„Úgy kell élni, hogyha kell, tudjunk kosarat fonni, kenyeret sütni”

Van, aki beleszületik a hagyományőrzésbe, más felnőttként jut el oda, hogy szeretné mélyebben megismerni, átélni a régi idők életmódját, kultúráját, vagy akár az életébe beilleszteni olyan szokásokat, melyek által kapcsolódhat az őseihez, a gyökereihez, a természetközelibb létezéshez. Lehet ez lázadás a globalizáció, a digitalizáció ellen, noha nem szükségképpen mond egymásnak ellent e kettő: egy népművészeti egyesületnek is lehet Facebook-oldala, és fűthetünk kályhával egy modern otthonban. Persze ehhez fát is kell vágni, de pillanatok alatt meleget csinál, és az élő tűznek egészen más a hatása, főleg ha az ember kicsit spirituális. Sokan tartják furcsa hóbortnak, magyarkodásnak a hagyományőrzést, és e kétkedést talán úgy lehet eloszlatni, ha megismerünk olyan embereket, akik ezt hitelesen képviselik, őszintén megélik. Mint Borbás Kata, aki péceli otthonában tárta ki előttünk mágikus világát, melyben a népművészet mellett megfér a közösségépítés, a tanítás és a fantasy-regényírás is.

A nemzeti örökség védelme szent - Könyvtári kalandozások Baróthy Zoltánnal

Visszaszámlálás indul. Ezek az Utolsó napok. Baróthy Zoltán regényének fejezetei visszafelé számozódnak, elérve a végkifejletet: egy csatát a nemzeti könyvtár kincseiért a mindent magának akaró hatalom és az örökség megőrzését szívügyként kezelők között. Ám már az összecsapásig vezető út sem leányálom, sok esetben inkább lidércnyomásszerű: a könyvekbe zárt szellemek ugyanis elszabadulnak… A regény és a könyvtár labirintusát a szerzővel beszélgetve jártuk be.

Tündérek, igricek, mókárok - Interjú Puska Veronikával

Az utóbbi években egyre több, a fantasztikum területén alkotó kortárs magyar szerző fordul a magyar folklór és mondavilág irányába, jótékonyan gazdagítva ezzel egy-egy regény világát. Puska Veronika első regényében egy fiatal garabonciás és egy Aranyos Szegeletről származó lány sorsa fonódik össze végzetesen, és miközben ők a megoldást keresik életük problémáira, az olvasók hol Budapest különböző részeit, hol Tokaj környékét, hol pedig az Alföld tájait járják be. A valóság és a varázsvilág közti vándorlás sokak számára ismerős lehet többek közt Vörösmarty és Petőfi műveiből is. A regényíró viszont egy-egy szereplő gazdag nyelvezetének megalkotásához a tájszótárak rejtelmeibe merült alá előszeretettel.  A Vétett út szerzőjével a kezdeti indulás mellett a forrásokról és magyar klasszikusokról is beszélgettünk.

A számítógépes játékok nem csak kiszakítanak minket a valóságunkból, művészeti értékeket is adhatnak az életünkhöz

Művészet-e a számítógépes játék? – ezt a kérdést feszegették nemrég a Szájensz Szeánsz eseményén a budapesti Auróra Közösségi Házban. A játékokat sokan csak szórakoztató terméknek vagy időrablásnak tekintik, miközben nézhetjük azokat kulturális médiumoknak is: a képi világuk lehet olyan igényes, mint egy szerzői filmnek, a zenéjük megállná a helyét kortárs avagy klasszikus zenei albumként, a történetük pedig lehet olyan fordulatos és magával ragadóan drámai, mint egy jól megírt regény.

Kutya-macska barátság - Robert Repino: Mort(e)

Bereczk Imola: Mint a mesében

Amíg ki nem halunk - Kleinheincz Csillával egyéni és közösségi akaratról

Az egyik legsokoldalúbb szereplője a hazai könyvszakmának. Egyszerre szerkesztője és fordítója a hazai és nemzetközi zsánerirodalomnak, miközben íróként maga is tevékenyen bővíti a magyar nyelvű fantasztikum világát. Műveiben előszeretettel nyúl a mítoszokhoz és a magyar folklór elemeihez. Új, Alvilági szövedék című regényében egy a természettel harmóniában élő, növénygondozással foglalkozó közösség áll szemben egy iparosodott, mélyen monoteista városi közösséggel. Kleinheincz Csillával mitológiákról, az egyén és a közösség konfliktusáról, valamint az ökológiai problémák megoldhatóságáról beszélgettünk.

A valóság felszámolódása - Veres Attilával világról, pokolról

Sűrű évet zárt Veres Attila, a kortárs fantasztikus irodalom kiemelkedő alkotója. Idén első magyar szerzőként teljes kötettel debütált az Egyesült Államokban, majd a könyvhétre jelent meg harmadik, novellákból felépülő hibrid regénye A valóság helyreállítása címmel, amely összetettségével jóval túlmutat a fantasztikus és a szépirodalom határain. Decemberben pedig a hazai mozikba került a szerző forgatókönyve alapján készült Átjáróház című film. A Zsoldos-díjas szerzővel külföldi megjelenésekről, valóságábrázolásról, a világ helyreállíthatóságáról, valamint Magyarország jelenlegi állapotáról beszélgettünk.

A mérleg másik oldalán - Moskát Anitával a fikció igazságáról

A kortárs fantasztikus irodalom egyik legizgalmasabb fiatal alkotója. Már első két regényével is jelentős sikereket ért el, de az állat-ember hibrid lényeket szerepeltető harmadik kötet, az Irha és bőr tette igazán ismertté, és ennek eredményeként figyelt fel rá igazán a szépirodalmi szakma is. A könyv elnyerte a rangos Zsoldos Péter-díjat is. Idén jelent meg első novelláskötete – Moskát Anitával ennek kapcsán a fantasztikus irodalomról, a természet jogi szabályozhatóságáról és a háborúkról is beszélgettünk.

Vízhiány és elszigetelődés - Lőrinczy Judit íróval a Tisza kiszáradásáról és a változások előjeleiről

2052 nyarán járunk az aszály sújtotta, halálos szárazviharok ostromolta magyar Alföldön, ahol a már rég kiszáradt Tisza medrét csak tájékozódásra használják a szinte városállamokká szigetelődő települések lakói. A sivatagos táj a betyárok uralma alatt áll. Az orosz–kínai kiberháború, a szabad költözési jog elvétele, a vízfejadagok szigorú bevezetése utáni időkben járunk Lőrinczy Judit regényében, ahol egy kettős gyilkosság ügyében folyik nyomozás – miközben a klímaváltozás következményeként ősi létformák szabadulnak el a Földön, köztük a sírjából feltámadó Attila hun király. Az utolsó tanú szerzőjével beszélgetve a klímaszorongásról és társadalmi szegregációról éppúgy szót ejtettünk, mint az alföldi emberek lelkületéről vagy a betyárromantikáról. 

Trónviszály Havasfelföldön (Tarja Kauppinen: A rendszer ellensége)

Egy könyvespolcon Heidegger és Tolkien - Interjú Keserű József irodalomtörténésszel a fantasyirodalomról

Ahogy az utóbbi időben megváltozott a valóságról, az emberről, a kultúráról, az irodalomról való gondolkodásunk, nem is csoda, hogy a mágikus világokat megjelenítő fantáziairodalmat, a fantasy műfaját is másként látjuk és olvassuk. A Lehetnek sárkányaid is című, frissen megjelent monográfia irodalomtörténész szerzőjével, Keserű Józseffel a világteremtéssel járó kulturális gyakorlatról beszélgettünk.

Matolcsy szerint a magyar felzárkózás receptje a Távol-Keleten keresendő

A jegybank elnöke egy új európai oroszlán csapatot nevelne fel, bármit is jelentsen ez.

Hány iszlám fantasyről tudtunk korábban? – Velkei Zoltán a kortárs fantasztikumról

A science fiction és a fantasy könyvek szerzői sem kizárólag középkorú, heteroszexuális fehér férfiak ma már, hanem nők, feketék, ázsiaiak, leszbikusok, transzneműek – és ez a szereplők szintjén is megjelenik. Az identitáspolitika mellett a menekültkérdés igen, a klímaváltozás alig jelenik meg a művekben. A sci-fi és a fantasy eladott példányszámokban érzékelhető erőviszonya is megváltozott. Trendekről, kísérletekről, a kínaiak előretörésről és a jövőről beszélgettünk Velkei Zoltánnal, az Agave Könyvek kiadóvezetőjével.

Lehet-e a jóért rosszat tenni? - Interjú On Sai sci-fi, fantasy és kalandregény íróval

Két könnyed és szórakoztató űropera, négy galaktikus, 30 ezer bolygó között dúló űrháborúban játszódó kalandregény, egy ifjúsági fantasy, valamint egy sci-fi és fantasy novelláskötet után ősszel ismét egy, a fiatalabb korosztálynak szánt önálló regénnyel, majd kalandregény-sorozatának ötödik kötetével jelentkezik a titokzatos On Sai névre hallgató írónő. Rajongói szerint ő maga a magyar George R. R. Martin, ami a dedikálóasztalai előtt kígyózó sorok hosszúságának fényében akár igaz is lehet.

A Trónok harca kapta a legtöbb Emmy-jelölést

A Trónok harca című fantasy-sorozat kapta a legtöbb, szám szerint 19 jelölést a televíziós produkciók Oscarjaként emlegetett Emmy-díjakra.