Országgyűlés;gazdasági bizottság;magyar gazdaság;német gazdaság;magyarázkodás;Nagy Márton;miniszteri meghallgatás;

Nagy Márton az Országgyűlés gazdasági bizottságának meghallgatásán november 27-én

„A nulla kétszerese is nulla” – Nagy Márton szerint a magyar gazdaság fő baja az, hogy a német is stagnál

A nemzetgazdasági miniszter szerint, ha béke lesz a szomszédunkban, a gazdasági biztonság is ránk köszönt egyszer, de ettől függetlenül szerinte jövőre – ahogy tavaly is ígérte, de nem vált be – jobb lesz.

Nem a német gazdasági miniszter vagyok, hanem a magyar – idézte a 444, mit mondott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kvázi saját maga finomhangolásaként csütörtökön az a parlament gazdasági bizottságának ülésén. A tárcavezető az éves meghallgatásán előzőleg hosszasan ecsetelte, hogy szerinte a magyar gazdaság 2025-ös teljesítményéről szóló beszámolójának fókuszában ugyanis addig – akárcsak tavaly – legalább annyira a német gazdaság problémái álltak, mint a magyar gazdaságé. Kivetítette ugyanis azt az ábrát, hogy 2000-től 2024-ig a magyar gazdaság 2,2-szer gyorsabban nőtt, mint a német – és 1,7-szer gyorsabban, mint az uniós átlag –, csakhogy a német gazdaság évek óta recesszióban van, stagnál.

Amikor a német gazdaság nullával nő, és mi kétszer olyan gyorsan, akkor az szintén nulla – magyarázta Nagy Márton, hogy lényegében miért nem mentünk előre. Nagy ugyanis egy éve sikereket, 4 százalék körüli gazdasági növekedést jósolt, amiből mára néhány tized százalék lett, és a kormány most 0,5 százalék körüli GDP-bővülésre számít, ami elemzők szerint már ez is optimista várakozás. – Alapvetően minden egyes évben hiszünk abban, hogy abban az évben béke lesz a szomszédunkban, és a béke következtében ki fog alakulni a fizikai biztonság mellett egy gazdasági biztonság is. Magyarország egy kicsi, nyitott gazdaság, erősen integrált az EU-val, Németországgal”, és a német gazdaság három éve recesszióban van, de az EU is komoly versenyképességi problémákkal küzd, illetve a 15 százalékos amerikai védővámok elfogadásával egy rossz vámmegállapodást kötött – fogta a korábbi jóslatainak kudarcát másra. 

 

Arra számítunk, hogy a negyedik negyedévben már magasabb pályára kerülhet a GDP. Idén is a fogyasztás hajtja a gazdaságot, ami 5 százalékkal nő – miközben a GDP alig emelkedik –, és a GDP-hez 1,8-2 százalékkal járul hozzá – hangzik a mostani jóslat, kiegészítve azzal, hogy a miniszter szerint 2026 közepétől már a beruházások is erősíthetik a növekedést. Ennek alapján  3,6 százalékos nyugdíjemelést, és 3 százalék körüli GDP-növekedést vázolt, a hiányt pedig idén 1,1 százalékra, jövőre 1,2 százalékra várja, és nem számít a GDP-arányos államadósság 73,5 százalékos szintjének romlásár2d2awce

A képviselői kérdések sorában a kormánypárti Szatmáry Kristóf gazdaságpolitikai sikereket vizionált, meg Tisza-adót, de az ellenzéki politikusok közült Tordai Bence véletlenszám-generátort ajánlott a gazdaságpolitikai előrejelzések pontosításához, Z. Kárpát Dániel a magyar gazdaság gyarmati státuszát, az infláció által felzabált családi adókedvezményeket és a lakhatási válságot emlegette. Dávid Ferenc, a DK-s bizottsági alelnök Magyarország az elmúlt három évben bebizonyította, hogy az uniós források nélkül képtelen előrelépni. Nagy Márton szokásos módon kioktatta a kétkedőket, tiszázott egyet az indexes álhírekre hivatkozva. A miniszter szerint órákon belül megszületik a megállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról a munkaadók és munkavállalók között, és világossá tette, hogy az Orbán-kormány elzárkózik a bérlakásprogramoktól, mert ők a tulajdonban hisznek.

Nem érdekel bennünket a piaci helyzet, ami teljesen bizonytalan, ahhoz nem lehet alkalmazkodni – mondta az Aleksandar Vučićtyal tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő.