A magyarok 62 százaléka kockázatosnak tartja Magyarország függőségét az orosz energiahordozóktól, 44 százaléknyian kifejezetten nagynak érzi a gondot – számolt be az Energiaklub az IDEA Intézet 2025 novemberében végzett, ország felnőtt népességére nézve reprezentatív felmérésének eredményéről.
E szerint teljes népesség 78 százaléka ismeri az orosz függőség tényét. A felnőttek 66 százaléka Magyarország energiaellátása szempontjából az egyoldalúság csökkentését és a beszerzési sokszínűség fokozását tartja legfontosabbnak. 48 százalékuk, vagyis a lakosság csaknem fele az orosz függőség csökkentése érdekében akár egy jelképes összeggel többet is hajlandó fizetni az energiáért.
Nem éri meg az orosz földgáz, Magyarország számára egyre kockázatosabb és drágább a keleti energiabeszerzésA felnőtt népesség a beszerzésben leginkább „baráti” és közeli államokhoz fordulna. Ez ügyben a lengyelek és a csehek előtt 58 százalékkal győztek a horvátok. (Megjegyzendő: az Orbán-kormány mostanság épp Zágrábbal folytat éles, főképp energetikai tárgyú szakmai-politikai vitákat.) Bár fizikailag a németek, norvégok, románok, franciák és törökök sincsen messze, a válaszadók zöme szerint érdekeik már nem teljesen illeszkednek. Míg az Egyesült Államok esetében inkább a távolság a gond, az ukránok, az azeriek, az oroszok és a kínaiak értékeit-érdekeit már távolabbinak érzik. 54 százalék a megújuló energiaforrások hasznosítását is fejlesztené. Jóllehet az atomenergia további alkalmazását csak 28 százalék szorgalmazza, a témára fogékony megkérdezettek nyitottabbak a nukleáris megoldás iránt.
Nem Vlagyimir Putyin adja legolcsóbban a földgázt, a csehek és a horvátok két hónapja is kevesebbért kaptákEzerforintos benzinnel riogat az Orbán-kormány, miközben a valódi kockázatot a saját politikája okozzaAz IDEA-felmérésben az energetikai kérdéseket a felnőtt népesség csaknem egyharmada (30 százalék) sorolta az ország három legfontosabb kihívása közé. E csoport fele az energiaellátást, a másik pedig az orosz energiafüggőséget tartja kiemelt kihívásnak. Előbbi véleményt elsősorban kormánypárti, utóbbit pedig főképp ellenzéki szavazók vallották magukénak.
2023-ban a kőolaj 70, a földgáz pedig 62 százalékban került Oroszországból hozzánk – szögezi le a felmérés kapcsán az Energiaklub Szakpolitikai Intézet. A Paksi Atomerőmű fűtőelemét is figyelembe véve a közvetlen felhasználás 57 százaléka származott orosz energiahordozókból. Mivel 2050-re EU-szerte az éghajlatváltozást előidéző kibocsátásokat gyakorlatilag meg kell szüntetni, e kitettségen az intézet sürgősen változtatna. Magyarországon a napenergia-beruházások folytatása mellett azok legalább felét kitevő szél- és tárolási megoldásokat, illetve a felhasználási hatékonyságjavítási programokat szorgalmaznak.
Vizsgálják, milyen hatásokkal jár, ha teljesen leválik az orosz energiáról az Európai UnióAz IDEA Intézet a kutatás adatait 2025. október 31. és 2025. november 7-e között vette fel 1500 fő körében végzett online kérdőív formájában. A vizsgálat az ország felnőtt népességére iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió tekintetében reprezentatív.
Kormánypárti ellentanulmány
A Századvég által szeptemberben megkérdezettek 67 százaléka inkább nem támogatja az orosz energiahordozók azonnali, teljes, jövő év eleji betiltását – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet a kormányközeli kutatóintézet szintén tegnapi felmérésére. A közlés ezen túlmenően a Fidesz-propaganda jórészt tényszerűen cáfolt Unió-ellenes riogatásait idézi.
