Egyre többen veszik észre, hogy mennyire megéri a magyar-osztrák határ magyar oldalára költözni. Többen is arról számolnak be a határ mentén: egyre gyakrabban vesznek fel a helyi cégekhez alföldieket, erdélyi magyarokat vagy románokat, de még bolgárok és más balkániak is egyre szívesebben költöznek oda. A leginkább fiatal felnőttek jönnek, akiknek nem kell nagy egzisztenciát hátrahagyniuk egy költözésnél, nem kerestek túl jól korábban, és a szüleik sincsenek még abban a korban, hogy folyamatos gondozást igényeljenek.
A folyamat látványos és egyszerű: az „őslakosok” elmennek Ausztriába dolgozni, a helyükre pedig kell valaki más, lehetőleg olyan, aki alacsonyabb fizetéssel is beéri, mint egy helybéli. Érkezik valaki távolabbról, és dolgozik egy darabig – hogy aztán minél hamarabb elmenjen inkább ő is Ausztriába. Az osztrák elszívó erő óriási: ott a magyar bér másfél-kétszeresét megkereshetik a kevésbé képzett dolgozók.
Márpedig bőven van kit pótolni. A KSH mikrocenzusa szerint nagyjából 72 ezer magyar jár át minden nap a határ túloldalára dolgozni, közel felük a Nyugat-Dunántúlról. A szám ráadásul rohamosan növekszik, 2011-ben még az egész országban csak 27 ezer ingázót talált a KSH. Az osztrák és magyar szakszervezetek közös megbízásából készült felmérés szerint az Ausztriában dolgozó magyarok alig 5 százaléka térne haza, ha megszűnne a kinti munkája. Nemcsak a fizetések különbsége számít, hanem az is, hogy a többség szerint Ausztriában nagyobb a jogbiztonság, kiszámíthatóbbak a munkakörülmények, és megbízhatóbbak a munkaadók.
A külföldre átjáró magyarok többsége az építőiparban, a turizmusban vagy a mezőgazdaságban dolgozik, így leginkább ezekben a szektorokban lenne nagy munkaerőhiány a határ innenső oldalán, ha nem jönnének a belső migránsok. Soproni és szombathelyi munkaadók is arról számoltak be kérdésünkre: ha üresedés van, napokon belül találnak új dolgozókat, akik beérik alacsonyabb fizetéssel is.
De hiába tűnt el gyakorlatilag a munkanélküliség (Vas megyében 1,8, Győr-Moson-Sopronban 2,5 százalékos a mutató), a dolgozók szinte folyamatosan cserélődnek. Az újak betanítására időt és energiát kell szánni még egy szaktudást nem igénylő szakmában is, ráadásul nehéz úgy motiválni valakit, hogy mindenki tudja, pár hónap múlva már nem fog ott dolgozni. Nem örülnek azok sem, akik lakást szeretnének kivenni. Az árak már Budapest szintjét közelítik: Sopronban például 130-160 ezer forintért hirdetik a 60 négyzetméteres lakásokat, Szombathelyen 90-120 ezer forintos árak a jellemzőek egy ugyanekkora albérletért
A teljes cikk itt olvasható.
