Az Orbán-kormány nem tudja tartani sem az idei, sem a jövő éviköltségvetési hiánycélt a vártnál lassabb gazdasági növekedés miatt – erről még hétfő délután beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, egy háttérbeszélgetésen, amiről egységesen kedd reggel számolt be több portál. (A Népszava nem kapott meghívott a miniszteri tájékoztatóra). A Portfolio, a VG és a Telex beszámolója szerint államháztartás 2025-ös és 2026-os GDP-arányos hiányát is 5 százalékra emeli a kabinet.
Ez a második alkalom, hogy emelni kell a 2025-ös költségvetési hiánycélt, úgy, a 2026-os költségvetés pedig még életbe sem lépett, de már láthatóan megbukott. Az ok a lassabb gazdasági növekedés, az Orbán-kormány is belátta, hogy idén fél százaléknál nem lesz nagyobb növekedés, míg a jövő évi GDP-prognózist 3,1 százalékra mérsékleték, a korábban várt 4,1 százalékkal szemben. Meg kell jegyezni, hogy a 2026-ra a kormány által várt 3,1 százalék még mindig a túlzó, a független elemzők szerint jó esetben 2,5-3 százalékos sávban lehet számítani, ám a kormány épp ezekkel az intézkedésekkel ássa alá még ezt a visszafogott bővülést is.
- Így már érthető, hogy miért volt szükség az amerikai pénzügyi védőhálóra, az államháztartás helyzete ugyanis nem indokolta – mondta lapunknak Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója a miniszteri bejelentések után. A közgazdász szerint eddig nem volt semmi nyoma egyetlen hivatalos nyilatkozatban és dokumentumban sem, hogy idén és 2026-ban is a GDP 5 százalékára rúg majd a hiány, ezért mindenképp meglepő a bejelentés. - Ha a hitelminősítők szembesülnek az 5 százalékra emelkedő és ott stagnáló hiánycéllal, még az is elképzelhető, hogy bóvliba vágják a magyar állam hitelminősítését – vélekedett.
Nagy Márton bejelentette, hogy a vártnál rosszabb gazdasági mutatók miatt emelik a jövő évi hiánycélt és a bankadót isKét kézzel szórta a pénzt az Orbán-kormány, a tavalyi költségvetésben 1163 milliárd forintnyi olyan kiadást lehet azonosítani, amely pazarlásnak minősíthetőAmi az osztogatást illeti, az Orbán-kormány teljesíti az ígéreteit legalább a 2026-os választásig, így nincs szó - egyelőre - a két- és háromgyermekes anyák adómentességének felfüggesztéséről, béremelések, extrajuttatások kifizetésének elhalasztásáról és a nyugdíjasok is megkapják a 14. havi nyugdíj egynegyed részét, vagyis a plusz egyheti ellátást még a megméretés előtt. Az osztogatás miatt a kabinet nem tudja, nem akarja csökkenteni a költségvetési hiányát, így az államadósság is várhatóan stagnál vagy növekszik. Nagy Márton arról beszélt, hogy azért pont 5 százalékon tartják a hiányt, mert még így elkerülhető az Európai Unió által indítandó túlzottdeficit-eljárás.
Palócz Éva mindezek alapján kijelentette: a kormánynak nincsenek gazdaságpolitikai céljai, a gazdasági észszerűséget alárendeli a politikai megfontolásoknak. Hozzátette: az országnak az lenne az érdeke, hogy az államadósság növekedését megállítsák, ehhez takarékosságra és az inflációval szembeni fellépésre lenne szükség. Most nem erről van szó, mert az osztogatás egyszerre növeli a hiányt és az államadósságot, és ösztönzőleg hat az inflációra is.
A probléma ezzel a hozzáállással az, hogy elég még egy kisebb hiba, és a hiány átlépi az öt százalékot.
Sőt, az Orbán-kormánytól független elemzők szerint a 2026-os évben inkább 5-6 százalékos hiány várható, vagyis a választások után hatalomra kerülő kormánynak rögtön a kiigazító intézkedésekkel kell kezdenie. A pénzforgalmi hiány így az idén már egyszer megemelt 4774 milliárd forintról 5055 milliárd forintra emelkedik tovább, és a 2026-os eredeti 4218 milliárd forintos pénzforgalmi hiányterv 5445 milliárd forintra emelkedik.
A kabinet azért igyekszik kiigazító intézkedéseket tenni: a még életbe sem lépett 2026-os költségvetésben 400 milliárd forint értékben. Egyrészt zárolnak egy 192 milliárdos általános tartalékot, vagyis
az előre nem látható kiadásokra egy fillér nem marad, ami némileg megkérdőjelezi az intézkedés hatékonyságát.
Ezen túl tovább emelik a bankadót, ez 185 milliárd forint nem tervezett extra bevételt jelent, így a bankoktól jövőre 360 milliárd forintnyi adót szednek be. Erre elvileg fedezetet nyújt a bankszektor nyeresége, de az elmúlt években a bankadó emelését részben a lakossági és vállalati ügyfelek fizették meg részint kamatokon keresztül nagyobb részben pedig az elemelkedő bankolási díjak formájában.
A magasabb hiány miatt extra hitelfelvételre is készül az Orbán-kormány, a VG arról írt, hogy az év elején újabb, korábban nem tervezett devizakötvény-kibocsátásra kerül sor. Ez a kitétel új megvilágításba helyezi azt az amerikai pénzügyi védőpajzsot, mentőcsomagot, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök a washingtoni tárgyalásai után tett bejelentést. Ennek kapcsán Nagy Márton arról beszélt, hogy a kormány amerikai hiteleket készül felvenni, igaz a tárgyalások még kezdeti szakaszban vannak.
Véletlenül sem megszorításnak fogják hívni, de az Orbán-kormány a 2026-os választás után adókat hozna vissza, szó lehet az árrésstop kivezetéséről isMég maga az Orbán-kormány sem tudja, hogy mit jelent majd az Egyesült Államoktól kapott pénzügyi védőpajzsAz Orbán-kormány láthatóan teljes mértékben 2026-os választás megnyerésének rendelte alá a költségvetési és gazdaságpolitikát. Ebből szempontból 2022-es forgatókönyv látszik ismétlődni: a megméretés előtt akkor is 3000-4000 milliárd forintnyi pluszpénzt pumpáltak a gazdaságba (ennek a felelőse is már Nagy Márton volt), amit a utána szorzás és adóemelés formájában visszavett.
Magyarország gazdasága a többi között ezért sem tudott növekedni az elmúlt három év alatt, mert máig sem tudott felocsúdni a 2022-es gazdasági sokkból
2022-ban ráadásul egy nagyon erőteljes inflációs sokk is zúdult az európai gazdaságokra, aminek fő, de nem az egyetlen oka az orosz-ukrán háború miatt elszálló európia energiaár volt. Most ilyen mértékű inflációs sokk nem fenyegeti a magyar gazdaságot, de az borítékolható, hogy a 2026-os választás után jelentősen megugranak a fogyasztói árak. A kormány ugyanis 2026 júliusában emeli a jövedéki adót mértékét mintegy 4 százalékkal, ekkor várható az árrésstopok kivezetése is – és további költségvetési kiigazító intézkedésekre lesz szükség a magasabb hiány és az Orbán-kormány által várt 3,1 százaléknál alacsonyabb gazdasági növekedés miatt.
Palócz Éva szerint ugyan nem várható, hogy a 2022-höz hasonló inflációs sokk induljon meg, de az osztogatások, a jövedéki adó, a bankadó emelése – amit végső soron az ügyfelek fizetnek meg –, valamint az árrésstopok kivezetése miatt a választások után várhatóan megugrik az infláció. - Azt eddig is tudtuk, hogy a választások után – bárki is fog nyerni – konszolidálni kell a költségvetést, bár megvallom, én ennek a forrásait nem látom sem a kiadási, sem a bevételi oldalon. Ezermilliárdos nagyságrendekről beszélünk, ezt nem lehet összevetni a 180 milliárd forintos bankadó-emeléssel. A választások után amúgy sem szoktak osztogatni, de ha ilyen ütemben folytatódik az eladósodás, akkor a kamatkiadások sem tudnak csökkenni. Kiadási oldalon fel lehet majd függeszteni a 14 havi nyugdíj bevezetését, de például a 2–3 gyermekes anyák adómentességének visszavonására nem látok esélyt, bárki is nyerne – fogalmazott.
Orbán Viktor simán hazudott, a 2026-os választás után fájni fog a 2500 milliárd forintos kiigazítási kényszer