Még maga az Orbán-kormány sem tudja, hogy mit jelent majd az Egyesült Államoktól kapott pénzügyi védőpajzs

Még maga a kormány sem tudja, hogy mit takar majd a Trump–Orbán találkozón előzetes megállapodásban rögzített „pénzügyi védőpajzs”, amiről elsőként Orbán Viktor miniszterelnök számolt be washingtoni tárgyalásai után. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn egy háttérbeszélgetésen – ahova a Népszava nem kapott meghívást – elmondta, hogy akár négy megoldás is szóba kerülhet a tervezett mentőcsomag kapcsán.

A Portfolio.hu és a vg.hu beszámolói szerint első helyen említette, hogy devizacsere-megállapodást köt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az amerikai jegybank, a Federal Reserve vagy az amerikai pénzügyminisztérium az MNB-vel – ez ügyben már előkészítő tárgyalások is folytak az amerikai pénzügyminisztériummal. (Az ügyben kerestük kérdéseinkkel az MNB-t, ám a jegybank hétfőn nem válaszolt. Ez annyiban nem meglepő, hogy a miniszterelnök washingtoni küldöttségében nem voltak ott a jegybank képviselői, legalábbis ezzel ellentétes információ nem látott napvilágot.)

Nagy Márton szerint megoldásként szóba kerülhet egy egymilliárd eurós szabad felhasználású hitel felvétele vagy egy fejlesztési hitel, amit az Eximbank vesz fel, negyedik megoldásként pedig egy infrastrukturális hitel is szóba került. Míg a devizacsere-ügylet a jegybankok között egy készenléti pénzmozgás, amelynek nem lenne költsége, ha azt nem használják fel, addig a különböző hitelkonstrukciók azonnal növelnék az államadósságot, a kamatkiadások révén pedig a költségvetés hiányát. Nagy Márton közlése abból a szempontból figyelemre méltó, hogy a piac és a szakértők csak az első megoldásra számítottak, ami akár kedvező is lehet a forintnak a jegybanki tartalékok növelésén keresztül. Ugyanakkor az, hogy a magyar kormány – a választások előtt fél évvel – jelentős hitelfelvételeket fontolgat, inkább figyelmeztető jel lehet a befektetők számára.

Nem igazán világos, hogy a kormány miért igyekszik újabb hiteleket felvenni, vagy miért épít védőhálót, ahogy ők fogalmaznak, mert ugyan magas a magyar államháztartás hiánya, de messze nem finanszírozhatatlan. Ami probléma van a magyar gazdasággal, az a lassú növekedés, a korrupció, a választási osztogatások, amelyek elszívják a költségvetési forrásokat – ezeken a problémákon nem segít sem egy devizacsere-megállapodás jegybankok között, sem további hitelfelvételek, hanem csak a költségvetés konszolidációja.

A Portfolio.hu tudósítása szerint egyelőre technikai szinten folynak az egyeztetések az amerikaiakkal, dolgoznak rajta az érintett felek – mondta Nagy Márton, vagyis szó sincs még konkrét megállapodásról. A miniszter szavai szerint Magyarországnak szüksége van egy „Nagy Testvérre” – ezért kezdtek pénzügyi tárgyalásokba az Egyesült Államokkal. Nagy Márton szerint azért van szükség az amerikai segítségre,

Értetlenül áll a Fidesz kihívója, a Tisza Párt is a történtek előtt. Az ellenzéki párt gazdaságpolitikusa, Kármán András a részletek tisztázására szólította fel a kormányt, illetve ő is arra vár választ, hogy a kormány szerint miért van szükség Magyarországnak mentőcsomagra vagy pénzügyi mentőpajzsra. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke ennél konkrétabban fogalmazott – még a Nagy Márton-féle nyilatkozat előtt. Magyar szerint Magyarország eladósítására törekszik Orbán Viktor, szerinte ugyanazt csinálja, mint Gyurcsány Ferenc 2008-ban. Mindketten tönkretették a magyar gazdaságot, aztán mentőcsomagért és gigahitelért futottak – állapította meg Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebook-oldalán. Az ellenzéki pártvezető hozzátette: Gyurcsány 2008-ban az IMF-hez futott, míg Orbán most az amerikaiakhoz. „Mindketten védőpajzsnak hazudták Magyarország totális eladósítását. Gyurcsány ezután öt hónappal lemondott. Orbánról öt hónap múlva szavazunk, és végleg lezárjuk a Gyurcsány–Orbán korszakot és hazánk kiárusítását” – jegyezte meg Magyar Péter. Magyar utalt arra is, hogy a jegybank független a kormánytól, vagyis a kormány nem folytathatna olyan tárgyalást, illetve nem köthet olyan megállapodást, amely kötelezné bármire az MNB-t – például a devizacsere-ügylet megkötésére. Ezért Magyar felszólította Varga Mihályt, az MNB elnökét is, hogy a jegybank vezetése valljon színt a tervezett amerikai ügyletekkel kapcsolatban.