Terjedelmes bejegyzésben reagált Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke, a Tisza Párt honvédelmi szakpolitikusa arra, hogy az Orbán-kormány lényegében kiszervezi Jászai Gellértnek az állami hadiipart. A volt vezérkari főnök közölte, felháborító a fideszesek ilyen mértékű pofátlansága, amellyel destabilizálják a hadiipart.
Mint lapunk is beszámolt róla, a mostani, padlássöprésnek is beillő cégeladási hullám az Orbán-kormány legnagyobb magánosítási akciója. Versenyeztetési eljárás nélkül kilenc fegyvergyártó cég állami kézben lévő kisebbségi, illetve többségi tulajdorészét értékesítené a magyar állam a Jászai Gellért NER-vállalkozó tulajdonában lévő 4iG Nyrt.-nek. Ezt a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium és 4iG Nyrt. még büszkén be is jelentette közleményében. Az ehhez hasonló nagyságrendű ügyleteket általában évekig készítik elő, és az átláthatóság, valamint a privatizációs bevétel növelése okán kizárólag a nyílt eljárás jöhetne szóba. Ezzel szemben a kormány és reménybéli vevő a cégátvételt még a nyáron lezavarná – így az összes jogi részt az év végéig el lehetne varrni –, vagyis még a 2026-os választások előtt lezárulna a privatizáció. Az ügylet értéke 75-82 milliárd forintra becsülhető a Deloitte és az Ernst & Young Tanácsadó Kft. még 2024-ben készült értékelése szerint, azonban ennél jóval többet érhetnek a cégek.
Ruszin-Szendi Romulusz erre reagálva azt írta, a haza védelme nem üzlet, hanem nemzetbiztonsági kötelesség. A nemzeti védelem egy stratégiai ágazat, nemzeti tulajdon nélkül nem lehet nemzetbiztonságról beszélni. „Vagyis a 4iG-N7 konstrukcióban az állam kiszolgáltatja a védelmi ipart egy vállalati struktúrának, amely nem a nemzetbiztonság mentén, hanem a profitmaximalizálás logikája szerint működik” - rögzítette.
A volt vezérkari főnök úgy folytatta, ha nincs direkt kormányzati irányítás, akkor nincs garancia arra sem, hogy a hazai hadiipar és innováció a Magyar Honvédség és a NATO-kötelezettségek mentén működik. Vagyis az export, partneri együttműködés, gyártás és kutatás irányai nem a nemzetbiztonság, hanem részvényesi érdekek mentén szerveződnek. Hangsúlyozta azt is, hogy a nemzeti ipari kapacitás stratégiai autonómia, így aki a hadiipart ilyen mértékben magánkézbe adja, az Magyarország önálló védelmi döntési képességét adja fel.
„Álláspontom szerint a nemzeti védelem nem adható el részvénycsomagként. Ezzel a lépéssel az állam elveszíti irányító befolyását a hazai védelmi ipar legfontosabb szereplője felett. Ki dönt holnaptól a magyar katonák eszközeiről? Egy tőzsdei cég menedzsmentje?”
- tette fel a kérdést Ruszin-Szendi Romulusz.
Megjegyezte, hogy a privatizáció a szuverenitás rovására történik, ráadásul olyan áron, ami a bűncselekményt súrolja. Úgy vélte, az N-7 korábbi igazgatója ezt nem vállalta, ezért kellett kirúgni. Ugyanis még a legkritikusabb hadi eszközök gyártásának menedzsmentje is átkerül magánkézbe, miközben az infrastruktúra fenntartása az adófizetők dolga marad. Ez azért teremt veszélyes precedenst, mert az állam csak fizet, de a nyereség máshol csapódik le - hívta fel a figyelmet a volt vezérkari főnök.
Ruszin-Szendi Romulusz azt is közölte, hogy a lépéssel hiányt fog szenvedni a transzparencia és a stratégiai irányítás is. Nem tudjuk, hogy kik döntenek majd a fejlesztési irányokról, exportokról és beszállítókról, így a túlzott privatizálás és piacosítás nemzetbiztonsági kockázatot is jelent.
„Azonnal hagyják abba! A magyar emberek biztonsága nem játék és nem lehet választási vereség miatti lopás területe!” - fogalmazott Ruszin-Szendi Romulusz, hozzátéve, inkább azt kellene elérni, hogy a magyar állami védelmi ipar többet fordítson a haderőre, mint a GDP két százaléka. Rögzítette, a NATO-elvárásokat csak úgy lehet teljesíteni, ha az állam dönt, nem pedig tőzsdei igazgatóságok, a Tisza Párt pedig nem eladja, hanem fejleszteni fogja a hazát szolgáló védelmi ipart.
A volt honvédségi vezérkari főnök egyébként némileg megkésve, de reagált a 444-nek is azokra a vádakra, amelyeket a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság múlt heti ülése után fogalmazott meg vele szemben Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkár és Kósa Lajos bizottsági elnök. Ezen bemutatták azt a nagy bizonyítékot, amely szerint egy NATO-ülésen Ruszin-Szendi Romulusz kimondta, hogy Slava Ukraini (amely az Orbán-kormánnyal szívélyes viszonyt ápoló Vlagyimir Putyin hadserege ellen védekező Ukrajna dicsőítő jelmondata). Kósáék emellett azzal is előálltak, hogy az általuk bemutatott dokumentumok szerintük igazolják, hogy az akkori vezérkari főnök nem a kormány hivatalos álláspontját képviselte, és hogy nem valós tartalmú jelentéseket adott le. A bizottság ellenzéki tagjai azért jelezték, hogy Kósa a magánvéleményét fogalmazta meg. Az államtitkár azt is állította, hogy a volt vezérkari főnök viselkedése gyanús volt, ezért figyelmeztették is, hogy a különböző katonai üléseken nem térhet el a hivatalos mandátumától. Igaz, az államtitkárnak azt már nem sikerült megmagyaráznia, hogy ha annyira gyanús volt, akkor miért csak most folyik az úgynevezett vizsgálat és miért nem ellenőrizték korábban.
Ruszin-Szendi mindenesetre cáfolta a vádakat, azt is, hogy kapott volna ilyen jellegű figyelmeztetést Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztertől.
„A valóságot meghamisító jelenlegi kormányzati kommunikáció egy állítólagos és nem létező utasításra vonatkozik. A működési rend alapján ilyen utasítások szigorú formai és tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentumban szerepelnek. Ilyen nem készült, illetve ilyet nem adtak át nekem. Ráadásul a vezérkari főnökök katonai szakmai kérdésekről tárgyalnak, és nem politikai kérdésekről. A hazug és a hatalmát féltő kormányzati kommunikáció ezzel kapcsolatban is szándékosan hamis látszatot kelt” - fogalmazott a szakpolitikus, hozzátéve, soha nem tért el a hivatalos mandátumától.
„Ebben az időszakban is ukrán katonákat képeztünk itthon, ukrán katonai sérülteket ápoltunk a Honvéd Kórházban. A kormány és annak feje Oroszországot nevezte agresszornak, és kijelentette, hogy hazánk kiáll Ukrajna területi egysége és önvédelemhez való joga mellett. Az elmúlt hetekben sokat hallottuk idézni, ahogyan a kormányzat sürgette és szavazta meg Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásának a kezdetét is” - idézte fel Ruszin-Szendi Romulusz, érzékeltetve ezzel egyébként azt is, ahogy az Orbán-kormány fokozatosan állt egyre nyíltabban Oroszország mellé.
Ruszin-Szendi közölte, hogy a kormány a mai napig nem tudott semmit felmutatni arról, hogy kapott volna figyelmeztetést. Mint jelezte, soha semmilyen figyelmeztetést nem kapott sem szóban sem írásban. Azzal viszont szerinte titkos információt adna ki, ha elárulná, hogy mondott-e olyat a NATO-ülésen, hogy Slava Ukraini. A volt vezérkari főnök cáfolta, hogy más tartalmú jelentéseket adott volna le. Közölte, minden esetben „korrekt, a teljes részvétel idejét lefedő jelentés született.” Azt is írta, hogy 2023. évi menesztésével kapcsolatos kormányzati narratívát utólag találták ki, annak a valósághoz semmi köze. Hatalmon maradása érdekében „az állampárt hazudik, csal, hamis látszatot kelt, meséket generál” - jelezte, megjegyezve, az egész ügyet mondvacsinált politikai eljárásnak tartja.
Jászai Gellértnek adnák az állami hadiipartKósa Lajos szerint Ruszin-Szendi Romulusz ügye nem maradhat szó nélkül, mert innen kezdve csak egy lépés egy katonai puccs...és akkor Kósa Lajos mikrofonba mondta a nagy semmit – Videó!