Az elmúlt napokban Orbán Viktor miniszterelnök személyesen teremtette le egy Facebook-posztban az egyik magyarországi bank független elemzőjét – utóbbi szavait erősen kiforgatva –, aki arról beszélt, hogy jövőre, bárki nyeri is a választást, kénytelen lesz konszolidálni az államháztartást, vagyis kiigazító, megszorító lépésekre lesz szükség.
Ez mindenki számára világos lehet, aki látja, hogy idén az államháztartás hiánya a GDP 5 százaléka, jövőre pedig a fedezet nélküli osztogatások (a 14. havi nyugdíj tervezett bevezetése, a gyermekes nők szja-mentessége, a fegyverpénz és a béremelések) miatt a GDP 6 százalékára emelkedhet. Ezzel szemben az ideális hiánymérték a bruttó hazai termék 1–2 százaléka között lenne, amely még válságidőszakban sem emelkedhetne a maastrichti egyezményben megszabott 3 százalék fölé.
Orbán Viktor simán hazudott, a 2026-os választás után fájni fog a 2500 milliárd forintos kiigazítási kényszerAz utolsó két hónapban 1100 milliárd forinttal nőhet az államháztartási hiányAz Orbán-kormány is tisztában van azzal, hogy a 2026-os parlamenti választás után szükség lesz költségvetési kiigazításokra: múlt héten éppen a reklámadó újbóli bevezetésére tett javaslatot 2026 júliusától. Utóbbi nevével ellentétben nem a reklámokra, hanem azokat közzétevő médiára vetnek ki terhet. A reklámadó formailag ma is létezik, ám nulla százalékos az adókulcsa, az Orbán-kormány azonban a múlt héten a parlament előtt fekvő adócsomagjához egy módosító javaslatot terjesztett be, amely 2026 júliusától újra felélesztené ezt az illetéket. A módosító javaslat szerint – amelynek létezéséről elsőként a Portfolio.hu számolt be – 100 millió forintos reklámbevétel alatt 0, afölött 7,5 százalékos adót kell fizetni a reklámot közzétevő médiumoknak. A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint így fél év alatt 10 milliárd forintos bevétel származhat.
Repülőrajt helyett jött a 0 százalékos gazdasági növekedés, Nagy Márton szerint itt decemberig se lesz fáklyásmenetA reklámadó csak a médiacégeket érinti, ám a járműüzemanyagokra kivetett jövedéki adó mintegy 4,3 százalékos emelése már jóval szélesebb kört – áttételesen mindenkit – érint, hiszen a fuvarköltségek végső soron beépülnek minden fogyasztói termék árába is. A kabinet épp egy éve vezette be az inflációhoz kötött jövedéki adóemelést, amit automatikussá tett: minden év januárjában az előző év júliusában mért infláció mértékével korrigálják. A javaslat szerint 2026 januárjában 4,3 százalékkal emelnék meg az üzemanyagok, az alkohol- és a dohánytermékek jövedéki adóját. A kormány azonban már szeptemberben megrettent saját bátorságától, ezért Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kabinet az „ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv” részeként fél évvel elhalasztja a jövedékiadó-emelést. Nagy ekkor még nem beszélt a 2026-os választásokról, nem hozta összefüggésbe az adóemelés halasztását a kampánnyal, igaz, a közgazdász-vándorgyűlésen az RTL Híradónak már arról nyilatkozott, hogy a választások előtt legitim intézkedésnek tekinthető az osztogatás, a kiadások növelése.
Az üzemanyagok esetében nem is lenne szükség a jövedékiadó-emelésre, ugyanis a magyar adószint meghaladja az EU által kötelezően elvárt minimális szintet. Sőt, számottevő csökkentésre is lenne tér
– erről többször beszámolt a Népszava. Magyarországon a jövedéki adó EU által elismert legalsó lehetséges mértéke 2026-ban benzin esetén 177, gázolaj esetén pedig 163 forint lehetne, ezzel szemben jelenleg a benzin esetében 202, a gázolajnál pedig 189 forint az adó. Tehát ez alapján a 4,3 százalékos emelésre nincs szükség, sőt, mintegy 20 forintos adócsökkentésre is lenne lehetőség – ha a költségvetésnek nem lenne szüksége a többletadó-bevételekre. A jövedéki adók júliusi emelése növelni fogja az inflációt, ezáltal csökkentve a lakosság elkölthető jövedelmét – vagyis megszorítást jelent majd.
A magyarok több mint fele az Orbán-kormányt teszi felelőssé a drágulásért, a fideszeseknek is csak a 11 százaléka érzi, hogy az árrésstop miatt kevesebbet fizetMegnéztük az árakat, a kereskedők visszafogták magukat, az árrésstop viszont hatástalan marad az inflációval szembenElőre nem látható inflációnövelő hatása lesz az árrésstopok kivezetésének is, amelyet az Orbán-kormány ideiglenes intézkedésként idén március 16-án vezetett be három hónapra. Azóta a kabinet többször meghosszabbította ezt a határidőt, jelenleg 2026 február végéig van érvényben az intézkedés, de a választások előtti hónapokban újabb három hónapos hosszabbítás várható.
A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint az árrésstopok és más kormányzati intézkedések – például a banki és távközlési díjemelések 2026 júliusáig való befagyasztása és megtiltása – jelenleg mintegy 1,5 százalékponttal mérséklik az inflációs indexet.
Ez azt jelenti, hogy a szeptemberben mért 4,3 százalékos infláció az intézkedések nélkül 6 százalék közelében lenne. A jegybank ugyanakkor még nem tudja megmondani, hogy amikor majd megszűnik az árrésstop,
mekkora többletinflációt okoz, ugyanis az árverseny miatt ennek mértéke várhatóan elmarad az 1,5 százalékponttól, de így is inflációt gerjeszt, ami a háztartások elkölthető jövedelmét tovább csökkenti.
