A vagyonkezelés általában a jövedelmek növeléséről szól, azért fektetik be cégek és magánszemélyek a pénzüket, hogy annak hozamából gyarapodjanak, tartalékot halmozzanak fel, vagy nagy értékű beszerzéseket, beruházásokat finanszírozzanak. Az állami vagyonkezelés célja ennél egy fokkal összetettebb, ugyanis itt kiegészül a célfüggvény a közjó szolgálatával. Ide sorolható az állami ingatlanok üzemeltetése, felújítása, hogy azokban az állam szempontjából fontos hivatalok (rendőrség, minisztériumok, hatóságok) működhessenek, vagy olyan infrastruktúrák üzemeltetése, mint az autópályák, közutak. (Más kérdés, hogy az autópályák üzemeltetését az Orbán-kormány az elmúlt években a NER kezére játszotta – így az egyébként nyereséges gazdasági tevékenységből már nem az adófizetők, hanem NER-milliárdosok húznak hasznot.) Ezen túl az állami vagyon kezelésének az is a feladata lenne, hogy nyereséget termeljen, az így megszerzett jövedelmet pedig a költségvetésbe befizetve olyan jóléti kiadások refinanszírozására fordítsa, mint mondjuk az oktatás vagy az egészségügy.
A fenti elmélet ott hibádzik, hogy az Orbán-kormány immár szűk évtizede képtelen nyereséggel kezelni az állami vagyont.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a napokban hozta nyilvánosságra a tavalyi évről szóló vagyonkezelői beszámolóját, amelyet a tulajdonos magyar állam képviselőjeként Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter el is fogadott, mint egyszemélyes közgyűlés. A Nagy Márton által aláírt határozat szerint tavaly az állami vagyon kezelésének „eredménye” mínusz 303 milliárd forint volt – vagyis ekkora veszteséget termelt az állami vagyon. A tavalyi veszteség némileg kisebb az előző évinél, amely 341 milliárd forint volt, de ez sovány vigasz. Az MNV utoljára 2018-ban tudott pozitív eredményt elérni: akkor még 95,4 milliárd forintos hozamot biztosított az állami vagyon, ám az azóta eltelt években folyamatosan veszteséges a működtetése. 2019 és 2024 között eltelt hat évben összesen 2076 milliárd forint volt a veszteség, vagyis az Orbán-kormány ennyi pénzt égetett el vagyonkezelés címén.
Az Orbán-kormány 1100 milliárdnyi vagyont ajándékozott el 2020-23 között, miközben privatizációs bevétele csak 130 milliárdot tett kiA 2010-es években éves átlagban még plusz 174 milliárd forint volt a hozam – ekkor is volt olyan év, amikor veszteséggel zárt az állami vagyonkezelő, de a nyereséges évek kiegyenlítették a mérleget. 2019 után megváltozott a helyzet: a kormány számára láthatóan nem volt fontos szempont a nyereséges működés, sőt az állami vagyon magánkézre játszása vált elsődleges feladattá. 2019 után szaporodtak el a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA), amelyek több mint ezer milliárd forintnyi állami vagyont kaptak ingyenes vagyonjuttatás keretében – olyan egyetemi, kulturális és vagyonkezelő alapítványok, amelyek vezetését kizárólag fideszes politikusokkal, illetve a NER-hez köthető üzletemberekkel töltötték fel. Az állami vagyon kiszervezése apasztotta a jövedelmeket is – ennek eredménye a folyamatos veszteség.
Nemcsak hogy veszteséges volt tavaly az állami vagyon kezelése, de kevesebbet is ért: 2024-ben 11 357 milliárd forintra értékelték az állami vagyon összértékét, ami 85 milliárd forintos csökkenés az előző évhez mérten, amit a beszámolóban az MNV Zrt. az amortizációval, vagyis a tervezett értékcsökkenéssel magyarázott. Nem segítette a vagyonnövekedést az sem, hogy csak tavaly 76 milliárd forintnyi vagyont adott át különféle nem állami vagyonkezelő szervezeteknek az MNV Zrt. a kormány határozata alapján – mindezt ingyenes vagyonátadás keretében. A szöveges beszámolóból nem derül ki, hogy az ingyenes vagyonátadás keretében mely szervezetek, önkormányzatok kaptak kisebb-nagyobb vagyonelemeket. Egy dolog azonban kiolvasható a táblázatokból: az átadott vagyon jelentős része tavaly ingatlan volt. Ez a normál állami vagyonkezelés része, amikor kisebb-nagyobb ingatlanokat az állam önkormányzatoknak vagy egyházaknak ad át további hasznosításra.
Lázár János figyelmeztetett, az Orbán-kormány szakítani fog, ha a milliárdosok életmódjuknál vagy mentalitásuknál fogva megszegik a társadalmi normákatA beszámoló szerint az MNV közvetlenül mindössze alig 4,7 milliárd forint értékben vásárolt társaságokat, illetve társasági részesedéseket, valamint 4,5 milliárdot fordított a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. tőkeemelésére. A felsorolásból hiányzik a ferihegyi nemzetközi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. tavalyi megvásárlása, amelyre kiadásként és hitelátvállalások keretében 1800 milliárd forintot költöttek. Ugyanakkor a BA Zrt. megvásárlását nem az erre hivatott MNV Zrt. végezte, hanem az állam másik befektetési cége, a Corvinus Zrt. – így ezek a számok nem jelennek meg az MNV Zrt. mérlegeiben.
A KItartóan veszteséges állami vagyonkezelési eredmény oka, hogy az államnak már alig maradtak nagy jövedelmet termelő részesedései: a Mol Nyrt.-ben és a Richter Nyrt.-ben évtizedeken keresztül tartogatott több mint 20–20 százalékos részesedéseit a kormány az elmúlt években ingyenes vagyonjuttatás keretében elajándékozta, például a Fidesz-közeli Matthias Corvinus Collegium (MCC) alapítványnak.
Kurrens cégek híján érdemi osztalékbevétel sem képződik az állami vagyonból.
A legnagyobb bevételt 2024-ben az ingatlaneladások tették ki: ebből 27,4 milliárd forint folyt be – ezzel szemben áll a tavalyi 76 milliárd forint értékű ingyenes vagyonjuttatás. Vagyonkezelői és koncessziós díjakból még befolyt 1,9 milliárd forint – ennek java részét két cég fizette be: a légi forgalmi irányításért felelős HungaroControl Zrt. 1,2 milliárd forint értékben, és 800 millió forint vagyonkezelési díjat fizetett a már idézett Budapest Airport. A korábbi évtizedben megszokott több tízmilliárdos osztalékok azonban eltűntek a bevételekből a Mol- és Richter-részvények elajándékozásával.
Idén sem auditálták a beszámolót
Ahogy az elmúlt években, idén sem auditálta – pontosabban korlátozó rendelkezéssel látta el – az állami vagyonkezelésről szóló jelentést az MNV könyvvizsgálója, az Ernst & Young Kft. A könyvvizsgáló feladata lenne, hogy igazolja: a beszámoló teljes mértékben tükrözi a valóságot. Az Ernst & Young azonban évek óta erre nem hajlandó, mondván, hogy az MNV megbízott könyvvizsgálójaként az állami vagyon túlnyomó részére – mintegy 9500 milliárd forintnyi vagyonelemre a teljes, 11 600 milliárdos állami vagyonból – nincs rálátása. Ezek a vagyonelemek ugyanis más állami vagyonkezelő cégeknél vannak vagyonkezelésbe adva. Mivel ezen beszámolók helyessége és teljessége nem az MNV felelőssége, azok megbízhatóságát a könyvvizsgáló sem tudta ellenőrizni. Ez egy évtizedes anomália az állami vagyonbeszámolók esetében, amelynek megoldására az elmúlt 15 év sem volt elegendő az Orbán-kormány számára. Így viszont évről évre úgy fogadja el a kormány a vagyonkezelési beszámolót, illetve a parlament az MNV beszámolóját, hogy azt a könyvvizsgáló nem hitelesítette.
Játék a számokkal
Nagy vihart kavart Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egyik korábbi Facebook-bejegyzése: a miniszter szerint az Orbán-kormány 14 éves regnálása alatt, azaz 2010 és 2024 között megduplázódott az állami vagyon értéke. Az általa közölt számok szerinta 2010-es 11 650 milliárd forintról 2023-ra 22 939 milliárd forintra emelkedett. A miniszter nem jelölte meg, hogy mit tekint állami vagyonnak, de az általa közölt táblázatból kiderül, hogy annak legnagyobb részét az állami ingatlanok teszik ki; ezekbe pedig olyan, nem értékesíthető vagyonelemeket is beleszámolnak, mint a vasútvonalak és a közúthálózat. Ugyanakkor Nagy Márton megfeledkezett az időközben bekövetkezett infláció mértékéről, amely 2010 és 2023 között 65 százalék volt. Szintén megfeledkezett az államadósság növekedéséről is – ugyanis, ha az állam vagyonának változását nézzük, akkor azt a tartozásokkal is célszerű ellensúlyozni. 2010-ben a magyar államadósság 22 000 milliárd forint volt, ami jelenleg 62 000 milliárd forintra rúg, vagyis 40 000 milliárd forinttal nőtt az Orbán-kormányok országlása alatt. A két számot összevetve jól látható, hogy az állam nettó vagyona több tízmilliárd forinttal csökkent 2010 óta – mind nominálisan, mind pedig reálértéken számolva is.
Költséghatékony működtetéssel és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodással indokolja Nagy Márton a minisztériumi költözések 500 milliárdos mínuszát