Női írók a folyóiratokban címmel rendezett konferenciát a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma (SZÍN) és a Szépírók Társasága, ahol a résztvevők többek közt a női szerzők periodikákban megjelenő reprezentációjáról, személyes tapasztalatokról, s egy-egy kiadvány szerkesztőségeinek működéséről is tájékozódhattak. A közel ötórás online rendezvényen (amely visszanézhető lesz a szervezők közösségi média felületein) hallhattunk beszélgetést a népszerűség kérdéséről, előadást a férfiközpontú kultúráról, s kortárs írók, költők felolvasásait. Hidas Judit ismertette a SZÍN új felmérését, amelynek célja az volt, hogy körvonalazódjon, mi történik az irodalmi folyóiratoknál, amelyek az elsődleges szűrőt jelentik a pályára való belépéskor, s az ott megjelenő kritikák az elismertség fokmérői, a díjak előfeltételei.
A fórum legutóbbi kutatásából kiderült, az irodalmi díjak eloszlása férfiak és nők között komoly aránytalanságokat mutat (82-18 százalék), s hasonló eredmények születtek a legnagyobb irodalmi periodikák (Alföld, Élet és Irodalom, Jelenkor, Kalligram, illetve az utoljára 2014-ben kiadott Holmi) vizsgálatakor. 2020-ban az ezekben publikáló szerzők 72 százaléka volt férfi, 25, illetve 3 százalékuk nő, valamint nembináris identitású. Holott tavaly a vezető szépirodalmi kiadóknál (Magvető, Jelenkor, Scolar, Prae, Kalligram) publikáló szerzők 38 százaléka volt nő – ez jelentős (13 százalék) eltérés, így felvetődik, miért kerülik ki a nők a folyóiratokat. Szintén nem elhanyagolható, hogy a kritikák is a kiadott művek arányánál kisebb mértékben (30 százalék) foglalkoznak a műveikkel. Noha az elmúlt húsz évet tekintve a kutatás készítői arra jutottak, sok a pozitív elmozdulás, ám fontos lenne hosszú távon vizsgálni, miért nyitottak kevésbé a folyóiratok a nők szövegeire, s ez összefüggésben állhat-e például azzal, hogy nagyobbrészt férfiak (84 százalék) szerkesztik a szépirodalmi lapokat.
