Hatalmas diplomáciai győzelemként tálalta a Fidesz-közeli sajtó a hétvégén a Orbán-Trump pénteki találkozó eredményeit, annak ellenére, hogy a magyar delegáció a minimumkövetelményeket sem tudta teljesíteni. A nagyobb falat – a kőololajembargó alól átmeneti menetesség - meglett, viszont a hónapok óta tárgyalt kettős adóztatást kizáró egyezmény újbóli bevezetésében nem sikerült előrelépni. Érdemi amerikai beruházásokra pedig esély sem volt.
Csak földrajzi, számtani, jogi és közgazdasági szempontból semmi értelme annak, amit Orbán Viktor mond a Trump-találkozórólA magyar kormány kapott egy nem túl megbízható féltől egy bármikor visszavonható ígéretet a szankciómentességre, ezért cserébe mintegy 465 milliárd forint értékű vállalásokat tette az az Egyesült Államok felé. Az USA budapesti nagykövetsége által kiadott közleménye szerint a magyar fél 1,4 milliárd dollár értékben vállalt kötelezettségeket az Egyesült Államok előtt. A közlemény szerint 114 millió dollárért (37,5 milliárd forint) értékben vásárol a Paks I. nukleáris fűtőelemeket. A Westinghouse-tól, 600 millió dollár (200 milliárd forint) értékben cseppfolyósított földgázt (LNG), illetve 700 millió dollárért (232 milliárd forint) fegyvereket veszünk a magyar állam katonai felhasználásra. Ezen felül még egymillió dollár értékben (332 millió forintot) költ a magyar állam az Amerikai Katolikus Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös kutatási konzorciumának létrehozására, amelynek célja a mesterséges intelligencia etikus felhasználásának vizsgálata.
Orbán Viktor megint nem találta el az igazságot, csak egy évre kapott teljes szankciómentességet Donald TrumptólA két fél szándékát fejezte ki, hogy további tárgyalásokat folytat polgári nukleáris iparban folytatott együttműködés elősegítése érdekében, beleértve a kis moduláris reaktorokat (SMR) és a kiégett fűtőelemek tárolását a közlemény szerint. Az Egyesült Államok és Magyarország együttműködik abban, hogy Budapest a feltörekvő közép-európai SMR-piac központjává váljon, piacvezető amerikai nukleáris innovációt alkalmazva egy új transzatlanti iparág beindítása érdekében. Magyarország jelezte, hogy akár 10 SMR építését is támogatni kívánja, amelyek potenciális értéke akár 20 milliárd dollár (6600 milliárd forint) dollár is lehet – olvasható a közleményben.
A közlemény nem szól róla, de Orbán Viktor a hazafele tartó repülőgépen arról beszélt, hogy egy pénzügyi megállapodást is kötöttek, amelynek lényege ha bármilyen külső támadás érné Magyarországot, annak a pénzügyi rendszerét, akkor arra a szavukat adták az amerikaiak, hogy ebben az esetben a magyar pénzügyi stabilitást meg fogják védeni. A Válasz Online információ szerint úgynevezett swapügylet jöhet létre az amerikai jegybank, a Federal Reseve (Fed) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) között, bár a tárgyalásokon egyik fél sem vett részt.
Orbán Viktor: Donald Trumppal védőpajzsról szóló megállapodást kötöttem, ki tudunk váltani bármilyen brüsszeli pénztAz ügylet valójában egy devizacsere-akció, amivel a két jegybank növeli devizatartalékait a másik ország devizájával. Ezzel, nőhet a MNB virtuális devizatartaléka, ami bármikor lehívható, így az fizikaivá válhat, amikor az szükséges. Hasonló devizaügylet megállapodása az MNB-nek jelenleg az Európai Központi Bankkal is van érvényben.
A swap-ügylettel kapcsolatban Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatási igazgatója kifejtette, hogy az a kormányzati narratíva, hogy az „amerikai pénzügyi védőpajzs” megoldást nyújt a uniós források elmaradására teljességgel értheteten. Egy swap-ügylet nem az, amit az uniós források kiváltására használni lehet. Utóbbiak ingyen vannak, egy devizacsere-akció nem, de hangsúlyozottan nem is az a feladata, hogy hiteleket váltson ki - fejtette ki. Ha ezt a devizacserét lehívja egy fél, akkor az tétel hitellé válik, amit kamatostul vissza kell fizetni. Ilyet, és a tető alá hozott egyéb üzleteket bárhol meg lehetett volna kötni, hiszen azt mindenki szereti látni, hogy a pénz csörög a kasszában, márpedig most a magyar források, az amerikai fél pénztárcáját vastagítják.
Bod Péter Ákos az Orbán-Trump védőpajzsról: Olyankor szoktak ilyen megoldásokhoz fordulni, amikor válság van
