A magyarok 60 százaléka szerint az immár sokadszor meghosszabbított árrésstop valójában választási eszköz, és nem jelent hosszú távú megoldást az élelmiszer-infláció letörésére – derül ki a Publicus Intézet Népszava számára készített kutatásából. Ez alapján azt lehet mondani, hogy az emberek csaknem kétharmada átlát a kormányzati kommunikáción, s érzékeli hogy a döntés mögött nem a propaganda által hangoztatott érvek és szereplők állnak. Az árrésstop bevezetésekor – és azóta is – az élelmiszer-infláció csökkentését jelölte meg indokként a kabinet. Az árak elszabadulásáért pedig a kereskedelmi cégeket tette felelőssé. Orbán Viktor és Nagy Márton többször is arról beszélt, hogy a kiskereskedelemben „irreálisan magas” árrésekkel dolgoznak a cégek, ami szerintük elfogadhatatlan, ezért ezeket meg kell szüntetni, „le kell törni”.
Hogy az érvrendszer mennyire volt félrevezető, azt jól jelzi, hogy szakmai körök számos alkalommal rámutattak: a kormányzati megszólalók állandóan egyenlőségjelet tettek az árrés és a profit közé. Előbbire folyamatosan úgy hivatkoztak, mintha ez a tétel a cégeknél teljes egészében megmaradna, holott minden megjelenő költségüket ebből kell fedezniük, amelyek levonásakor valójában akár veszteséget is kénytelenek elkönyvelni. Az intézkedés korlátozott hatékonyságát jól jelzi, hogy az élelmiszer-infláció februárban 7,1 százalék volt, ami szeptemberre csupán szerény mértékben, 4,7 százalékra mérséklődött – vagyis még mindig meghaladta az éves átlagos infláció szintjét. Elemzők sora – köztük az Országos Kereskedelmi Szövetség is – arra mutatott rá, hogy az árrésstop nem hozta meg a várt eredményt, sőt, a lakosság inflációérzete jóval magasabb maradt a KSH által közölt adatnál.
A jelek szerint épp az átütő, tartós árcsökkenés elmaradása tükröződik abban, hogy a döntés mögötti kormányzati érveket erősen kétkedve fogadja a lakosság. Az ellenzéki válaszadók 83 százalék gondolja úgy, hogy az árrésstop csupán választási eszköz, a Fidesz–KDNP szavazóinak is több mint harmada (34 százalék) osztja ezt a véleményt. A bizonytalanok körében pedig 57 százalék vélekedik így – vagyis még ebben a csoportban is többségben vannak a kétkedők.
Hogy a vásárlók szerint milyen csekély hatású volt az árrésstop, azt egy további, különösen szemléletes adat is mutatja: a válaszadók mindössze 5 százaléka érezte úgy, hogy a bevezetés óta érdemben kevesebbet fizet a kasszánál. Figyelemre méltó, hogy ez az arány a Fidesz–KDNP szimpatizánsok körében a legmagasabb, de ott is csak 11 százalék. Az ellenzéki szavazók esetében ez mindössze 2 százalék, a bizonytalanoknál pedig 4 százalék. Ez azért is feltűnő, mert a nemzetgazdasági miniszter több alkalommal is jelentős áresést ígért, és ennek többször is hangot adott a közösségi médiában. A helyzetet legfeljebb az menti a kormány számára, hogy ha azokat is figyelembe vesszük, akik legalább kisebb árcsökkenést érzékelnek, úgy már valamivel nagyobb arányok adódnak. Így a „valamiféle” ármérséklődést tapasztalók aránya a teljes lakosságot nézve 22 százalék, ezen belül az ellenzéki oldalon 10, a bizonytalanok között 17, a Fidesz-táborban pedig 47 százalék.
Megnéztük az árakat, a kereskedők visszafogták magukat, az árrésstop viszont hatástalan marad az inflációval szembenMár több tíz milliárdra rúgó veszteségek halmozódnak, az árréstop a magyar kiskereskedelmi szereplőket is keményen sújtjaUtóbbi már csak azért is furcsa eredmény - s azt jelzi, mintha utóbbi válaszadók nem feltétlen az érzékelt valóságnak adnának hangot –, mert arra a felvetésre, hogy mennyivel drágultak az élelmiszerek az elmúlt évben, a fideszes válaszadók is összességében tetemes, 21 százalékos szintet jeleztek. Mindez pedig alig marad el a kutatás teljes lakosság esetében mért 24 százalékos áremelkedés-érzettől.
Az pedig kifejezetten érdekesnek mondható, hogy bármennyire is igyekezett letolni a drágulás miatti felelősséget magáról az Orbán-kormány, ez nem sikerült. Szinte minden második válaszadó (52 százalék) szerint ugyanis ennek egyértelműen a kabinet gazdaságpolitikája az oka. Ide vonatkozóan kiemelendő, hogy a propagandagépezet által tavasszal bűnbakként kikiáltott kereskedői kört a felmérésben résztvevőknek kicsivel több, mint tizede (12 százalék) nevezte csak meg, mint a drágulás okozója. Feltűnő, hogy ezt a magyarázatot egyébként még a fideszeseknek is kevesebb, mint negyede hiszi el.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az árrésstop fenntartását már az infláció sem indokolja