- Interjúk egy homályos évszázadról

„Hogy lehetséges, hogy hatalmas birodalomalkotók, mint a szarmaták, szkíták, hunok és avarok eltűntek – nemcsak a Kárpát-medencéből, hanem a történelem színpadáról is – mi pedig megmaradtunk? Van-e igaz, magyar vérvonal, és miért értelmetlenség ilyet még kérdezni is?” – állnak a kérdések a könyv leírásában.

Váradi Péter, a Kenessei könyveit kiadó L’Harmattan főszerkesztője az eseményen elmondta, a 2021-es őstörténettel, azaz a honfoglalást megelőző időszakkal foglalkozó Sumertől a magyarig népszerűségnek örvendő könyv volt, ezért gondolták, hogy legyen folytatása a „horizontot tágító beszélgetéscsokornak”. Az Árpádtól Istvánig legrégebbi interjúi a 80-as években születtek, de a legtöbb ennél jóval frissebb anyag, korábban tudományos lapokban megjelent szöveg. A bemutatón Szécsényi-Nagy Anna, a HUN-REN Archeogenomikai Intézet igazgatója kérdezte a szerzőt elsőként arról, miért jellemezte pont a homály évszázadaként az általa tárgyalt időszakot. – Meglehetősen kevés a biztos tudásunk arról, hogy a honfoglalás és az államalapítás között pontosan mi is játszódott le, egyik alanyom, B. Szabó János történész a könyvben azt mondta, ha polgárháború lett volna, akkoriban Magyarországon, a Kárpát-medencében, arról sem tudnánk. Annyira nem állnak a rendelkezésünkre megbízható források – válaszolt Kenessei András.

Szécsényi-Nagy Anna szerint Kenessei András kíváncsisága, precizitása az egész könyv előnyére válik, mert bár nem szakértője a témának, alaposan kérdezett alanyaitól. Kenessei András úgy reagált, egy újságíró, ha „be akarja keríteni” azt a valakit, akitől választ vár, akkor jó alaposan utánaolvas, szerinte föl kell készülni abból a tudományágból, amiből az ember kérdezni szeretné azt a meglehetősen kiemelkedő tudóst. – Ha butaságot kérdezek, akkor vagy egyáltalán nem jó a válasz, mert a butaságra nincs mit válaszolni, vagy rossz válasz jön – mondta, hozzátéve, hogy az írott interjú sajátja, hogy nagyon letisztázott, teljes és lényegretörő tud lenni. A szerző több oldalról, több különböző tudományterület felől próbálta megvilágítani a korszakot.

A szöveges interjú előnye még, hogy talán kevésbé vált ki agresszív reakciókat a befogadóból, probléma egyébként, hogy pont a szóban forgó téma, a magyarság eredete, korai történelme sokakat érdeklő topik és többen érzelmesen viszonyulnak hozzá, hiszen úgy érezhetik, egyes tudományos felfedezések, teóriák sértik az identitását. – Egyszer valaki az alanyaim közül mesélte, hogy videóinterjút adott a honfoglalás koráról, a videó alatti minősíthetetlen kommentektől elborzadt. Akkor mondtam neki, hogy egyrészt a kommentelő mindig sokkal jobban ért mindenhez, mint a terület professzora, másrészt az ilyen kommenteket körülbelül úgy kell fogadni, mint amikor az ember elmegy az utcán egy kerítés előtt és a dühödt kutya elkezd rá ugatni. „Te visszaugatsz neki?” tettem föl a kérdést, „Természetesen nem” – mesélte a szerző, aki könyvében érdekesen, de a tudományra támaszkodva akar foglalkozni a korszakkal.