Mint egy kétszárnyú madár

A Márai Lola – vagyis Matzner Ilona – és Márai Sándor naplóiból készült Lola naplója című felolvasószínházi-sorozat február 9-én indul a Csányi 5-ben, Takáts Andrea és Hegedűs D. Géza előadásában. A két színésszel a sorozat létrejöttéről és különböző stációiról beszélgettünk.

Lola sorai reflektorként világítanak rá Máraira. Finoman beágyazódnak Márai univerzális üzeneteket tartalmazó gondolataiba feleségének a mindennapi küzdelmeket tartalmazó írásai

Mit kíván a magyar haza, és mit nagyon nem?

Politikai közössége és hazája megvédésére hivatkozva böllenkedett meglepően alpári stílusban Magyar Péter EP-képviselővel, vagyis: fetrengett bele a sárba (metafora: tőle) Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója a pécsi gyermekotthon előtt. A politikai közösségére és a hazájára hivatkozva mászott bele ellenfele arcába, és vett fel olyan harcmodort, ami örök dobogósnak ígérkezik a 21. századi magyar politika suttyósági versenyében. Pedig a mezőny nem gyenge. Ha képes lenne rá, szegény Történelem tanítómester szava bennszakadna most, és riadtan rebegné: számos hibbant honvezér a hazára (és az ilyen-olyan árja, kommunista, keleti szláv etc. közösségére) hivatkozva dúlt fel országot-világot.

Kassa, lassan – Riport Márai Sándor városának ma is nyitott, színes és valóban polgári minőségéről

„Az igazi polgár szerencsés vegyülete a művésznek és a katonának, alkotó és megtartó, álmodó és megőrző. Ezt a polgárságot, ennek utolsó, legjobb pillanatát ismertem meg gyermekkoromban, a Városban. Életem legszebb, igaz és emberi, európai emlékeit annak a magyar végvárosi, polgári kultúrának köszönhetem, melynél különbet aztán később a világban sem találtam.” 

Papp Sándor Zsigmond: Betűk alkonyatkor

A közelgő vég előterében – Oravecz Imre
Alkonynaplója

Felemás hazatérés

Atlantisz

Márai Sándor orosz tankokról szóló 56-os versével ellátott naptárral kívánt boldog karácsonyt a budavári Fidesz

A vers első bekezdését inkább átugrották.

Fazekas Csilla és Böröcz László az I. kerület ezüstvasárnapi fenyőfa-akcióján

Berlin, ajándék

Atlantis

Egy polgár könyvesboltja

Lukácstól a Csendes-óceánig

Míg Márai Sándor naplói elsősorban az író irodalmi és kulturális reflexióit tartalmazzák, addig felesége a Márai-naplók személyes hátterét dokumentálta.

Köves József: Szerelem a háború után

Papp Sándor Zsigmond: Csöndes zongora

vienna, wien, bécs,

Márai a pályán

Kultúra karanténban: otthonról elérhető programok

A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk.

Hartay Csaba: Valahogy, mintha

"féltett ruháinkban a meztelenség"

Egy verskedvelő gondolatai – a költészet napjára

Ha számba vesszük, hány alkalom van egy évben, hogy megkülönböztetett figyelemmel forduljunk a magyar kultúra felé, akkor nyugtázhatjuk, hogy nem lehet okunk panaszra. Ha azt vizsgáljuk, hogy a magyar társadalom mekkora hányada érdeklődik ezen ünnepek iránt és hányan vannak, akik csak ilyen alkalmakor, vagy még ilyenkor sem találkoznak a kultúrával (kulturális alkotásokkal-termékekkel, vagy szolgáltatásokkal), akkor már van okunk panaszra.

Világnézeti kompromisszumok nélküli minőség

A nemrégiben nyilvánosságra hozott Nemzeti alaptanterv irodalomoktatásra vonatkozói részleteiből kiderül, hogy Márai a jobboldal politikai-kulturális identitásában már korántsem azt a helyet foglalja el, amelyet az ezredforduló táján neki szántak.

Hovatovább női szeszély – Anna Butrym, a magyar irodalom lengyel fordítója

Márai verhetetlen a lengyel könyvpiacon – mármint a magyar szerzők közül. A Nobel-díjas Kertész Imre művei már nem elérhetők, Péterfy Gergely Kitömött barbárjának lengyel kiadása pedig még várat magára. A többek között Tóth Krisztina-, Tompa Andrea- és Berg Judit-könyveket fordító, a magyar kultúrát vlogján is közvetítő Anna Butrymot Varsóban értük utol.

Posztumusz bőrkötés - Márai Sándor halálára

Éppen tegnap, február 21-én volt 30 éve, hogy a 89 éves Márai Sándor San Diegó-i otthonában fegyvert szegezett a halántékához, és egyetlen mozdulattal véget vetett sok-sok évtizedes sértődöttségének. Az életénél, vagyis annál, ami a nyolcvanas évekre lett belőle, csak a díszbe kötött rehabilitációt utálta jobban. Beállni, Lenin után szabadon, a hasznos hülyék közé? Azt már nem!

Márai naplói: az ismeretlen remekmű

Ritka, de korántsem példátlan, hogy lezártnak hitt életműről kiderül: nyitott. Jobb példát erre keresve sem találhatnánk Márai Sándorénál.

Az embertelenség rangjáról

A huszonegyedik századnak is van már világméretű exportja: Orbán Viktor eszméi és gyakorlata.

Lelakkozott idők

Márai Sándor unokanővére, M. Hrabovszky Júlia biográfiája nem csupán élet-, hanem korrajz is: egy lelakkozott koré, amelynek mélyén tragédiák rejlenek.

Hangosan hallgató évtized

Hallgatag évtized – az 1970-es évek címmel rendez konferenciát a Szépírók Társasága és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Magyar Irodalmi Tanszéke.

A „MÉG” ÉS A „MÁR” ÉVTIZEDE - A hetvenes évekhez tartozik még
a korábbi korszakot képviselő avantgárd Kassák Lajos és a klasszik

Márai életének szemtanúja

Márai Lola nem csupán feleség és szemtanú, de Márai Sándor írásainak első olvasója és véleményezője is volt.

Márai Sándor naplóiban ritkán említette feleségét, akiről eddig alig tudott valamit az utókor.

A fedőnév mögött Márai Sándor

Az öregedés kínjai

Szerep és személyesség

Ha arra a kérdésre szeretnénk válaszolni, miként vélekedett és hogyan viszonyult Márai Sándor az 1956-os magyar forradalomhoz, akkor előbb azt kellene tisztázni: milyen emigráns volt az író? A forradalomhoz való viszonyát ugyanis döntően ez alakította. Ha következetesen szeretnénk eljárni, akkor e két kérdést megelőzi még egy, amely kiindulópontja lehet az egész gondolatmenetnek: miért emigrált Márai Sándor?

FOTÓ: FORTEPAN/HOFBAUER RÓBERT

Őrjárat-mozaik Erdélyből

Márai Sándor ugyan nem írt összefüggő őrjáratot Erdélyről, mégis legalább akkora anyag bontakozik ki Erdéllyel foglalkozó cikkeiből, mint a Kassai őrjáratból, amely mintegy cáfolata a Féltékenyek idegenek által lerontott város megromlott szellemiségének. Ezt bizonyítja a Kovács Attila Zoltán és Mészáros Tibor által összeállított Márai Sándor és Erdély című antológia.

Népszerű a magyar irodalom a varsói könyvvásáron

A Zeszyty Literackie (Irodalmi Füzetek) című lengyel irodalmi folyóirat magyar tematikájú számát mutatták be szombaton a Varsói Nemzetközi Könyvvásáron, a kötetbe többek között a Lengyelországban újra felfedezett Szerb Antaltól és Márai Sándortól válogattak be naplórészleteket, és betekintést nyújtottak Bánffy Miklós Erdélyi történet című trilógiájába is.

Chaplin, Márai, Simonyi

Máraiék 1952–1967 között New Yorkban éltek, majd visszamentek – ahogy ő szokta mondani – Itáliába, Salernóba. Egyik este a lakásukhoz közeli moziban Chaplin Rivaldafény című filmjét adták.

Tanuljunk Máraitól

Egy 15 éve megjelent folyóiratpéldány került a kezembe. Apámról vannak benne cikkek, ezek miatt tettem el. Felkeltette figyelmem az egyik írás, melynek szerzőjével – akkor könyvkiadó munkatársa volt – Márai miatt vitába keveredtem. Könyvem fülszövege nem tetszett neki: erősködött, írjam bele, hogy bár nem rokonszenvezett a szocializmussal, jó író volt, ezért jelenhet meg róla könyv. Eszem ágában sem volt ekkora marhaságot leírni – életem végéig pirultam volna.

Thomas Mann és Márai Sándor kézfogása FOTÓ: WIKIMÉDIA
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang