Szvák Gyula: A ruszofóbián innen és túl

A töretlen tudományos dialógus híve vagyok. De szerencsémre nem csak én. Lapzártáig a nemzetközi szerkesztőbizottság 23 tagja közül még egy sem mondott le, a 17 országból rekrutálódott szerzőink egyike sem vonta vissza cikkét, s intézményem, az ELTE sem lépett vissza a támogatástól. Egy pusztító háború közepette és ellenére.

Életvégi döntések: a jognak előbb-utóbb követnie kell a társadalmat

Eutanázia címmel jelent meg a Fundamentum, az emberi jogok folyóirata legfrissebb száma, amelyet az ALS-betegségben nemrég elhunyt alkotmányjogász, Karsai Dániel emlékének ajánlottak.

Lélegzethez jutott a Jelenkor

Az állami támogatások bizonytalansága miatt az egyik legrangosabb irodalmi folyóiratunk pénzgyűjtésre szorul.

Ismét megjelenhet a Kúriai Döntések - Bírósági Határozatok című folyóirat

Varga Zs. András kivizsgálta, hogyan kerülhetett bele a pedofilsegítő elnöki kegyelme.

Nem elég az anyagi biztonsághoz a sok éve folyó színvonalas munka, könnyebben kapnak állami támogatást az Orbán-kormány számára kedves folyóiratok

Kettős életet élnek a kultúra meghatározó műhelyei, a folyóiratok, amelyek részben nyomtatott, részben online formában kapcsolódnak olvasóikhoz.

Eddig több mint 1,6 milliárdba került a magyar adófizetőknek egy brüsszeli konzervatív hírportál

Be akartak fűteni az európai intézményeknek, de a jelek szerint eddig csak nyelték az adófizetők pénzét. Az EU pedig köszöni szépen, jól van.

Eltüntették a végrehajtói kar szakmai folyóiratainak archívumát, Schadl György letartóztatása óta új szám meg sem jelent

A korrupciós ügyben szintén vádlott Völner Pál fideszes államtitkárként ennek a folyóiratnak az egyik cikkében aggódott a jogállamiságért. 

Bővül a brüsszeli fideszes irodahálózat

Újabb Fidesz-közeli véleményformáló agytröszt kezdi meg a működését Brüsszelben: a European Conservative című negyedévente megjelenő angol nyelvű lap csütörtökön nyitja meg az irodáját az EU székhelyén. 

Sorshúzás

Ki kell szabadítanunk a kultúrát a kapitalizmus béklyójából – állítják a fiatal baloldali társadalomtudósok

Amíg kapitalizmust látunk magunk körül, ne higgyünk az autonóm kultúrában, a magas művészet teljes elemelkedettségében, az alternatív irányzatok függetlenségében. A rendszer mindent magába olvaszt, és a tőkés gazdasági-politikai újratermelés szolgálatába állít. Erre a megállapításra jutnak fiatal baloldali társadalomtudósok a Fordulat folyóirat nemrég megjelent 30., Kultúra és kapitalizmus című számában. Közülük beszélgettünk Buka Virág Ilona szerkesztővel, Nagy Kristóf művészettörténésszel, szociológussal és Szarvas Márton szociálantropológussal, akik azonos című, közös tanulmányukban fejtették ki nézeteiket a kérdéskörről. Mindhárman a Helyzet Műhely kutatói.

Két héttel a 90. születésnapja előtt Grétsy Lászlót eltávolították a Magyar Nyelvőr folyóirat szerkesztőbizottságából

Szakmai belharc áldozata lett.

Hol vannak a nők?

Női írók a folyóiratokban címmel rendezett konferenciát a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma és a Szépírók Társasága.

A Mandiner főszerkesztője bevásárolta magát a Rubiconba és intézetet alapított

Az új magyar történetkutató intézet célja „a színvonalas történelmi ismeretterjesztés, mégpedig annak is speciális szegmense: Trianon századik évfordulója kapcsán a Trianonhoz vezető út."

Az idei év lényegében kötéltánc

A nagy hagyománnyal rendelkező Új Forrás és az Apokrif szépirodalmi folyóiratok megjelenése is veszélybe került, mivel nyomtatott megjelenésüket nem támogatta az NKA ez évre szóló pályázatán, amelynek eredményeit túl az év felén közölték.

Bal-jobb helyett szívoldali

Szégyenletes a hazai támogatási rendszer, noha a folyóirat-kultúra csodálatos szellemi terepe volt egykor a nemzeti művelődésnek – vélekedik Farkas László, az interneten újraindult Új Írás folyóirat főszerkesztője.

Doncsev két éve megjósolta az NKA káoszát

Kácsor Zsolt: Mester utca, páratlan oldal

„Ülsz a bárpultnál félhomályban, egymás után rendeled az újabb és újabb söröket, s csak megtanulod végre te is, hogy mit jelent a lassú elnémulás annak, akinek a magyar szó a kenyere.”

„Durván ellenzéki hangvétel” – lecserélték a konzervatív lap szerzőit

Ablonczy Bálint mellett többen is távoznak a megújuló Kommentártól. Az új számban Schmidt Máriával olvashatunk interjút és esszével jelentkezik L. Simon László.

Anyja neve?

Mi történik a kulturális lapokkal?

Szakmai fórummal egybekötött búcsúbulit tartott a nyomtatott kiadásról lemondó Színház folyóirat a Jurányi Közösségi Házban szerda este. Tompa Andrea főszerkesztő elmondta, miután áprilisban a folyóirat eddigi fő támogatója, a Nemzeti Kulturális Alap hat hónapra nyújtott a korábbi éveknél kevesebb – 6 milliós forintos – támogatást, elhatározták, nem készítenek ilyen körülmények között több nyomtatott lapszámot.

Közelkép - Erdélyi mindenes

Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy az a Cseke Péter, akiről a továbbiakban szó esik, nem azonos a magyarországi színész-direktorral. Ez a Cseke Péter a kolozsvári egyetem magyar professzora, most éppen 70 éves, és ebből az alkalomból készült vele interjú a Várad című nagyváradi folyóiratban.

Közelkép - A legendás Újhold

Abban a hüvelyknyi időben, amikor a második világháború szörnyű pusztításai után felvillant a remény, hogy hazánk valóban demokratikus ország lehet, gyorsan éledeztek és erőre kaptak a művészetek is. Egyre-másra jelentek meg új könyvek, folyóiratok, s egy új irodalmiság is megjelent a színen, melyet ma folyóiratuk címéről „újholdasoknak” nevezünk.

Amíg újra nem találkozunk

„Ez már nem a mi világunk”

Megszűnt egy irodalmi folyóirat, kevesek ritka olvasmánya. A huszonöt éves Holmit sokan az egyik legfontosabb orgánumnak tartották, tartják, neve eggyé vált a rendszerváltás irodalmával, fémjelezte a kort – csak remélni lehet, hogy ércnél maradandóbban. A lapunknak nyilatkozó irodalmárok vészjelzéseket adtak a magyar irodalmi életről és kultúráról...

A LAP - rendhagyó kezdeményezés

A befektetések világában dolgozók írásaira épülő, negyedévente megjelenő A LAP-ot a Concorde Alapkezelő munkatársai, portfóliókezelői és privátbankárai írják. A LAP célja, hogy széles körben tájékoztassa az olvasókat a globális és hazai piaci történésekről, a felmerülő befektetési lehetőségekről, és ezáltal segítse őket abban, hogy megalapozott döntést hozhassanak a megtakarításaikról.

Olvad az antarktiszi jégtakaró

Megkezdődött a nyugat-antarktiszi jégtakaró nagy részeinek csaknem bizonyosan megállíthatatlan olvadása, és ez a folyamat a globális felmelegedés hatására fel fog gyorsulni - állította hétfőn ismertetett jelentésében két amerikai tudóscsoport.

Közelkép - Az utolsó hongyarapító

Tabák András író beteg. S ez azért kaphat nyilvánosságot, mert az Ezredvég című folyóiratban hat verset is írt Jutkának rákbetegen címmel. Igaz, az egyiket - vélhetően - kezelő orvosnőjéhez írta és így fejezte be: "Szép, mint egy vers / S tudjuk, nincsen / Semmi ami egy versnél szebb lehetne."

Egyre többen utasítják el Kerényi felkérését

Sorra mondanak nemet újságírók és közéleti személyiségek arra, hogy csatlakozzanak a Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott által indítani tervezett Magyar Krónika folyóirat szerzőihez. Mint megírtuk, levélben összesen száz közismert jobboldali politikust - köztük Orbán Viktor miniszterelnököt -, művészt és értelmiségit kértek fel arra, hogy vegyenek részt az állami pénzből készítendő, "a centrális politikai erőtér építő embereiről szóló" lap első szerkesztőségi ülésén, amelyet holnap tartanak a Magyar Demokrata című hetilap Andrássy úti szerkesztőségében, és amelyen a hírek szerint Orbán is részt vesz majd.

A 25 éves Szeged

A cím természetesen nem a nagy múltú városra, hanem annak az immár 25 éve megjelenő folyóiratára utal. Az évfordulós számra, amelyben stílusosan 25 szerző írásai kaptak helyet. A település, illetve környéke, a régészeti leletek szerint ugyanis mintegy 5000 éve lakott, és most Miskolc és Debrecen után a harmadik legnagyobb város. De szellemi értelemben ma talán - és a közelmúltban - jelentősebb központja volt a vidéki - vagy mondjuk inkább: nem budapesti - életnek, mint a lélekszámban előtte álló riválisai.

Írók a Törzsasztalnál

Harminc-negyven évvel ezelőtt valószínűleg, mint "fiatal magyar írók" szerepeltek volna valamilyen összeállításban, mert akkoriban harmincas éveiknél korábban nem nagyon jelenhetett meg kezdő szerző sem.