"Van még a sodródás..." - Egressy Zoltánnal a felgyorsuló időről

Egressy Zoltán új, Kettesével a lépcsőn című novelláskötetében könnyen magunkra ismerhetünk, mások szemén át tekinthetünk az életre, az életünkre, döbbenhetünk meg a valóság tartogatta meglepetéseken. A József Attila- és Szép Ernő-díjas szerzővel a magyar társadalomról és a szerencséről is beszélgettünk.

Nyáry Krisztián és Alföldi Róbert is nyílt levélben kéri, ne szüntessék meg a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatát

A középiskola igazgatója, aki 2024 októberétől a város fideszes önkormányzati képviselője eldöntött tényként közölte, hogy dráma helyett zenét tanulhatnak majd a diákok. – Teljesen mindegy, hogyan gondolják önök, mert most már így lesz – közölte a háborgó szülőkkel.

„Alapvetően az izgatott, hogy végrehajthatjuk-e egy őrült parancsait”

Cyril Gély francia drámaíró, akinek több darabját is játsszák a Rózsavölgyi Szalonban, úgy véli, a művészeknek, beleértve az írókat, felelősségük, hogy az immoralitást leleplezzék.

Márton Ágnes: Sárkány. Imposztor. Vulkán (Drámarészlet)

Előkerül az öreg tűznyelő régen eltűnt fia. Vagy mégsem ő az, hanem valaki más a múltból? Ha tényleg egy imposztor férkőzik be a családba, mi a szándéka, és sikerül-e beilleszkednie? A Sárkány. Imposztor. Vulkán a tehetség, a rajongás és a féltékenység drámája, a meghiúsult álmoké.

Szemlélődő fura aktivitás - Kárpáti Péter nem tud leállni a mesékkel

Dédapja megmenekül a rendőrök elől, de őt ez a menekülés tizenhat évig fogva tartja. Izgalmas váltásokkal teli a pályája. A mesék rabul ejtik, az improvizációs színház egyik nagymestere. Úgy keveri a mesét a valósággal, mint más a tejet a kávéval. Egy biztos, előbb-utóbb színház lesz mindenből, amihez hozzáér. Az Akárki, az Országalma, A pitbull cselekedetei írójával, a József Attila-díjas Kárpáti Péterrel beszélgettünk.

Belső stand-upból BKV-színmű

Élete első írásával harmadik helyezett lett a drámapályázaton Kisari Szabolcs. Könnyed, mégis sokatmondó írással került a legjobbak közé. A Titkos menetrendben meghatározó szerepet kap a tömegközlekedés – bemutatjuk a Budapest-drámakötet szerzőit. Második rész.

Hazaírt taxidráma: több mint száz év eseményeiből áll össze Trencsényi Katalin műve, az Automaxi

Automaxi címmel verbatim darab készült a fővárosi személyszállítás múltjáról és jelenéről, a szerző, Trencsényi Katalin szerint a taxisok ismerik a legjobban a várost – bemutatjuk a Budapest-drámakötet szerzőit. Első rész.

Város méretű kataklizma - Zemlényi Attila a versbe szedett Miskolcról

Zemlényi Attila és Kabai Lóránt évekkel ezelőtt kezdett el foglalkozni a miskolci Vasgyár, a szebb napokat látott ipari negyed történetével, mely fentről nézve „hatalmas szürke-rozsdás eleven seb lenne” a város területén. A rozsdatemetőben tett rendszeres látogatások során a szépen gyarapodó hexameterekből született meg végül a Vasgyári eclogák – A Beteg Kisfiú legendája című négykezes textúra. A darab a Miskolci Nemzeti Színház bicentenáriumi drámapályázatán első díjat nyert 2022-ben. Kabai Lóránt azonban sajnálatos módon már nem érhette meg a kötet megjelenését. Zemlényi Attilával az iparnegyed története és a mű megszületése mellett a helyi lakosok emlékezetéről, és a gyárhoz szorosan kapcsolódó rejtélyes balesetről is beszélgettünk. 

Nyolc dráma keres színházat

Tömegközlekedés, szabóműhely, lakhatási problémák és a jövő fővárosa – megjelent Budapest ünnepi drámakötete.

Drámai kockázatvállalás, vagy minden rendben?

Minél nagyobb a baj körülöttünk, annál pezsgőbb, élőbb a színház, tartja a mondás. Jelenünk társadalmi problémái a kortárs drámaszerzőink által írt színdarabokban tükröződnek talán a legközvetlenebb módon. De vajon kíváncsian néz e „tükörbe” a színházlátogató közönség? Van-e nézői érdeklődés és igény a kortárs darabokra? Egyáltalán, milyen lehetőség van színpadra, repertoárba kerülésüknek? Színházbeli bemutatásuk rizikófaktoráról színházigazgatókat, társulatvezetőket kérdeztünk. Körkép.

Márton Ágnes: Pingvin és sas

A Jövő-Kép Irodalmi Fesztivál drámapályázatának nyertes egyfelvonásos darabjából

Friss drámakötet, mindenkit érintő témák

Csupán két rövid dráma szövege hangzott el, a feminizmus volt a hívószó, mégis rengeteg minden előkerült Fiatal Drámaírók Háza pódiumbeszélgetésén a Kelet Kávézóban. 

Ott sülünk egy tepsiben - Egy sztárpúp csillogásáról Fekete Ádámmal

Dramaturg, színész, drámaíró – stand upos beszédkészséggel. A szomorúságot törhetetlennek mutatja, de mindig humorba burkolja. Autobiografikus színházi munkái költőiek és filmszerűek. Nemrég mutatták be új darabját az Örkény Színházban, a Hat medúza egy tepsibent maga rendezte is. Jelenleg egy önelemző regényt ír fizikai fájdalomról, rehabilitációról, apává válás vagy apává nem válásról. Minderről Fekete Ádámmal beszélgettünk, de a David Bowie-púp, a pozitív diszkrimináció és a Tajgetosz Show is szóba került.

„Ajándékot oszt, munkát kínál” – Varsányi Annával Az eprésző kislányról

Egész életében színházban akart dolgozni. Angol–olasz szakot, majd divattervezést végzett. Dramaturg lett a Szegedi Nemzeti Színházban, de jelmezt és díszletet is tervez. És drámát ír, körülbelül húszat ez idáig. Most egyiket Alföldi Róbert megrendezte a Budaörsi Latinovits Színházban. Az eprésző kislány szórakoztató látlelet a birkaságról, a hatalommal való viszonyról. Mert nem a polgármester bűne a legnagyobb itt, hanem ahogy a környezete szemet huny fölötte és tűri keresztapaságát. A darab szerzőjével, Varsányi Annával beszélgettünk.

Márton Ágnes: Személyi edzőm, Johnny Depp (drámarészlet)

Művészet, politika… (Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Vízkereszti Gritti)

Függésből szenvedélybe (Szűcs Zoltán: Megálló és más színdarabok)

Legéndy Jácint versei

"újabb pincerend- / szeren keresztül suhanhatsz / mint őskeresztény hívő az / underground járatokban"

Idegen udvarba tévedt magyar főúr - Győrei Zsolttal a Hamlearről

Szerdánként összeül a két gyerekkori barát, és műhelyükben közös életművet kalapálnak. Ők, Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba, a Pitymalló Kesely, amely – ahogy mondják – régi korok művein lakmározik. Nem állnak haptákban a tabuk előtt, céljuk a konvenciók feje tetejére állítása, amit most a Hamlearjükkel is bizonyítanak. Ebben a Hamletet vonják össze a Lear királlyal és a Bánk bánnal. A könyvalakban is megjelent mű szerzőpárosának felével, Győrei Zsolttal (jobbra) beszélgettünk.

Jósnők és zombik neszezése (Isten, haza, család; Káli holtak)

Álmoktól a pofonokig - Nyitás a kortársak felé

„A mai magyar drámaírók a kortárs színházi intézményrendszertől valóban nincsenek elkényeztetve… Mert kockázatot jelentenek… A színházak vezetősége úgy gondolja: a klasszikusokra biztosan beül a közönség. Viszont – az a közvélekedés – élő magyar írók drámáit a nézők nem tudják hová tenni” – nyilatkozta nem is olyan rég lapunknak Márton László (l. Nyitott mondat, 2021. szeptember 24.). Kényeztetésről még nincs szó, ám talán változni látszik a helyzet – az idei évadot tekintve biztosan. Mintha a színházak nyitnának mind a magyar, mind a külföldi kortárs drámákra. Mind a budapesti, mind a vidéki színjátszóhelyeken. Úgy tűnik, nagyobb lett a kíváncsiság a saját, a „mi” történeteinkre és arra, hogy a történetmesélők miként reflektálnak a ma valóságára, s abból mit és hogyan emelnek ki belőle. Ezúttal a budapesti szcénát szemléztük.

Vagy radikálisan érdemes írni, vagy sehogy - Márton Lászlóval a Bátor csikóról

Huszonhét év után jelentkezett új drámakötettel. Novelláinak, regényeinek és esszéinek, nem utolsósorban fordításainak nagyon pozitív visszhangja volt, drámaíróként azonban nem tartja sikeresnek pályáját, mégis – sokunk örömére – rendre visszatér e műnemhez. A Bátor csikó című kötet olvasása közben az embernek sokszor az az érzése, mintha magát a szerzőt is mulattatta volna megírása. Jelenleg három drámán dolgozik: a Trisztán és Izolda két színpadi (báb és élőszereplős) változatát szeretné egyesíteni, de a Laurin rózsakertje című elbeszélő költemény és a Nibelung-ének kétestés színpadi változatát is írja. Szeptember 21-én volt a magyar dráma napja – egyik jeles képviselőjével, Márton Lászlóval beszélgettünk.

Szűcs Zoltán: Térközben (Részlet a monodrámából)

Zúdulás - Interjú Kellerwessel Klausszal

Álmában II. Lipót belga király végzett vele; soha nem járt Salgótarjánban, de mindent tud róla; újabban a 2020-as bejrúti robbanás drámája kísérti – a siker kapujában álló, kissé megfáradt, de rendületlen alkotásvággyal bíró Kellerwessel Klaust A 77 fejű herceg éneke című, első kötete megjelenése apropóján kérdeztük.

Félúton színház és a film között

Több teátrum hirdetett karanténdráma pályázatot. A tapasztalatokról kérdeztük Török Tamara és Deres Péter dramaturgokat.

O. Horváth Sári: Vagy nem lenni (drámarészlet)

A háromszoros Vilmos-díjas szerző eddig még sehol meg nem jelent drámája a szintén díjnyertes egyfelvonásos, a Lenni vagy nem testvérdrámája, ami a férfiak oldaláról mutatja meg a gyerekvállalás kérdéskörét.

Drámai hangulatkeltés – karantén előtt és után

A két karantén közötti időszakban már érzékelhető volt, hogy tovább szaporodtak a színházak kínálatában a kortárs szerzők művei és a klasszikusok jelenre áthangolt átiratai. A mindennapjainkra való közvetlen reflektálás igénye, úgy tűnik, megnőtt. A drámaírás amúgy is releváns és kreatív válasznak bizonyult a minket körülvevő krízisre. E válaszokat motiválták a különféle drámapályázatok (a TRIP és Litera közös pályázata, a Katona K:ortárs). Mindemellett a társadalomkritikus darabok aránya is tovább nőtt, a legváltozatosabb műfajokban: legyen az szatíra, abszurd, musical, vígjáték vagy épp revü.

Igény a katarzisra

Bár a veszélyhelyzetnek már vége, a karanténdráma-verseny még egyre dübörög. Így időről időre újból szembesülhetünk, milyen volt bezárva, egymástól elzárva, félelemben élni. Ám közben most jól szórakozunk (is). Az egyfelvonásosok hol abszurdba hajlanak, hol posztapokaliptikus szatírába, hol párkapcsolati viadalba vagy épp meseparódiába.

Háy János: Vers, ballada, eposz, görög dráma, regény

Kalla Éva: A cé - Drámarészlet