Az Orbán-kormánynak van ötlete, mire költsön el még 50 ezer milliárd forintot, aminek csak két kis akadálya lehet, a pénzhiány és a kormányváltás

Az 2025-ben a GDP várhatóan 87 ezer, a jövő évi 96 ezer milliárd forint lesz a nemzetgazdasági tárca (NGM) számításai szerint. Ezzel összemérhető összeget, 49,6 ezer milliárd forintot akar elkölteni 2025-2035 között állami beruházásokra az Orbán-kormány - derül ki a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által augusztus közepén vitára bocsátott, a tervezést szolgáló beruházási keretről.

A tervezés fontos dolog, ha másért nem azért, hogy legyen mihez nyúlni, amikor költségvetési kiigazításokra van szükség. Mint ismert, Lázár János miniszterségének első hónapjaiban saját kezűleg húzta ki, napolta el az állami beruházások többségét pénzhiány miatt. Elsősorban akkor is a közérdekű közlekedés vagy például a fővárost érintő beruházások estek a spórolás áldozatául. Ennek fényében óvatosan kell kezelni, hogy milyen tervei is vannak a kormánynak, hisz várhatóan ezen beruházások tizede-ötöde fog megvalósulni a következő évtizedben, arról nem beszélve, hogy egy kormányváltás jelentősen átírhatja a kerettervet. A mostani tervben már nincsenek olyan hajmeresztő túlzások, mint például a MÁV 200 milliárd forintos székházberuházása, amelynek nyertese Tiborcz István miniszterelnöki vő, vagy a 800 év alatt megtérülő Budapest-Kelebia vasút felújítása, amely Mészáros Lőrinc és a kormánynak kedves kínai cégek üzlete. A tervek közé mintegy 1600 projekt került be, ezek között szép számmal találhatóak iskolaépítések, egészségügyi szakrendelők bővítése – és egy új kórházépület felhúzása is szerepel. Pontosabban a Dél-Budai Centrumkórháznak már rég működnie kellene, most újra ott szerepel a tervekben 636 milliárdos előirányzattal, ami az ágazatra szánt beruházási célkeret mintegy fele.

A tervekben csillagászati összegek is szerepelnek: csak az M100-as gyorsforgalmi útra – ami a fővárost elkerülő M0 körgyűrű északnyugati bezárását jelentené - 1500 milliárd forintot költene az építési tárca és ebben még nem szerepel az esztergomi Duna-híd bővítése. Tíz év alatt 4500 milliárdot költene a kormány közutakra, ez az összeg is hatalmas: az évi 450 milliárd forint a háromszorosa annak a 150 milliárd forintnak, amit a 2026-os költségvetésben hasonló célokra terveztek. Ilyen mértékű kapacitásokkal nem is rendelkezik az építőipar, ebből is látható, hogy a kerettervben erősen túlgondolta a kormány a valós lehetőségeket.

Az elmúlt években gyakorlatilag egy fillért nem költött a kormány vasúti közlekedésre, ennek isszák most a levét az utasok. A kormány most 3600 milliárdot tervez a vasúti infrastruktúra fejlesztésére – ebből 800 milliárd forint uniós hitel lenne. Ezen felül még további, mintegy ezer milliárd menne nevesített vasúti projektekre: 416 milliárdot ígérnek a Hatvan-Füzesabony fővonal felújítására, 355 milliárdot a Szeged-Békéscsaba vonalra, 254 milliárdot a Budapest-Vác vonal fejlesztésére, és csillagászati összeg, 343 milliárd jutna a Kelenföld-Budaörs 5 kilométeres vonalszakasz felújítására. A vasútvonalak fejlesztése között szerepel a Ráckevei, a Szentendrei és a Gödöllői HÉV-ek felújítása is – ezekre összesen 866 milliárdot szánnak. Nem számolnak viszont azzal, hogy új szerelvények is kellenek ezekre a vonalakra, ami további 400-500 milliárd forintot jelentene. Az elmúlt években a kormány ezekre a projektekre egy fillért sem költött, holott legalább a 60 éves járművek cseréjére égető szükség lenne, mert ezek már nem is közlekedhetnének a jogszabályok szerint.

Az Orbán- kormány érzékeli a éghajlatváltozás Magyarországra gyakorolt hatásait, legalábbis is a tervezés szintjén. Cselekedni eddig nem sikerült, mert bár ez a probléma előre látható volt, egy fillért nem költött a kormány az elmúlt 15 évben a kiszáradó országrészek vízmegtartó képességének növelésére. Most csak a Duna–Tisza közi Homokhátság vízmegtartó beruházásaira 1436 milliárd forintot adnának, de gondoltak Balaton vizminőségének javításra is, amire 68 milliárd forint jutna. A jövő évi költségvetésben vízvédelmi beruházásokra 4 milliárd forintot terveztek. Az, hogy csak a Homokhátság vízellátására el tudjanak költeni évi 150 milliárdos forintot tíz éven keresztül, ha nem is megoldhatatlan feladat, de jelentős kihívás lesz.  Ennek többszörösét is meg tudja valósítani az építőipar, de a kapacitáshiány garantált, hogy ha emellett még a tervezett vasúti és közúti fejlesztések is elkezdődnek. Ez újra alátámasztja azt a vélekedést, hogy ezek a tervek csak ötletek, egy tervezési étlap, amiről majd a kormányok egy-két projektet kiválasztanak.

A kormány nem szűkölködik új Duna hidak ígéretével sem: már épül 400 milliárd forintért az új mohácsi Duna-híd, amelynek értelmét sokan vitatják, hisz az új hídon várhatóan alig napi pár ezres forgalom várható. Ennek az összegnek a töredékéért, 45 milliárdért kaphat új hidat Győr, de a váci leendő átkelőre is csak 75 milliárdot szánnak, ami felvett némi aránytalanságot, összehasonlítva a mohácsi árakkal. A kormány újra megígérte a fővárosnak a Csepel-szigeten átvezető Galvani hidat (480 milliárdért) és 88 milládért a Kis-Dunán átívelő csepeli Gubacsi vasúti híd felújítását, ahol a vonatok ma már csak 5 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a híd rossz állapota miatt. Ugyanakkor a főváros közúti közlekedésben nagy szerepet játszó gubacsi közúti híd felújítása nem szerepel a tervekben, igaz annak fenntartsa a főváros feladata.