Az orosz partnernek való kitettségből fakadó kockázat kivédése nemcsak Magyarország, de a régió érdeke is – erre figyelmeztet az Energiaügyi Minisztérium egyik háttéranyaga az Economx beszámolója szerint.
Az Energiaügyi Minisztérium aktualizált Nemzeti Energia- és Klímatervében ugyanis az szerepel, hogy Magyarország energiaellátásában továbbra is meghatározó az import magas részaránya, „ez pedig ellátásbiztonsági- és árkockázatokat hordozhat magában, melyek bekövetkezési valószínűsége a közelmúlt geopolitikai fejleményeinek következtében felerősödött”.
Ezért a terv készítői szerint kiemelt fontosságú az ország önellátási képességének erősítése, valamint energiaellátásának forrás- és útvonaldiverzifikációja. Megjegyzik, az ellátási kockázatok bekövetkezésének megelőzése, illetve kezelése érdekében eddig is jelentős előrelépések történtek – elsősorban a hálózatok nemzetközi összeköttetéseinek kiépítése terén –, de további feladatok állnak Magyarország előtt az energiafüggetlenség erősítése, az importfüggőség mérséklése, az energiarendszerek rugalmasságának növelése, és egy diverzifikáltabb ellátási portfólió kialakítása terén.
A tárca szerint a magyar gazdaság nagymértékben függ a kőolajtól és a földgáztól. A végsőenergia-felhasználás körülbelül 66 százalékát (több mint 500 PJ-t) ezen energiahordozók teszik ki, nagyjából azonos arányban, mely fosszilis energiafüggőség mellé 84-87 százalékos importkitettség is társul. Mint írják, a megváltozott geopolitikai helyzetben a kőolajellátás biztonságára nagyobb hangsúlyt szükséges helyezni.
Az ország regionális kőolajtermék-ellátási funkciója miatt, az importfüggőségből eredő kockázatok kezelése, a kőolajellátás diverzifikálása, ezáltal a domináns beszállítónak – jelenleg az orosz partnernek – való kitettségből fakadó kockázat kivédése nemcsak Magyarország, de a régió érdeke is
– áll a jelentésben.
Az importkitettség csökkentésének szükségessége a földgáz esetében is nyilvánvaló, tekintettel arra, hogy a hazai földgázkitermelés a fogyasztás mindössze 15 százalékát fedezi, és a fennmaradó részét egy importforrás – Oroszország – biztosítja. A földgázkitettség kockázatait kezelendő, az alternatív források elérhetőségének megteremtése a cél, így a földgázfogyasztás visszafogása – az energiahatékonyság és a megújulók használatának növelésével –, valamint a belföldi kitermelés lehetőség szerinti fokozása. A fennmaradó importigényt a lehető legdiverzifikáltabb forrásból és útvonalon szükséges biztosítani.
Nem éri meg az orosz földgáz, Magyarország számára egyre kockázatosabb és drágább a keleti energiabeszerzés