Nemzeti bal – Március 15-én is látszott, hogy régen volt ennyire megosztott Magyarország

Március 15-én, ahogyan kell, ismét nemzeti színekbe borult az ország. Lobogtak a zászlók, felkerültek a kabátokra a kokárdák, a médiában zajlott a szokásos múltidézés, megint nekifeszült sok okos ember, hogy mondjon valamit 1848 örökségéről, a tévécsatornák sugározták az örökzöld ünnepi filmcsomagot, kiegészítve az Most vagy soha!-val, miközben tovább vágtatott a Hunyadi-sorozat is. Minden közszereplő és szervezet hitet tett, hogy piros-fehér-zöld. Egyedül a felszabadultság hiányzott. Az egység, az összetartozás öröme. Miután rég volt ennyire megosztott az ország.

Éjszakai rajzolók

Trianontól Brüsszelig – A határon túli magyarság képviselete számára könnyen a halál csókja lehet az Orbán-féle nemzetegyesítés

A nemzeti összetartozás nevében kampányoltak a kormánypolitikusok határon innen és túl. Szerbiából számíthat voksokra a Fidesz, Romániában és Szlovákiában végzetessé válhat a nemzet közjogi egyesítése.

A NER kihúzta alóluk a szőnyeget, saját csapdájukban vergődve a túlélésért küzdenek a külhoni magyar pártok

Közelednek a választások, Romániában alacsony a szavazási kedv.

Nem a rombolás a küldetésünk

Novák Katalin más hangon szól Ukrajnáról

Az együttműködés erősítéséről beszélt a magyar államfő az ukrán közigazgatási vezetőivel Beregszászon, az Orbán-kormánynál jóval barátságosabb hangnemet megütve a szomszédos országgal.

Töredékek a „nemzeti minimumról” – Itt egyszerű sakkfigurának nézik a határon túli magyarokat, akiket ide-oda lehet tologatni

Amikor én jártam egyetemre Budapesten – régen volt, az 1970-es évek második felében –, nem tapasztaltam ezt meg, de a rendszerváltás után mindhárom fiam tanult hosszabb-rövidebb ideig Magyarországon (Budapest, Székesfehérvár és Győr), s mindhárom arról számolt be, a magyarországiak nem fogadták be a határon túli magyarokat, őket folyamatosan letótozták, ami abban az esetben is minimálisan barátságtalan gesztus lett volna, ha történetesen valóban szlovákok lennének. Csakhogy ők magyarok. Szlovákiai magyarok. 

Ma vajon mi a magyar?

A román polgármesterrel közösen emlékezett meg a nagyenyedi vérengzésről a város magyarsága

Nagyenyedet ma egy pozitív példaként említik a magyar-román együttélésre. Ez nem volt mindig így.

RMDSZ: mostantól magyar nyelven is feliratozni kell a magyar vonatkozású köztéri alkotásokat

Úgy tűnik, előrelépés történt a határon túli magyarság jogainak védelmében.

Kórusban szidták az EU-t Tusványoson

A brüsszeli mainstream üldözi a keresztényeket, az uniós vezetőket nem érdekli a nép véleménye – ilyen durva állítások hangzottak el tegnap a bálványosi szabadegyetemen. A Fidesz dominálta rendezvényen vitára nemigen került sor. Helyszíni beszámolónk.

Felmondott a Transindex teljes szerkesztősége, megszűnhet a független sajtó Erdélyben

A lap gyakorlatilag egyedül jelenített meg az Orbán-kormánnyal szemben is kritikus hangokat az erdélyi magyar sajtó főbb képviselői közül.

Már nem csodafegyver az etnikai hívó szó

A határon túli magyar szavazók egyre tetemesebb hányadának kevés már a jelölt nemzeti hovatartozása. A külhoni magyar pártok mégis beragadtak a Budapest által is támogatott „a magyar szavazzon magyarra” főcsapásba.

A magyar gazdasági migránsok helyét románokkal és balkániakkal töltik fel

Erdélyi magyarok, románok, és balkániak is szívesen költöznek Nyugat-Magyarországra, hogy elvégezzék azokat a munkákat, amiket a helyiek nem szeretnének, írja a hvg.hu. A munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt, de ennek ára volt: a lakásárak nőnek, és havonta kell betanítani az új dolgozókat.

Több mint 378 ezer határon túli regisztrált a választásra

Összesen 378 622 magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár regisztrált a szombat 16 órás határidőig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnapi adatai szerint.

Vér és Nagy-Magyarország-ábra - Így kampányolnak a határon túli magyarok között

"Egy vérből valók vagyunk" - ezzel a szlogennel kampányolnak valakik (egyelőre nem sikerült beazonosítani kilétüket) a határon túli magyarok között, olvasható a Szabad Magyar Szó cikkében. A Szerbiában kiadott napilap, a Magyar Szó szombati számában (ami nem azonos a Szabad jelzővel ellátott laptárssal) tájékoztató felhívásként jelent meg kétoldalas fizetett politikai hirdetés.

Szavazati jog

DK: Orbán kihasználja a határon túli magyarokat

A Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke magyarázatot vár a kormánytól arra, hogy ha a határon túli magyaroknak van szavazati joguk, akkor miért nincs honvédelmi kötelezettségük.

Kiselefánt

Erdélyből támadják Gyurcsányt

A Demokratikus Koalíció (DK) aláírásgyűjtést indít annak érdekében, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik szavazatuk következményeit - jelentette ki Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke a DK keddi budapesti nagygyűlésén. Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) szerint Gyurcsány ezzel "újra össze akarja ugrasztani a magyart a magyarral és testvérháborút kezdeményez".

Gyurcsány: ne szavazhasson, aki soha nem élt itt!

A Demokratikus Koalíció (DK) aláírásgyűjtést indít annak érdekében, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik szavazatuk következményeit - jelentette ki Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke a DK keddi budapesti nagygyűlésén, Kőbányán.

Háztartásbeli cigányok

Heisler András: kisebbségben lenni természetes állapot

Felelősek vagyunk a határon túli magyar zsidó közösségekért, és hiszünk a közös jövőben - mondta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a Debrecen és határon túli testvérhitközségeinek 18. nemzetközi konferenciája pénteki megnyitóján.

A Fidesz-szavazók sem helyeslik a kormány pénzszórását

A magyarok több mint fele nem tartja helyesnek, hogy a kormány több százmilliárd forinttal támogatja a határon túli magyarokat - derült a Publicus Intézet felméréséből, amelyet a Vasárnapi Hírek számára készített.

Kárpátalja - Aggódnak az anyanyelvi oktatás miatt

A kárpátaljai, Beregszászi Járási Tanács soros ülésén a képviselők levelet fogalmaztak meg Petro Porosenko elnök számára, mivel szerintük az Oktatási törvényben történt változtatások korlátozzák a kisebbségek nyelvhasználati jogát, írta a Kárpáthír.com.

Pásztor István: a lehetőségek éve volt 2016

A lehetőségek évének nevezte a 2016-os esztendőt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Magyar Szó című újvidéki napilap hétvégi számának adott interjújában.

Szijjártó esete a nyelvtörvénnyel

A magyar kormány azzal a szomszédos országgal tart fenn legszorosabb kapcsolatot, ahol a legkifogásolhatóbb magyarellenes törvények élnek. A határon túli magyarság problémái annyira másodlagosak (ha nem szavazásról van szó) a „nemzeti kormány” számára, hogy a külügyminiszter azt sem tudja, melyik államban van nyelvtörvény.

Elbizonytalanodott külhoni magyarok

A szlovákiai választásokon alacsony volt a magyarok szavazási kedve, így a Magyar Közösség Pártja nem jutott be a parlamentbe, a vegyespártként emlegetett Híd-Most is rosszabb eredményt ért el, mint négy éve. A magyar kisebbség passzivitása azonban nemcsak Szlovákiára jellemző, Romániában és Szerbiában is folyamatosan csökken a részvétel. Választás közeleg mindkét országban, s még ha be is kerül a törvényhozásba a helyi magyar képviselet, akkor is szembe kell néznie az alapproblémával - az etnikai alapú politizálás leszálló ágba került. Alternatíva viszont nincs.

Tusványos a Várkertben

A megvalósulás stádiumában van a nemzetegyesítés derült ki tegnap a Magyar Állandó Értekezlet XIV. plenáris ülésén. Orbán Viktor az erdélyi magyar politikusokat érő román hatósági zaklatásokért aggódott és Bukarestet tette felelőssé azért, mert a két ország közötti viszony elhidegült. A Fidesz ismét, az MSZP-t vádolva, összemosta a külhoni magyarok és a menekültek kérdését.

A külhoniaknak is jár az e-személyi

Január elsejével a határon túli magyar állampolgárok is jogosultak lesznek az e-kártya használatára - közölte Pintér Sándor Szávay István jobbikos képviselő írásbeli kérdésére válaszolva.