Az Orbán-kormány az állami vagyon gyarapítását tűzte zászlajára még 2010-es kampányában, ennek ellenére az elmúlt években látványosan csökkent a portfólió. Ráadásul úgy, hogy érdemi privatizációs bevételek sem keletkeztek, pedig a magánosítás lehetővé tenné az államadósság csökkentését – így a költségvetést fojtogató kamatkiadások mérséklését.
A privatizációs hullám az Orbán-kormányok esetében rendre választások közeledtével vált jellemzővé, és ez zajlik ezúttal is. A Nemzetgazdasági Minisztérium a múlt héten jelentette be, hogy 80 milliárd forintért akarja „eladni” elmúlt években több száz milliárd forintos adófizetői befektetésekből építgetett magyar állami hadiipari vállatok állami részesedéseit. A tervek szerint egyetlen vevő jöhet szóba, a Jászai Gellért NER-milliárdos ellenőrzése alatt lévő tőzsdei cég, a 4iG Nyrt.
A kormány tervei szerint a kilenc cégből álló privatizációt már nyár végére nyélbe ütnék. Olyan cégek kerülhetnének így NER ellenőrzése alá, mint a ex-Maléves repülőgép karbantartó, az Aeroplex Kft. 100, Rheinmetall Hungary Munitions Zrt., a Rheinmetall Hungary Zrt. 49-49, Hirtenberger Defence Systems Kft. 100 százaléka. Ez utóbbi aknavető gyárat minimum 12,8 milliárd forintért vette meg a magyar állam még 2019-ben. Pontosabban az állami hitelgarancia értéke volt ekkora, a vételárat titkolták. De eladó sorba kerülhet a Airbus Helicopters Kft 30 százaléka is.
Jászai Gellértnek adnák az állami hadiipartAz NGM közleménye szerint a privatizáció abban az értelemben sajátos lenne, hogy az „állam kezében maradnak gyártást és termelést végző kritikus infrastruktúrákat, míg a kapacitások hatékonyabb kihasználása és az exportképesség optimalizálása érdekében azok hasznosítása, azaz a termelés és értékesítés, az új, többségében piaci szereplő által tulajdonolt vállalat feladata lesz, a meglévő infrastruktúra bérlésén keresztül.” Vagyis a reménybeli NER-es vevőnek nem kell megvenni cég eszközeit, hanem azt bérli. A kormány szerint így nem sérül a „szuverenitás”, másik oldalról a vételár egy nagyságrenddel kisebb lehet az ügylet valós értékénél, hiszen az eszközök a 4iG Nyrt. nem megvásárolja, hanem bérelni fogja.
Ruszin-Szendi Romulusz szerint az Orbán-kormány destabilizálja a magyar hadiipartHasonló privatizációs felbuzdulás volt tapasztalható az Orbán-kormánytól az előző kormányzati ciklusban is, ráadásul az akkori magánosítási akciókban sem volt szempont az állami vagyonvesztés, ellenben a privatizáció nyertesei akkor szintén a kormányhoz közelálló szervezetek voltak. A 2022-es választások megelőző időszakban kótyavetyélte el a kormány az állam utolsó értékes részesedéseit a Mol Nyrt.-ben, illetve a Richter Nyrt.-ben. A Mol Nyrt.-ben a magyar államnak közel 25 százalékos tulajdona volt, miután annak 21,1 százalékát az orosz Surgutneftegastól vásárolta meg 1,88 milliárd euróért (mai árakon 752 milliárd forintért) és további 4 százalékot szerzett az államosított magánpénztári vagyonból. Ezeket a részvényeket ingyenes vagyonjuttatás keretében különböző „közhasznú” vagyonkezelő alapítványok kapták meg, amelyek közös jellemzője, hogy a szervezetek kuratóriumaiban a Fidesz vezetéséhez hű kurátorok álltak vagy állnak jelenleg is.
A legkirívóbb esett
a fideszes káderképző Mathias Corvinus Collegium feltőkésítése volt, amely a Mol Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékát kapta meg ingyenes vagyonjuttatás keretében.
A cél, hogy MCC a osztalékokból fedezze a „közhasznú” tevékenységét. További 10 százalékot kapott a Mol-ból a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány, míg mintegy 5 százalék került a Mol-Új Európa Alapítványához. Ez utóbbi alapítvány pályázati úton támogat művészeti, oktatás, sport tevékenységet. Jelenleg az elajándékozott 205 millió darab egykor állami Mol-részvény értéke 602 milliárd forint.
Az egykori állami részesedések után a jelenlegi részvénytulajdonosok
összesen 55 milliárd forint osztalékot kaptak csak az idén, tavaly 50 milliárd forintnyi osztalék került kifizetésre a volt állami részvények után, vagyis 2020 óta 200-250 milliárd forint osztaléktól esett el a költségvetés.
A Richter Nyrt. 10-10 százaléka az MCC-hez, illetve a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványhoz került, míg 5 százalék jutott Semmelweis Orvostudományi Egyetem alapítványi fenntartójának, a nagy állami részvényosztogatás keretében. A 47 millió elajándékozott részvény mai értéke 507 milliárd forint, tavalyi év után kapott osztalék 20,3 milliárd forint volt – amely számok alapján nem igazán tűnik úgy, hogy az ügylettel az adófizetők jól jártak volna, hiszen egyértelműen kimutatható vagyon és jövedelemvesztés.
A Mol és Richter állami részvénycsomagjainak elajándékozása a legnagyobb tétel volt az állami vagyon leépítésben az elmúlt években, de nem az egyetlen.
A különféle vagyonkezelő alapítványok több mint ezer milliárd forint értékben kaptak vagyont 2020-2023 között.
Csak 2020-ban 2021-ben 800 milliárd forinttal csökkent az állami vagyont kezelő MNV Zrt. eszközállománya, kizárólag az ingyenes vagyonjuttatások miatt – hámozható ki az MNV Zrt. éves beszámolóiból.
A Mol és Richter részvények mellett számolatlan ingatlan került ki az állami portfólióból, és itt nem túlzás a számolatlanul, ugyanis ezekről egyetlen szót sem ejt az éves beszámoló.
2022-ben további 208 milliárd forintot, 2023-ben pedig 27 milliárd forintot adott át az állam alapítványoknak, önkormányzatoknak, más ismeretlen szervezeteknek – zömmel ingatlanokról van szó.
A MNV Zrt. 2024 vagyonkezelési mérlege még nem készült el. Az állam vagyonkezelés stratégiáját jól mutatja, hogy míg 2020-2023 közötti négy évben 1035 milliárd forintnyi vagyon ajándékozott el, addig a négy év alatt mindössze 129,9 milliárd forintnyi privatizáció bevétel keletkezett, ebből 2020-ban 93 milliárd. Akárhogy számoljuk az kijelenthető, hogy azóta nem volt érdemi privatizációs bevétel.
Ahogy az várható volt, főleg NER-közeli körök vinnék a magyarországi pályaudvarok üzemeltetését