Nem a művészet az, amitől szétesel: minden mozog körülöttünk, minden villódzik, minden rohadt hangos és harsány

Gresa Márton képzőművész az operációs rendszerek és internet képi világából merít: a művei is olyan érzést keltenek, mintha azokat a világháló bugyraiból hozta volna fel. Nála megfér a fikció és a valóság, a pixeles és a tűéles kép, a Windows és az MS-DOS, a lényeg csupán, hogy a régi és új motívumok megérintsék a nézőt.

Sinkó Melinda: Köldökzsinór

„Ha nincs figyelem, nincs semmi” – Az okostelefon ott van a babakocsikban, már a legkisebbeknél is megjelenhet a virtuális autizmus

A kütyük káros hatása a gyerekekre friss probléma, Nyugaton persze már a 2000-es évek óta kutatják számos vetületből, a pszichológusok például régóta figyelmeztetnek a dopaminfüggőség és az indulatkezelési problémák kialakulására, a figyelem elvesztésére. A WHO ajánlása szerint digitális eszközt – és ebbe minden monitor, a tévé is beletartozik – 24 hónapos korig egyáltalán ne használjunk a gyerekek közelében (korábban ebben megengedőbbek voltak, aztán korrigáltak), 5 éves korig több részletre bontva napi 1 óra képernyőidőt engedélyezhetünk, a kamaszok esetében pedig napi 2 órát – ehhez képest ők akár napi 8-9 órát is eltölthetnek képernyő előtt. Az okostelefon ott van a babakocsikban, a monitorok mindenütt körülvesznek, már a legkisebbeknél is megjelenhet a „virtuális autizmus" vagy a „virtuális hiperaktivitás" – amikor a túlzott eszközhasználat miatt szélsőséges magatartásminták mutatkoznak –, a kiskamaszokat rászabadítani az internetre pedig olyan, mintha elengednénk őket egy nyolcsávos autópályán. Peternák Magdolna gyógypedagógus, logopédus szerint a jövőben remélhetőleg lesznek kisebb-nagyobb korlátozások a gyerekek digitáliseszköz-használatára, de a gyakorlatban már most azt látják, hatalmas a baj, nincs feltétlenül idő kivárni a reprezentatív kutatásokat, amelyek majd beigazolják, milyen rövid és hosszú távú károkat okoz a kicsikben a digitalizált környezet.

Az ENSZ kampányt indított a hazugságok és a koronavírus terjedése ellen (videó)

A kezdeményezés arra ösztökéli az internetezőket, hogy fontolják meg, gondolják át, milyen információkat osztanak meg.

Nem látják a fától az erdőt a sokat „kütyüző” gyerekek

A digitális eszközök használata megváltoztatja a világlátásunkat, a gyerekekét különösen. Az ELTE pszichológusai szerint ez nem baj, de lehet, hogy másfajta tanítási módszerre és tananyagra lesz szükség.

Miért nem szeretem Ms. Digit?

Tizenkilencezren jelentkeztek egy digitális elvonókúrára

A mobiltelefon és más műszaki cikkek hiányának egészségre gyakorolt hatását kutatják egy olaszországi alpesi turistaházban.

Forgács Imre: Az igazi kihívások

A bárki által formálható és senki által nem ellenőrzött közösségi média a liberális demokrácia és az Unió alapértékeit veszélyezteti.

MARABU RAJZA

Kína új társasjátéka (Nagy minta a jövő digitális diktatúráinak)

A politikai rendszerek mindig igyekeznek hol publikus, hol nyilvános listákat készíteni az alattvalóikról és szankcionálni a nemkívánatos viselkedést, ám idáig nem állt készen a technológia arra, hogy ezeket az információkat központosítsák és folyamatosan frissítsék.

A harmadik út

Alexandra Borchardt írása a Newsmavens.com számára.

Adataink a digitális káoszban

Új, digitalizált világunkat az „elektronikus” zűrzavar, megszámlálhatatlan alkalmazás és hatalmas adatmennyiség jellemzi. A Kaspersky Lab a Toluna kutató vállalattal közösen világszerte 17 országban összesen 16 ezer 16 év feletti felhasználó részvételével készített online kutatást, hogy felmérje az emberek hozzáállását a készülékeiken tárolt adataikhoz.

A titkosszolgálatok kiaknázzák a digitális világ adta lehetőségeket

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang