaly jelent meg nyelvünkön, Patat Bence fordításában, és az íróval személyesen is találkozhattunk akkor a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Idén pedig már a monumentális, 1100 oldalas Menny és pokol-trilógiája is napvilágot látott, Egyed Veronika magyarításában. A háromkötetes regényfolyam Izlandon élő műfordítójával Skype-on beszélgettünk.

Egyszerre gátlástalan és szemérmes

A chilei születésű, Mexikóban nevelkedett, majd Spanyolországban élő és író Roberto Bolaño művei a spanyol nyelvű irodalom jelenlegi aduászai. A korán elhunyt szerző 2666 című nagyregénye nem kis falat, hogy magyar olvasóként mégis faljuk, az a fordítót dicséri. Az ELTE BTK Spanyol Tanszékének adjunktusa – további Bolaño-művek: A science fiction szelleme és a friss megjelenésű Szülőföld magyarítója – az irodalom és a matematika részösszefüggéseit is megvilágította.

Átadták a Balassi Műfordítói Nagydíjat

Adan Kovacsics spanyol műfordító vehette át az első Balassi Műfordítói Nagydíjat a külgazdasági és külügyminisztertől csütörtökön Budapesten.

Nyolcvanévente le kell fordítani a klasszikusokat

Jancsó Júlia huszonhat éve foglalkozik Az eltűnt idő nyomában magyarításával. Csodálja, hogy e műveletlenségből erényt kovácsoló országban is olvassák.

Dragomán: A politika nem érvelni, hanem parancsolni szeret

Disztópikus világot épített egy brit alkotópáros A fehér király című regényből, amely Ceausescu Romániájában játszódik. A közönség egy része számára ez a múlt, és egyre többen érzik úgy, hogy ez a közeljövő. A hatalom természetéről, a szombathelyi színházról, etnikai homogenitásról beszélgettünk Dragomán Györggyel és arról, milyen az, amikor már azt is szégyelljük, hogy nálunk még van meleg víz.

Elhunyt a világhírű műfordító

Elhunyt 93 éves korában Seng Csün-feng műfordító, akinek oroszlánrésze volt abban, hogy a kínaiak egy generációja megismerkedhetett az orosz irodalom, különösen Lev Tolsztoj és Mihail Solohov műveivel - számolt be a kínai állami média vasárnap.

Elhunyt Jánosházy György

Életének 93. évében elhunyt Jánosházy György költő, műfordító, kritikus és szerkesztő - adta hírül csütörtökön a vasarhely.ro erdélyi hírportál.

Babits nyomdokaiban jár

Lator László Kossuth-díjas költőt, műfordítót a közelmúltban kapott elismerése kapcsán a politikai harcról, a magyar irodalomról és készülő új kötetéről is kérdeztük.

Elhunyt Hárs Ernő

Életének 94. évében elhunyt Hárs Ernő József Attila- és Stephanus-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Írószövetség örökös tagja - tudatta a család és a Magyar Írószövetség az MTI-vel.