Oroszország;Magyarország;energiafüggőség;

Képünk illusztráció.

Jól keresnek a NER-hez köthető körök az orosz kőolajon, a függőséget semmi sem indokolja

Csehország már levált az orosz energiáról, ott 18 százalékkal olcsóbb az üzemanyag.

Magyarország 2025-ben tovább erősítette nyersolaj-függőségét Oroszországtól: az orosz eredetű szállítás már a teljes import több mint 92 százalékát adja, miközben ez az arány Ukrajna 2022-es orosz invázióját megelőzően 61 százalék volt, annak ellenére, hogy rendelkezésre állnak működőképes alternatívák - idézi a 24 a Center for the Study of Democracy (CSD) nevű kutatóintézet elemzését.

A Népszava gyakorlatilag a 2021-es új magyar-orosz földgázszerződés óta folyamatosan cikkezik erről. 

Az Elvágni a köteléket: az orosz olajellátás Közép-Európában nem elengedhetetlen című tanulmány következtetése szerint a kialakult függőség nem technikai akadályokból vagy gazdasági kényszerből fakad, hanem politikai és kereskedelmi döntések következménye, amelyek továbbra is jelentős bevételekhez juttatják a Kremlt. A tanulmány rögzíti: e döntések következtében az ország gyakorlatilag egyetlen beszállítótól vált szinte teljes mértékben függővé. Az elmozdulást nem a nyersolaj iránti kereslet bővülése és nem is átmeneti ellátási zavarok idézték elő. Ugyanebben az időszakban Magyarország teljes nyersolajimportja visszaesett, a 2024-es 4,53 millió tonnáról 2025-re 3,96 millió tonnára, ami arra utal, hogy a kisebb összmennyiséget szinte teljes egészében a növekvő orosz kőolajellátás váltotta ki.

Az Energia- és Tiszta Levegő Kutatóközpont (CREA) európai-orosz politikai és energiaelemzési csoportjának vezetője szerint a rendelkezésre álló adatok nem igazolják azt az állítást, hogy a horvát kőolajvezeték-üzemeltető túlzottan magas díjakat számolna fel a Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaságnak (MOL). Isaac Levit hozzátette, hogy amennyiben a nem orosz olaj Horvátországon keresztül érkezik, a tranzitdíj csaknem fele annak az összegnek, amelyet Magyarország az orosz nyersolaj Ukrajnán át történő szállításáért fizet.

Bár a Mol vezetői az elmúlt években többször azt hangsúlyozták, hogy az Adria-vezetéken keresztüli diverzifikáció a túlzott tranzitdíjak miatt kereskedelmi szempontból megfizethetetlen. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az Adria-vezetéken behozott nem orosz nyersolaj tranzitdíja alacsonyabb volt, mint a Barátság rendszeren érkező orosz nyersolaj esetében alkalmazott díj, miközben a Barátság útvonala az ukrajnai háborús övezeten halad át, ami jelentős geopolitikai és működési kockázatot jelent.

A CSD az Eurostat adatai alapján megállapította, hogy 2024-ben Magyarország havonta átlagosan 12,22 euró per tonna tranzitdíjat fizetett az Adria-csővezetéken keresztül importált nem orosz nyersolaj után, ami 1,6 százalékos felárat jelent a horvátországi Omišalj importterminál díja és a Magyarországon fizetett végfelhasználói ár között.

Ezzel szemben a 2024-ben a Barátság vezetéken szállított orosz nyersolaj tonnánként 21 euróba került a magyarországi és szlovákiai végfelhasználók számára történő továbbításkor, ami átlagosan 4,5 százalékos felárnak felel meg. A Belaruszon keresztül továbbított orosz nyersolaj a becslések szerint 10,4 millió euró tranzitbevételt eredményezett, mivel az exportőrök tonnánként 2,16 eurót fizettek a belarusz állami üzemeltetőknek. Ez a Magyarországra érkező orosz nyersolaj árán belül további 0,46 százalékos felárat jelentett. Az Adria-kőolajvezetéken érkező nem orosz nyersolajhoz kapcsolódó tranzitdíjak ezzel szemben számottevően alacsonyabbak.

A Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak irányuló olaj- és gázértékesítés 2022 óta több mint 13 milliárd euró adóbevételt biztosított a Putyin-rezsim számára. A becslések szerint 2025-ben Magyarország importja havonta 85,8 millió euró bevételt jelentett Oroszországnak a kőolaja után. A CSD kutatói szerint a heti átlagos adózás előtti üzemanyagárak Magyarországon 18 százalékkal meghaladták a szomszéd Csehország szintjét, amely már betiltotta az orosz kőolajimportot. Az orosz kőolajhoz kapcsolódó árkedvezményből fakadó gazdasági előny döntően a magyar energiaóriásnál, a százhalombattai és a pozsonyi olajfinomítót is fenntartó Molnál jelentkezett. A társaság működési bevétele 30 százalékkal nőtt az orosz-ukrán háború kezdete előtti szinthez viszonyítva, miközben az Orbán Viktor miniszterelnökhöz köthető három alapítvány – MOL-Új Európa Alapítvány (10,49%), a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (10,00%) és a  Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (10,00%) – a Mol részvényeinek 30,49 százalékát birtokolja, így ez az extraprofit Magyarország néhány legbefolyásosabb állami hálózatához került

Az intézet megállapítása szerint nem támasztják alá bizonyítékok azokat az érveket, amelyek a diverzifikációt az üzemanyagárak emelkedésével vagy ellátási zavarokkal hozzák összefüggésbe. A finomító műszakilag alkalmasak nem orosz nyersolaj feldolgozására, és erre korábban is volt példa fennakadások nélkül. Bulgária és Csehország, amelyek 2024-ben, illetve 2025-ben szüntették meg az orosz kőolajkitettséget, nem tapasztaltak ellátási sokkot, és az Európai Unión belül az egyik legalacsonyabb üzemanyagárakat alkalmazzák.

Az év eleji bérletidíj-emelkedés tempója olyan alacsony volt, mint 2021-ben a koronavírus-járvány kellős közepén.