Orbán balsorsa: a Magyar-párt

Orbán Viktor (ha a fehérvári-alcsútdobozi-Cinege utcai fejlődéstörténet gumírozása alapján létezik még ilyen nevű ember) hívei számára legfőbb erénye a megbocsáthatatlan bűne is egyben: víziót adott sokaknak, de a többieknek is csak ezt szabad éltetni. Ha éltetni nem tudják, akkor kivándorolhatnak, vagy ha mégis maradnának (2,6 millió döntően adófizető távozása megviselné az államháztartást), akkor „nix ugribugri” (2015, Tapolca): eszükbe se jusson felszámolni akarni az ő álnokul kimódolt rendszerét, amit éppen kulturális korszakba igyekszik ágyazni (Tusványos, 2018). Szerinte (2025, Orbán-Hont ádáz torokra menés) a Tisza nem magyar párt, hanem brüsszeli. Micsoda sületlenség (és a betiltó-kitiltó vádbeszéd első sora) ez! Tessék mondani, ha a Tisza brüsszeli párt, akkor a 2,6 millió Tisza-szavazó is belga zsoldban áll? És a fideszes „szuverenitásvédelem” a Tisza után fellép a szavazói ellen is? Ugyanakkor: ha a Fidesz nem magyar párt, akkor a 2,2 millió szavazója is moszkvai? És mi van a kétmillió párttalan párával, aki szerint az égvilágon senki sem képvisel magyar érdekeket? Ez már egy végletesen együgyű ország, ahol juszt se nevezzük Magyarnak a legnagyobb ellenzéki erő vezetőjét? A magyar név megint szép lesz, vagy a hatalom „balsorsnak” nevezi az ország egyik felét? Himnusz live stream, múltmegbűnhődés, honját a hazában nem lelés, vérözön, lángtenger, halálhörgés, siralom. Haverok, buli, fantasztikus 2025.

Welcome to Hungary! (Wélt és walós tanulságok történelmünkből, 3. rész)

A magyarok büszkék a teljesítményükre. Létszámarányosan tekintve a Nobel-díjasok és az olimpiai érmesek táblázataiban előkelő helyezésekről beszélhetünk. Más kérdés azonban, kinek tulajdoníthatók ezek az eredmények.

Gömöri György: Magyar abszurd

Hankó Balázs miniszterről valószínűleg egyetlen dolog fog fennmaradni, az, hogy az Úr 2024. évében kijelentette: „A világ legjobb dolga magyarnak lenni”. 

Interjúk egy homályos évszázadról

Ahogy előző könyvében, úgy most is a magyarság eredetét, történetét kutatja Kenessei András művészettörténész, újságíró, az Árpádtól Istvánig – A homály évszázada című, interjúkat tartalmazó kötetét hétfő este mutatták be a Kossuth Klubban. 

Kövér László: A 2012 és 2022 közötti időszak Magyarország elmúlt száz évének legsikeresebb tíz esztendeje volt

Szerinte a magyarság nemzeti identitásának nincs ellenségképe.

Extra Hungariam

Ferenczfi János: Köszönöm

Hódító magyarok rózsaszín plüssben - Ménes Attilával a mindent elfogadó közönyről

Alacsonyak és tetőtől talpig szőrösek, madárhangon kommunikálnak egymással, szegény, lepusztult vidéken élnek, és zsarnokok sanyargatják őket – ilyen állapotban talál rá a posztapokaliptikus Európában bolyongó ír úriember a magyarokra, akikről már jó ideje semmi hír nem ért el a kontinens nyugati felébe. Ménes Attila A bolt című szatirikus regénye szórakoztató fekete humorral, irodalmi utalások között tobzódva mutat be egy nagyon is sötét jövőt, amely a szerző szerint nem egyszerűen lehetséges, hanem nagyon is valószínű.

Népfogyatkozás középzárt hangzókkal – Odavannak a vajdasági magyarok két ironizáló Facebook-oldalért

Rácz Krisztina, a Belgrádi Egyetem kutatója először megmosolyogtatta a kollégáit egy rendhagyó ötlettel. Arra volt kíváncsi, mit szeretnek annyira a vajdasági magyarok két ironizáló, humoros Facebook-oldalban. A bácskai és bánáti nyelvjárásban megszólaló virtuális ismerősök kapaszkodót nyújtanak, erősítik az összetartozás érzését egy olyan korszakban, amikor lassan alig marad ember a déli szomszédunknál, aki magyarnak tartja magát. Ezt a népszámlálási adatok támasztják alá, de a kutató is azt mondja: a fogyás természetes, lehetetlen visszafordítani. 

„Magyarországon sosem találtam a helyem”

Eger mellett, egy hegyi házikóban kezdődött, az észak-olaszországi Brescia közelében folytatódott, és ki tudja, egyszer talán egy montanai farmon születnek majd Ny. Checchi Brigitta blogbejegyzései. Az élet a hegyen nevű Facebook-oldal és YouTube-csatorna gazdája egészségről, kétkezi munkáról, földművelésről osztja meg tapasztalatait olvasók ezreivel. Igazi világpolgár, aki mindig magyarnak fogja magát érezni, bár azt is belátja:,ez nem neki való ország.

Nem létező személyek

Tatár Sándor: …Farháti pajtás!…

Egyedül vagyunk!?

Magyarságból jeles

Beugró

Gulyás Gergely: Az ausztráliai magyarság egy komoly nemzettest, a XXI. századot a nemzeti összetartozás évszázadává kell tennünk

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint már nem a történelmi tragédiák következményeként kell tekintenünk arra, hogy a magyarság a világban szétszóródva él, hanem erőforrásként is láthatjuk ezt.

Novák Katalin: most a magyarok összekapaszkodásának az ideje jött el

A magyar köztársasági elnök Szerbiában, a vajdasági Bácsfeketehegyen beszélt a világ nehéz helyzetében szükséges összefogásról. 

„Halvány fogalmunk sincs arról, hogy a honfoglaló törzsek milyen nyelven beszéltek”

Augusztus 20-án mutatta be a Duna Televízió Az Árpádok felemelkedése című történelmi dokumentumfilmet, amelyet Bárány Krisztián rendezett és amelynek „műsorvezetője" Sudár Balázs történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa volt. De természetesen annál jóval több: tanácsadó, szervező ötletadó és még sok minden, ami egy olyan ismeretterjesztő filmhez szükséges, amely az iskolásoktól a történészkollégákig mindenkihez szól. Sudár Balázs nemcsak történész, filmes múltja is van; a Lovakon, nyergekben című, ugyancsak a magyar régmúlttal foglalkozó film tanácsadója, egyik eszmei inspirálója volt. Ezen kívül aktív résztvevője a hazai hagyományőrző mozgalomnak.

Kövér László: meg kell nyerni a politikai és szellemi csatákat, amelyeket a halál kultúrájának nevezett erő ellen kell megvívnunk

Az Országgyűlés elnöke szerint ezen kultúra erőinek "nemcsak az anyagi javaink kellenek, hanem a lelkünk is", ezért el akarják idegeníteni az embert önmagától, családjától, hitbéli és nemzeti közösségétől.

Fideszes kormánybiztos Fegyir Sándorról: Nem magyar az ember

Igaz, az új ukrán nagykövet magyarnak vallja magát, de Gyopáros Alpárt szerencsére nem lehet könnyen megtéveszteni. 

Pataky Attila: Örök életű fénylények vagyunk, Volodimir Zelenszkij az ukrán nép hóhéra

Úgy véli, a magyarság dolga a fény és a szeretet felmutatása. 

Magyartartás

KÖNYVKARANTÉN

A honfoglalók genetikai öröksége nem veszett el

A honfoglalók első generációs csoportja leginkább a mai baskírokhoz hasonlított – állítja Török Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara Genetika Tanszékének egyetemi docense. A magyarság őstörténetének neves kutatója szerint a honfoglalók genetikai örökségének körülbelül 4-5 százalékban ma is megvan bennünk.

Magyarságomat ne kérdőjelezze meg senki - Bíró Bencével a magyartengerről

Azt hitte, egy Csehov-szerű, komoly családi drámát ír, aztán kiderült, hogy végig lehet röhögni, hogy a darabból igen vicces előadás tud születni. Pedig migránsoznak és buziznak, a kirekesztés és másság köré szerveződnek a párbeszédek. Egy konzervatív, hovatovább nacionalista család kerül a színre – történik mindez a Balatonnál, a nemzeti összetartozás szimbólumánál. A Kortárs Magyar Dráma-díjas szerző első önálló darabját a Centrál Színházban mutatták be novemberben, Alföldi Róbert rendezésében. A magyartenger szerzőjével, Bíró Bencével beszélgettünk. 

Vasszegekkel veretel (Fehér Béla: Miriam Rosenblum és a Kozma-kvintett)

Liszka József: Töredékek a hazáról

Jövő a múltból

Aknák a felszín alatt – A magyar-zsidó együttélésről

Sokan nem értik, mivel magyarázható, hogy a zsidóság a világ egyik legsikeresebb népévé vált, és miért lett üldözötté.

Verset írt Gyurcsány Ferenc arról, mit jelent magyarnak lenni

Ha szabad lenne emojikkal teleszórni ezt a bevezetőt, most megtennénk. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke korábbi alkotásaihoz képest is nagyot ment. 

„Én, aki ember vagyok” – Kik vagyunk, mi magyarok, és mi a nevünk?

Hogyan alakult ki önelnevezésünk és mióta használjuk? Miért neveznek minket másként mindazok a népek és nemzetek, amelyekkel eddigi történelmünkben találkoztunk?

Miért nem a vandálok? - Cserna-Szabó Andrással hunokról és a világvégéről

Nekem kell ez a törpe! – határozta el magát Cserna-Szabó András, miután a hun Attila táborában bohóckodó udvari bolond gnómról olvasott. A Zerkó, Attila törpéje című új regény címszereplője így aztán ciprusi halászoknak meséli el, élete és az ókor alkonyán, több kontinensen átívelő kalandjait – mai magyar kocsmanyelven. A pikareszk történetről a szerzővel beszélgettünk.