A közvélemény-kutatások szerint jelentős a valószínűsége annak, hogy 2026 egy teljesen új összetételű kormány alakulhat Magyarországon. Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője az elmúlt hónapokban több ígéretet is tett arra, hogy mely társadalmi csoportoknak juttatnának többlettámogatást abban az esetben, ha kormányra kerülnének. Az elsők között szerepelt az egészségügyi kiadások évi 500 milliárd forinttal való megemelése, de szóba került az egészségügyi szakdolgozók béremelése, a családi pótlék megduplázása is, ami mintegy 300 milliárd forintot vinne el, az ígért áfacsökkentés 100-300 milliárd forintos bevételkieséssel járna, az alacsony nyugdíjak emelése pedig 150 milliárd forintba kerülne, vagyis az eddigi választási ígéretek alsó hangon 1500 milliárd forintra rúgnak.
A Tisza a feleslegesnek vélt költségvetési kiadások lefaragásából finanszírozná választási ígéreteit, amelyek még többe kerülnek, mint a Népszava által azonosított felesleges költségvetési kiadások.
Kármán András a hatalmas államadósság kamatterheit kiszámítható, átlátható költségvetési politikával szorítaná leAz Orbán-kormány a napokban nyújtotta be a parlamenthez a 2024-es költségvetés elszámolását, az úgynevezett zárszámadási törvénytervezetet. 2024-ben a büdzsé végrehajtása – akárcsak az előző években sorozatban – durván elcsúszott, a gazdasági növekedés mindössze fél százalékos volt a tervezett 4 százalékkal szemben. A hiány az eredetileg 2514 milliárd forint lehetett volna, ehelyett 3948 milliárd forintra ugrott, vagyis a tervezési hiba vagy elcsúszás 1434 milliárd forint volt. Pedig
akár tartható is lett volna az eredeti hiánycél, ugyanis a kiadások között találtunk legalább 15 olyan tételt 1163 milliárd forint értékben, amelynek elköltése nem vagy csekély mértékben szolgálta az adófizetők érdekeit.
Ezek azok a kiadások amelyek lefaragásával egy új kormány a hiányt csökkentheti vagy átcsoportosíthatja választási ígéretei teljesítésére.
A legnagyobb tétel az a mintegy 496 milliárd forint, amit a kormány Budapest Airport Zrt., illetve a spanyol motorvonatgyártó Talgo megvásárlásra különített el. A 496 milliárdot a kormány befektetési cége a Corvinus Zrt. meg is kapta. A pénzből 322 milliárd ment a reptér megvásárlásra – további mintegy 800 milliárd forint értékben hitelt vettek fel –, míg 118 milliárdot a Corvinus a Talgo megvásárlásra kapta. A Talgo ügyletet a spanyol kormány megakadályozta, ugyanis nemzetbiztonsági érdekeivel ellentétesnek találta magyar kormány érdeklődését, amely mögött Moszkvát sejtették. A pénzt ennek ellenére megkapta a Corvinus, ám annak további sorsáról nem találtunk utalást a zárszámadási törvénytervezetben. A Budapest Airport részvényeinek 80 százaléka került a magyar állam tulajdonába az ügylet pénzügyi megtérülése évtizedekben telhet, arról nem beszélve, hogy ennek a pénznek lett volna helye a magyar egészségügyben, oktatásban vagy épp a gyermekvédelemben, amelyek a közforgalmú reptér-üzemeltetéssel ellentétben állami feladat.
2024 is a hiány éve volt Magyarországon, öt éve nem sikerül teljesíteni a költségvetési törvény előírásaitA közmédia támogatása tavaly már 127 milliárd forintjába került az adófizetőknek, ami akkor is túlzó lenne, ha az nem a kormány propagandaintézményeként, hanem közmédiumként működne. Hasonló a helyzet a kormányzati kommunikációval: Brüsszel-ellenes kampányok, a nemzeti konzultációk csak tavaly 55 milliárd forintot vettek el más fontos feladatokból, ráadásul a pénz jelentős része, 9 milliárd forint osztalékként Balássy Gyulánál kötött ki. Balássy cégei a Lounge Designt és a New Land Média a kormányzati propaganda kizárólagos beszállítói.
Felfedeztek egy kis hibát, már most hiányzik legalább 214 milliárd forint a jövő évi költségvetésbőlTovább szórják a százmilliárdokat, az Orbán-kormány politikai céljait szolgáló felesleges kiadásokat nem sikerült kivenni a jövő évi költségvetés tervébőlCsak tavaly mintegy 115 milliárd forintot költött el a kormány a budai Vár, illetve a gellérthegyi Citadella felújítására. Elkészült a volt királyi Pénzügyminisztérium felújítása is, csak tavaly 14,4 milliárd forint ment az évek alatt több tízmilliárdot elnyelő projektre. A dolog szépséghibája, hogy mire elkészült az épület a Pénzügyminisztériumot megszüntette a kormány. A Budai Vár és a Citadella felújítása a kormány presztízsberuházása, az a főváros támogatását nem élvezi, épp annak felesleges és pazarló volta miatt.
A 2024-es költségvetési beszámoló szerint még tavaly is költöttek a 2023-as atlétikai világbajnokság helyszínéül szolgáló Nemzeti Atlétikai Központ építésére, pontosabban visszabontására, csak tavaly további 18,5 milliárdot nyelt el a projekt – így atlétikai vb költségei mér megközelítik a 300 milliárd forintot, miközben alig 3 milliárd forintnyi értékesítési bevétele volt rendezvénynek. De nemcsak bontanak, hanem még mindig épülnek Magyarországon közpénzből stadionok, sportakadémiák, jut támogatás Fidesz-közeli alapítványoknak, miközben nem jut pénz a egészségügy, az oktatás, szociális szféra, gyermekvédelem működési kiadásaira, a szükséges és elmaradt fejlesztésekről nem is beszélve.
Égeti a pénzt az Orbán-kormány, saját hatáskörben még 3750 milliárd forint pluszkiadásról döntött július végéig