Acsai Roland: Budapesthez

                                                                                  Kosztolányi Dezső emlékének

A szavak már nem szorulnak közénk - Beszédkényszer Locker Dáviddal

A felnőtté pofozás fájdalmát írta verseskötetté. A Kosztolányi-féle pálya van a fejében: indul versekkel, majd jönnek a novellák, regények, talán dráma. A novellaszerűség, az epikai mag ott van már első kötete, a Beszédkényszer szabadverseiben is. De miért is beszél valaki kényszeresen? Locker Dávidot kérdeztük.

Tandori Dezső: A "Pugat" (Nyaródiák) - Tóth Ákos kísérőesszéjével

                                                                      Karinthy Frigyes emlékére

„Nem hittem, hogy a velenceieknek fáj a foguk" - Schmal Alexandra Kosztolányi Velencéjéről

Kosztolányi Dezső már egészen fiatal kora óta elkötelezett híve volt az olasz kultúrának és nyelvnek, és ennek köszönhetően több ízben is járt Olaszországban. Velence, a „gyémántokkal rakott szelence” természetesen még innen is kiemelkedett. Az utazásait levél- és naplórészleteken, prózai írásokon keresztül bemutató Kosztolányi Velencéje című kötet szerkesztőjével, Schmal Alexandrával beszélgettünk az író velencei kalandjairól, a gondolások fogorvosairól, az örmények szigetéről és a 35 lírás szobaárakról. 

Árverésen a Szép Szó

(Ignotus és Kosztolányi)

A Szép Szó felelős
szerkesztője,
Ignotus Pál és
felesége, Mátay
Florence Angliába
emigráltak

A hétköznapok és a csodák

Atlantisz

Megrabolni az öröklétet

Morfinista volt

KÖNYVKARANTÉN

Mennyit röhögtünk

Könyvkarantén

Versek nem kellenek

KÖNYVKARANTÉN

Kácsor Zsolt: Kosztolányi, avagy az „irodalmi patkánylázadás”

Egy olvasó vallomásai 11.

Szépirodalom receptre

Egy jó regény, tartják sokan, átírhatja az ember életét. Hogy ez mennyire igaz, azzal lehet vitatkozni, de egy jól megírt történet biztosan segíti az olvasót önmaga és a világ megértésében – vagy akár a gyógyításában. De ahogy a test esetében sem mindegy, hogy egy adott kórságot milyen gyógy­ír­­ral próbálunk orvosolni, úgy annak is jelentősége van, milyen könyvet, mely életszakaszban és milyen hangulatban veszünk a kezünkbe. Jó választással a különféle elakadások, de akár a járványos-válságos szorongások is oldhatók lehetnek – a „szakrendelésen” irodalomterapeuta segít fellapozni a személyiség rejtett oldalait.

Játék az indulatokkal - Interjú Köves Józseffel

Mindig kivételes alkalom, ha egy prózaírónak egyszer csak verseskönyve jelenik meg. Publicisztikája, tárcái és novellái révén a Népszava olvasói előtt különösen jól ismert Köves Józsefnek a költészet napjára jelent meg, Zsebre tett kézzel címmel, „prehumusz versek”-et tartalmazó kötete, melynek apropóján a nyáron 83. életévét betöltő írót nemcsak a már megjelent, de a még megjelenés előtt álló verseiről is kérdeztük.

Esti Kornél hangján

Bárki bogarászhatja a Kosztolányi-szövegeket

Kosztolányi Dezső Édes Anna, Aranysárkány és Esti Kornél című műveinek kritikai kiadásai már ingyenesen, digitálisan is elérhetőek.

Forrás: Wikipédia

Kalandozás a múltban a tíz éve alakult Budapest Bárral

Kosztolányi, Cseh Tamás, Csontváry, szatyros emberek és Csikágó: nyakunkba vettük a fővárost a Budapest Bárral. A végén – mi mást – koncertet is kaptunk. De mi az az Üdvlelde?

Lovasi András Ábrahám Pál és Mihály István dalát énekelt a Hadik kávéházban Farkas Róbert és Ökrös Károly kíséretével - A szerző

Zsivajgó természet rajzokban

Tettamanti Béla rajzaival jelent meg Kosztolányi Dezső lassan kilencven éves könyve, a Zsivajgó természet. Ebből a különleges alkalomból A kör négyszögesítése címmel nyílt kiállítás a CULTiRiS Galériában, ahol nem csak az illusztrációk és groteszk grafikák láthatók, hanem a művész friss szerelméből született acélszobrok is. A kiállítást Parti Nagy Lajos nyitotta meg, az Örkény István könyvesbolt fölött található tárlat január 7-ig nézhető meg.

A kör négyszögesítése címmel nyílt meg Tettamanti Béla kiállítása FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Szegény Kosztolányi!

Példázat az öreg papról

Nyelvésztábor Széphalomban

Kosztolányi Dezsőt szeretném idézni Ábécé a nyelvről és lélekről című (1927-ben lejegyzett) írása nyomán: „Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok. Itt a szavakról olyan régi emlékképeim vannak, mint magukról a tárgyakról. Itt a fogalmak s azok jelei végzetesen, elválaszthatatlanul összeolvadtak.”

A Titkaink a THEALTER legnépszerűbb darabja

Második alkalommal adtak át fesztiváldíjakat a szegedi kortárs színházi seregszemlén - adta híról a színház.hu. 

A köznapiság piaca

A finnyás Kosztolányi Babitsnak írt levelében szerepel ez a kifejezés. Írója ezzel is jelezte, hogy sokkal otthonosabban érzi magát az irodalom világában, mint a hazugságoktól, ferdítésektől, erőszakosságoktól megrontott hétköznapokban. Nagy kérdés, átéltünk-e hosszabban ilyen hétköznapokat? 

FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang