Évek óta nem lehet komolyan venni az Orbán- kormány költségvetési terveit, ezt jól példázza az idei büdzsé végrehajtásnak alakulása is. A fideszes parlament tavaly decemberben
az idei büdzsét 42 851 milliárd forintos kiadással fogadta el, ezzel szemben a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból az derül ki, hogy a kabinet 46 602 milliárdra emelte a kiadási előirányzatot.
A MÁK számai a július végi, vagyis csak az első hét hónapban megszületett kiadásnövelő intézkedéseket tartalmazzák. Eszerint az idei kiadások 3750 milliárd forinttal lesznek magasabbak a költségvetési törvényben elfogadottnál. Ez már a nettó kiadásnövekedés, ide nem értve azon belső átcsoportosításokat, amelyek nullszaldósak voltak.
Felfedeztek egy kis hibát, már most hiányzik legalább 214 milliárd forint a jövő évi költségvetésbőlA kiadásnövelésnek három elkülöníthető csoportja van: az egyik az úgynevezett felülről nyitott kiadások – ilyen például a nyugdíj – ahol ki kell fizetni az előre nem tervezett, nem látott kiadásokat függetlenül attól, hogy mivel számoltak. A pluszkiadások nagy része – jellemzően ilyen a honvédelemnél látható ezermilliárdos túllépés - az előző évekről húzódik át. Vagyis ezekről korábban már döntött a parlament, például egy bizonyos fegyverrendszer beszerzésről, ami késedelmes szállítás miatt nem valósult meg időben – ezért az idei várható kiadások között kell nyilvántartani. Illetve vannak azok a tételek, amelyekről a kormány határozatban dönt, így a kiadási keret megemeléséről – ám nem tesz hozzá pénzt, ezért ezek ilyenkor a hiányt növelik. A gond mindezzel az, hogy a kormány elvileg csak végrehajthatja a költségvetési törvényt, de a gyakorlatban saját hatáskörben dönt több száz milliárdos kiadásokról, holott ez a törvényhozás joga lenne. További járulékos probléma, hogy a fegyelmezetlen gazdálkodás több száz milliárddal emeli meg az amúgy is magas államháztartási hiányt, illetve az államadósságot.
Hároméves csúcsra ugrott a magyar államadósság, az EU-ban nincs másik ország, amely csak ilyen drágán tudná finanszírozni a működésétA tárcák közül a legnagyobb mértékben a Belügyminisztérium kiadásai emelkedtek, ami annyiban nem meglepő, hogy ez a legnagyobb költségvetéssel rendelkező tárca, hiszen az oktatás, a szociális szféra és az egészségügy is ide tartozik. Itt egészen hatalmas mozgásokat láthatunk,
a Belügyminisztériumnak csak az igazgatási kiadásait 410 milliárddal (!) fejelték meg, így 432 milliárd megy a tárca működésére – holott láthatóan erre a célra eredetileg csak 21 milliárdot szántak.
De 57 milliárddal költhet többet a rendőrség, 33 milliárddal az Országos Kórházi Főigazgatóság, és 174 milliárddal az egészségügyi intézmények – ami lehet indokolt is, de ezeket az emeléseket a kormány suba alatt vitte véghez, így nem lehet tudni, hogy minden egyes forintot a megfelelő célra használnak-e. A HM költségvetése – a már említett okok miatt – 958 milliárddal lehet magasabb az eredetileg tervezettnél, az összeg túlnyomó része (közel 900 milliárd) a Magyar Honvédség többlettámogatására megy el, de biztos ami biztos alapon 12 milliárddal megemelték a sportegyesületek támogatását is – így az idén a tervek szerint 29 milliárdot költenek erre a célra.
Az Orbán-kormánynak van ötlete, mire költsön el még 50 ezer milliárd forintot, aminek csak két kis akadálya lehet, a pénzhiány és a kormányváltásHa egy költségvetési szerv vagy egy költségvetési kiadási sor kedvezményezettje jól fekszik a kormánynál, akkor az eredeti előirányzat akár 20-50 százalékát is megkaphatja plusztámogatásként. Példa erre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely minden évben lényegesen többet költhet, mint amennyit a törvény engedélyez. Az idén 20 milliárddal emelték meg az egyetem büdzséjét, ez több mint 50 százalék az eredeti 37 milliárdos előirányzathoz képest. A nemzetközi beruházásokon alapú vasúti fejlesztések sorát 20 milliárddal fejelték meg, így Mészáros Lőrincnek és kínai barátainak idén 220 milliárd forint jut a Budapest-Kelebia (Belgrád) vasútvonal építésre.
Felcsillant a reménysugár a magyar gazdaság előtt, kár, hogy a németeken és az EU-n múlik mindenNagy csókosa a kormánynak Balássy Gyula, akinek cégein keresztül az elmúlt években több száz milliárd forintot égetett el a kormány. Idén eredetileg kormányzati kommunikációra és nemzeti konzultációkra 39,5 milliárd forintot terveztek. De láthatóan a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinet nem fért belel ebbe a „szűk” büdzsébe, ezért a júliusi végi állapotok szerint az idei keretüket a kormány 69,3 milliárd forintra emelte. Nem lehet kizárni, hogy ez az összeg tovább fog emelkedni, hisz az újabb nemzeti konzultációt július után jelentette be a kormány. (Még ennek a fordítottja is igaz lehet, a kormány vagy legalábbis a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinet már ekkor tudta, hogy nemzeti konzultálni fognak ősszel arról a Tisza Pártnak tulajdonított adótábláról, amelynek létezéséről akkor még a Tisza Pártban sem tudtak.)
Az Orbán-kormány ráfordul az osztogatásra, indul a 2026-os választás előtti pénzszórásMég sosem jött össze
Van egy tétel a költségvetésben, amelyet eddig egyetlen évben sem sikerült megtervezni normálisan, ez pedig a „kormányzati infokommunikációs szolgáltatások” költségvetési sor. Idén potom 132 milliárd forinttal emelte meg a kormány ezen kiadásokat, így kommunikációs szolgáltatásokra 295 milliárdot költenek. Igaz ezen a soron is lehetnek olyan előző évekről áthúzódó fejlesztések, amelyekre az korábbi költségvetésekben volt meg a fedezet.
